Az elmúlt évtized történései, például az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése miatt 100 ezer repülőjáratot kellett törölni néhány hétre, emiatt gyártósorok álltak le. A 2019 végén kezdődő és 2020. március 11-én a WHO által világjárványnak minősített koronavírus-járvány következtében országhatárokat zártak le az EU schengeni övezetében is. A 2020. január 31-én hivatalosan bejelentett Brexit hosszú távú hatása az áruszállításra szintén felkészületlenül érte a logisztikaszakmát, hatalmas torlódások alakultak ki Nagy-Britannia határátkelőin. A 2021-ben kialakult egyenetlen konténerelosztás a világban konténerhiányt okozott, mert Európában és az USA-ban ragadtak a konténerek az ázsiai gyártás Covid-19 okozta leállása miatt.

Ennek következtében egy 40" konténer pl. a Sanghaj–Rotterdam útvonalon 13 ezer USA-dollárba került (ma 2 000–2 300 USD között van). 2021. március 28-án az Ever Given nevű konténerszállító hajó keresztbe fordult a Szuezi-csatornában, ennek következtében hat napig blokkolta a világkereskedelmi forgalmat. 2021 őszén soha nem látott magasságokba emelkedett a gáz ára Európában, majd 2022. február 24-én megkezdődött az orosz–ukrán háború, amelynek következtében tovább emelkedett az energia ára, és bejáratott útvonalak kerültek lezárásra biztonsági, valamint embargós intézkedések miatt.

Mindezen történések bizonyították, hogy a globális ellátási láncok milyen sérülékenyek. A Világgazdasági Fórum 2023. januári davosi konferenciáján külön kitértek arra, hogy továbbra is fel kell készülni a fekete hattyúk (váratlan események) bekövetkezésére. A magyar gazdaságra és a hazai logisztikai folyamatokra ugyanúgy hatottak a felsorolt események, mint Európa vagy a világ bármely más országára. A megatrendek ugyanezen pilléréhez tartozik a limitált erőforrások kérdésköre. Ilyen a 2020–2021-es években kialakult – a Goldman Sachs elemzése szerint 169 iparágat érintő – globális chiphiány.

Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke (Fotó: Károly Róbert PR & Marketing)

A stratégiainak nevezett nyersanyagok kifejezetten a 21. századi technológiai forradalom révén váltak különösen fontossá. A jelentőségük a jövőben még inkább növekszik, mert a technológiai felhasználásuk miatt már jelenleg is komoly problémát okoz a kormányoknak az ebbe a körbe tartozó nyersanyagok biztosítása országaik gyártóiparának. Az EU vállalatai a ritkaföldfémek 98 százalékát, a magnézium 93 százalékát, a lítium 97 százalékát Kínából vásárolják, s ebben hosszabb távon nagy a kockázat.

Az EU 2022-ben frissítette a listáját a kritikus nyersanyagokról – jelenleg 127-féle nyersanyagot tartalmaz –, melyeket többek között a lítiumion-technológia, az üzemanyagcellák, a szélenergia-hasznosítás, a meghajtó motorok, a fotovoltaikus technológiák, a drónok, a robottechnológiák, a 3D-s nyomtatás és a digitális technológiák területén használnak fel. Az USA 2023. február 3-án frissítette hasonló listáját, amely jelenleg 50-féle nyersanyagot jelöl meg kritikus nyersanyagként.

Magyarország is hasonló helyzetben van. Sőt, bármely terméket előállító gyárat létesítenek hazánkban, történelmi okokból az ország határain belül nagyon kevés nyersanyagot, ásványkincset találunk a gyártáshoz. Éppen ezért a nyersanyagot minden gyárhoz külföldről kell beszállítani, a készterméket pedig – az ország kis felvevőpiac lévén – külföldre vinni. Egy előnye van ennek a helyzetnek: mindezekhez logisztikusok és logisztikai kapacitások kellenek.

► Számos szakember a vírusjárvány megjelenéséhez köti az ellátási láncok előtt álló kihívások első figyelmeztető jelét, de bizonyára voltak egyéb tényezők is, amelyek az ellátási láncok működésének újragondolására késztették a vállalatvezetőket.

A Föld népessége a közelmúltban elérte a nyolcmilliárd főt, ennyi ember ellátása önmagában kihívás, miközben a fogyasztási szokások érdemben nem változnak. A népességnövekedés következtében a világkereskedelemben átlagosan évi 10%-kal nőtt. Az ellátási láncok összetettebbek és továbbra is globálisak maradtak. A következő évek kihívásaiban benne vannak az elmúlt évek nehézségei is. Címszavakban ezek a következők:

Digitalizáció további növelése: A Covid-19-válság felgyorsította a digitalizáció terjedését, de a nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok, vállalkozások digitális fejlettsége, érettsége többségében alacsony. Ez Magyarországon is igaz. Kivételt többnyire a multinacionális vállalatok jelentenek (különösen a gépipar területén magas a digitális érettség), akik továbbadják a digitális tudásukat a beszállítóiknak, így a teljes ellátási láncuk magasan digitalizált.

Szállítási költségek további növekedése: Ebben az ukrán–orosz háború, az emelkedő munkabérek költségei, valamint a csökkenő, de nem alacsony energia-üzemanyag árak jelentős tényezők továbbra is.

Válságálló ellátási láncok kialakítása: Az ellátási láncok utóbbi évek által bizonyított sérülékenysége, valamint a prognózisok a fekete hattyúk, váratlan események jövőbeli érkezéséről azt a következtetést kellene eredményezze, hogy a piac a saját biztonsága érdekében törekedik a rövid ellátási láncok kialakítására. Ezzel ellentétben mindenki a jelenlegi ellátási láncait akarja rezilienssé, rugalmasan ellenállóvá, védetté tenni a változó hatásokkal szemben. Még az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága is a legutóbbi jelentésében a rugalmas ellátási láncokról ír.

Tartós munkaerőhiány: Az automatizáció és robotizáció nem veszi el a munkahelyet a dolgozóktól, hanem azokban a munkakörökben váltja ki az emberi munkát, amelyekben a gép hatékonyabb. Szükség van továbbra is operátorokra szalagok mellett, áruk csomagolására és magasan képzett szakemberekre, akik a gépeket, rendszereket, robotokat irányítják, beállítják, valamint karbantartják. A demográfiai mutatók előrevetítik, hogy a munkaképes korosztály csökken a fejlett országokban, ezért törekedni kell az emberi munkagépekkel, robotokkal történő kiváltására.

Környezeti hatások csökkentése: A jelentősebb logisztikai vállalatok ma is közlik a károsanyag-kibocsátásukat a konkrét áruk szállítására vonatkozóan. Ettől függetlenül egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk, hogy megtalálják a hatékonyabb és kevésbé környezetterhelő működési módokat. A következő évben arra számíthatunk, hogy több vállalat fektet be alternatív üzemanyagforrásokba, például elektromos és hidrogénhajtású járművekbe.

A logisztikai vállalatok másik fókuszpontja a hulladékcsökkentés. Nem elég a megtermelt hulladék csökkentése, a vállalatok többsége arra törekszik, hogy a megtalálják a működésük során használt anyagok újrafelhasználásának és újrahasznosításának módját, törekedve a körkörös gazdaság szempontjainak figyelembevételére.

Az ellátási láncok környezeti hatása a jövőben is jelentős probléma lesz az ellátási láncok tervezői és szervezői számára, mivel a logisztikai szolgáltatók és a fogyasztók egyre jobban tudatában vannak az áruk beszerzésének, gyártásának és elosztásának a környezetre gyakorolt hatásával. Az előretekintő ellátási lánc stratégia a megfelelő technológiai megoldásokkal kombinálva segít a vállalatoknak a fenntarthatóbb, felelősségteljesebb és etikusabb ellátási láncok kiépítésében.

Kiberbiztonsági kockázatok növekedése: A digitalizáció trendszerű további fejlődése, terjedése, a digitális technológiák alkalmazása újrastrukturálja a logisztikai folyamatokat. Az ellátási lánc digitalizálásával elérhető előnyök – mint például az átláthatóság, a gyorsaság és a költségelőny – növelik a vállalatok új, digitális technológiák iránti érdeklődését.

Az ellátási láncok egy olyan összetett globális rendszer részét képezik, ahol az adatok, információk rendszerintegrációkon keresztül kerülnek megosztásra. A logisztikai ipar összekapcsoltsága több olyan pontot teremt, ahol az érzékeny információk kitettek a kibertámadásoknak. Minél több láncszem található egy ellátási láncban, annál sebezhetőbbé válnak az adatok pl. a partneradatok, leltári adatok, szállítási célhelyek, időpontok, valamint a légi, földi és tengeri rakományszállításra vonatkozó operatív adatok.

► A digitalizáció térnyerésének egyik látványos eleme a digitális raktárak megjelenése. Milyen komponensek jellemzik a digitális, automatizált raktárak működését?

A logisztikai szolgáltatók általában két irányban szoktak fejleszteni. Egyik irány, miután a jelenlegi gyakorlat szerint egy–három éves szerződést kötnek a megrendelőik, ezért univerzális logisztikai központot fejlesztenek, amelyben a tömbös tárolástól az automatizált raktárig minden megtalálható. Vannak szolgáltatók, amelyek specializálódnak kizárólag olyan megrendelőkre, akik a gyártásban vagy pl. az e-kereskedelemben dolgoznak, és automatizált raktárat igényelnek.

Vannak olyan vállalatok, amelyek saját kézben akarják tartani logisztikai folyamataikat, akár csak a raktározást, ezért automatizált raktárat építenek a volumennövekedés miatt, a gyors és pontos kiszolgálás érdekében, az optimális helykihasználás miatt. Ezek a cégek többnyire gyártó, kereskedő, esetleg regionális kiszolgáló vállalatok. Az utóbbi két évben jó példákat láttunk erre, szolgáltató esetében pl. a Trans-Sped Kft. utóbbi évekbeli fejlesztései, vagy saját fejlesztésként a JYSK regionális piacot kiszolgáló logisztikai központja.

