Tovább csökkent a vállalatvezetők globális gazdaságba vetett bizalma
A napokban jelent meg a KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatása. A felmérés keretében több, mint 10 éve kérdezik a legnagyobb vállalatok vezetőit arról, hogy mi a véleményük a globális gazdasági helyzetről, cégük kilátásairól és mit gondolnak a következő időszak legégetőbb kihívásainak.

 

Rózsai Rezső, a magyarországi KPMG vezérigazgatója az idei Economic Forumon mutatta be a KPMG CEO Outlookjának adatait, melyből többek között kiderül, hogy az elmúlt 12 hónapban az instabilitás mértéke tovább fokozódott, és a kihívások száma növekedett, az új geopolitikai valóságunkban a szabálytalanság és a váratlanság dominál, amire a nemzetközi közösségek láthatóan egyáltalán nem voltak felkészülve.

Szerinte a kockázatok nem elszigetelten jelennek meg, hanem rendszerszinten hatnak, és éppen ezért átfogó válaszokat igényelnek. A vezérigazgató kiemelte – az idei felmérés egyik fő konklúziója, hogy a bizonytalanság közepette való eligazodás képessége és annak sebessége lesz a siker, de sokszor akár a túlélés kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen szükség van a reziliencia új szintjére.

Geopolitikai feszültségekk és gazdasági bizonytalanságok

A felmérés nem hozott meglepetést abban az értelemben, hogy tovább csökkent a vezérigazgatók globális gazdaságba vetett bizalma. Amíg az első – 2015-ös – felmérésben a vezetők 93%-a volt bizakodó, addig tavaly már csak 72%-uk, idén pedig mindössze a 68%-uk tekint bizalommal a globális gazdasági kilátásokra.

A vezetők magabiztossága ugyan továbbra is jelentősen erősebb saját vállalatuk teljesítményét illetően, de diszrupcióra készülnek, és alapvetően az inorganikus növekedésben látják a kitörés lehetőségét. Nem várnak tehát tétlenül a stabilitás és kiszámíthatóság visszatérésére" – tette hozzá Rózsai Rezső.

Kibertámadások, a munkaerő AI felkészültsége, AI rendszerek és folyamatok bevezetése és a technológiai infrastruktúra bevezetése – ezeket jelölték meg a felmérésben résztvevők a legnagyobb előttük álló kihívásoknak. Ebből jól kirajzolódik, hogy az emelkedő geopolitikai bizonytalanságok ellenére, a mesterséges intelligencia okozta változások azok, amelyek a leginkább befolyásolják a CEO-k mindennapi gondolkodását és problématérképét.

 

Az AI-t gyakran nem stratégiai transzformációs szerepben, hanem rövid- és középtávon üzletileg megtérülő eszközként kezelik

 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy az AI nem csak kockázatokat hordoz magában, hanem lehetőségeket is rejt. A mesterséges intelligencia mára egyértelműen a befektetői verseny középpontjába került és a vállalatvezetők közel háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli az AI-t, és még ennél is többen tervezik, hogy a következő 12 hónapban a beruházási költségvetésük több, mint 10%-át erre fordítsák. Ez jól mutatja, milyen mértékben vált az AI a vállalati gondolkodás részévé.

A változás és a kihívás vált az új normává

Eltérő adatokat látni azzal kapcsolatban, hogy mikorra várják a vezetők az AI-befektetéseik megtérülését: bár az AI beruházások jelentős lehetőségeket rejtenek, megtérülésük időzítése körül nagy a bizonytalanság – sok vezető meglepően optimista, ugyanakkor az adatok azt jelzik, hogy az AI-t gyakran nem stratégiai transzformációs szerepben, hanem rövid- és középtávon üzletileg megtérülő eszközként kezelik. Rózsai Rezső előadása végén kettő – sokak számára meglepő –, de pozitív adatra hívta fel a figyelmet: ugyan a kihívások és a bizonytalanság növekednek, de a vállalatok elkötelezettek a kitűzött klímacélok és az új munkaerő bevonása mellett.

Az adatok alapján a szakember elmondta, hogy a munkaerő bővítés mögött természetesen több tényező húzódik meg, de az egyik legmarkánsabb motiváció az AI térnyerése. Fontos azonban kiemelni, hogy az AI nem egyedüli mozgatórugó. A technológiai fejlődés mellett a vezetők egyértelműen úgy látják, hogy az emberi tényező, a megfelelő szakértelem és a tehetség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes legyen beteljesíteni az ígéretét.

A vezetők ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a tehetségekért folyó versenyre. Közel háromnegyedük (70%) úgy látja, hogy az AI-hoz kapcsolódó szaktudásért folytatott verseny akár a növekedést is visszafoghatja. Az ESG irányelvekhez kapcsolódóan a vezérigazgató kiemelte, hogy a válaszadók közel kétharmada (65%) már számszerűsíti vagy figyelembe veszi a fenntarthatósági kezdeményezések költségeit és hasznát az egyes beruházási döntéseknél, mely a tudatos, adatvezérelt döntéshozatal irányába mutat.

„Összességében a CEO Outlook azt az üzenetet hordozza évről évre, hogy a világ vezetőinek már nem elég reagálni a változásokra – proaktívan kell alakítaniuk a jövőt. A felmérésben visszatérően hangsúlyozzák: a reziliencia nem csupán túlélési stratégia, hanem a fejlődés és az új lehetőségek motorja is." vonta le a konklúziót Rózsai Rezső az Economic Fórumon.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Tudományos iránytű a logisztikában: 
megjelent a Logisztikai Évkönyv 2026
December 11-én debütált a Logisztikai Évkönyv 2026, amely a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évtizedek óta megjelenő tudományos kiadványának legújabb kötete. Idén több mint 300 oldal terjedelemben, összesen 19 tanulmány kapott benne helyet.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Tovább terjeszkedik a narancsvidék
Amikor valaki gépet vásárol, pontosan mérlegeli, hogy mit kap a pénzéért. Azt akarja, hogy a gép hosszú évekig megbízhatóan működjön és ki tudja hozni a berendezésben rejlő értékteremtő potenciált.
2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.
A debreceni BMW gyár hatásai a régióra
A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. Ezek tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre.