Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat
Jelentős előrelépést értek el magyar kutatók a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása.

 

Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezzük forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint például kémiai reakciók katalizálásában, napelemek hatékonyabbá tételében, szenzorok érzékenységének növelésében, vagy akár nanoméretű áramkörök fejlesztésében.

A forró elektronokat azonban nagyon nehéz kísérletileg vizsgálni, hiszen az ilyen elektronok a fénynyaláb beérkezése után is a fémben maradnak. A jövőbeli alkalmazásokhoz azonban fontos tudni, hogy mekkora többletenergiával rendelkeznek és azt is, hogy hol helyezkednek el az anyagon belül. Az ELI Lézerközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai ezekre a kérdésekre adnak választ a Nature kiadó Nature Communications című folyóiratában most megjelent cikkükben.

 

Az ELI Lézerközpont és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai lézeres kísérletet végeznek

 

A kutatók egy radikálisan új és minden korábbinál érzékenyebb megközelítést fejlesztettek ki a forró elektronok vizsgálatára. Kísérleteikben egy vékony, nanométeres aranyréteg esetén vizsgálták a mintára bocsátott fény visszaverődési tulajdonságait, miközben lézerfénnyel forró elektronokat hoztak létre. A visszaverődési tulajdonságokban bekövetkező változásokat elemezve azt találták, hogy összhangban az elméleti várakozással, ezek az elektronok a felülethez közel, annak mindössze kb. 4 nanométeres mélységében jelennek meg. Az elektronok többletenergiájának elemzése arra is választ adott, hogy a forró elektronok milyen lépések során jelennek meg a vizsgált anyagi rendszerben. Ezek az eredmények kiemelkedő fontosságúak lesznek az ilyen elektronokon alapuló mérőeszközök vagy napelemek fejlesztése szempontjából.

Még több napelemes rendszer csatlakozhat a bővülő hálózathoz
Mintegy 74 milliárd forintos fejlesztéssel összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre hálózatán az E.ON Hungária Csoport.
Elit informatikus-alapképzést indít a Széchenyi István Egyetem
A hallgatók a mesterséges intelligenciától egészen a digitális molekuláris orvosbiológiáig szerezhetnek korszerű ismereteket, valamint nemzetközileg is értékes diplomát.
Néhány éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában
Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát, amivel a kontinens beelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is – derül ki az EY nemzetközi elemzéséből.
Nyerő páros a célgépépítésben
A gyakran változó előírások és direktívák böngészése nem kimondottan mérnököknek tetsző feladat, betartásuk mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságos gépet adjunk ki a kezünkből.
Az újraiparosításhoz nélkülözhetetlen a robotikai képzés
Bár az oktatásban dolgozó szakemberek négyötöde szerint a következő tíz évben a robotika és az automatizálás fogja meghatározni a foglalkoztatás jövőjét, jelenleg négy közül csupán egy oktatási intézmény használ robotokat tanítási programjában.