A raktár-automatizálás előszobája a digitalizáció. Az Ipar 4.0 bevezetése és egyre szélesebb körű elterjedése arra késztette a gyártókat, hogy digitalizálják ellátási láncukat, s hasznosítsák a legújabb, legfejlettebb technológiákat. A gépek alkalmasabbak a raktárakban jelentkező ismétlődő, monoton munkára, mint az emberek. Az AGV-k (autonóm szállítójárművek) és AMR-ek (autonóm mobil robotok) akár napi 3 műszakban dolgozva is pontosan, egyenletes minőségben végzik el a feladatukat, az anyagáramoltatást. Az emberek által végzett rakodás és szállítás során gyakran előfordulnak hibák és balesetek, az automatizált gépekkel végzett munka pontos és biztonságos.

A digitális raktár központi eleme a raktárkezelő rendszer (WMS – Warehouse Management System). A raktárkezelő rendszerek révén megnő a raktár hatékonysága, az igények kezelésének pontossága. A rendeléstől a fizetéseken keresztül a kiszállításig egységesebbé és átláthatóbbá válnak a folyamatok. A legkorszerűbb WMS-rendszerek nemcsak a leltárkészlet pillanatnyi állapotát mutatják meg, de mesterséges intelligencia alkalmazásával pontos becslést képesek adni a közeli és a távolabbi igényekre is.

Az automatizációval javul az operáció minősége, egyben a hatékonysága, eredményessége, miközben a működési költségek jelentős mértékben csökkenthetők. Az automatizáció nem jelenti a munkaerő feleslegessé válását, hozzájárul a munkaerő és a berendezések harmonikus felhasználásához. A képzett munkaerőre különösen szükség van az automatizált raktárak esetében, mert a rendszerüzemeltetői, rendszer-adminisztrátori és karbantartói feladatok a biztonságos üzemeltetés érdekében kulcsfontosságúvá válnak.

► Széles körben elterjedt vélekedés, hogy napjaink olaja az adat. Igaz ez a megállapítás a logisztikára is?

Az adatelemzés és az adatalapú döntési mechanizmusok térnyerése a teljes üzleti folyamatot átfogja. Ez a tudás a vállalati folyamatokba integrált logisztikai rendszereket is átláthatóbbá, automatizálttá, optimalizálttá teszi. Az ellátásilánc-menedzsment egészét érintő átalakulásra jellemző a hálózatba kapcsoltság, az internetes megoldások folyamatokba integrálása, az adatok minden szinten való célzott gyűjtése, azok online feldolgozása, elemzése, a mesterséges intelligencia (AI) által meghozott döntések alkalmazása. Mindezek segítségével tudjuk a logisztikai stratégiát kialakítani.

► Korábban említette, hogy a gyártáshoz hasonlóan az automatizálás a logisztikában is napjaink egyik dinamikusan fejlődő területe.

Az iparág napjainkban jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek fő mozgatórugói a technológiai fejlődés, a változó vásárlói igények kielégítése és a fenntarthatóságra való törekvés. Az automatizálás, a digitalizáció, a fenntarthatóság és az utolsó kilométer logisztikája néhány olyan kulcsfontosságú trend, amely az elkövetkező években alakítani fogja az iparágat.

Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ezekhez a trendekhez, és nyitottnak kell maradniuk az innovációkra, mert csak így tudják javítani a logisztikai folyamatokat és fokozni az ügyfélélményt. Az automatizáláson belüli trendek az AGV-k (autonóm szállítójárművek) és AMR-ek (autonóm mobil robotok) alkalmazása, az ember-gép együttműködésével működő robotok (kobotok), a mesterséges intelligencia alkalmazása, mindezek működtetéséhez alkalmas, magasan képzett munkaerő.

► Szinte nem létezik olyan gazdasági ágazat, melyben az informatikának ne lenne meghatározó szerepe. Az IT-megoldások egyre szélesebb köre jelenik meg a logisztikában is?

Igen, így van. A logisztikai informatikai megoldások a vállalati hatékonyságot meghatározó alapvető tényezőkké váltak az elmúlt évtizedben. A logisztikai rendszerek működtetése, operatív irányítása, illetve a stratégiai döntések támogatása sem képzelhető el korszerű informatikai technológiák alkalmazása nélkül. Az optimálisan felépített logisztikai munkafolyamatok támogatása érdekében számos logisztikai optimalizáló szoftver használható, amelyek sok esetben akár vállalatirányítási rendszerek integráns részeként képesek segíteni a mindennapi munkát. Milyen Informatikai kompetenciákkal kell rendelkezni? A teljes logisztikai lánc irányítása és kezelése korszerű információtechnológiával, legyen szó beszerzésről, raktározásról, rendelésteljesítésről és gyártási logisztikáról vagy elosztásról. Összességében, rugalmas reagálás az ügyfelek egyedi folyamataira.

(Képek: Adobe Stock)