Konténerben tárolható a zöldenergia
Még soha nem volt ennyire fontos az energiatárolás, termelés és optimalizálás, mint napjainkban. A hálózatok nem bírják már el a megemelkedett fogyasztói igényeket és a napelemek által termelt energia visszatáplálást.

 

Az egyetlen megoldást az energia tárolása jelentené, azonban Magyarországon mostanáig erre nem volt megoldás. Náhol Krisztián energetikai szakember elárulta, hogy mit tehetnek a háztartások és a cégek, a fenntartható áramfogyasztás érdekében. Megszűnik a napelemes betáplálás, a Google keresések közt pedig egyre népszerűbb az elektromos kazán, a klíma, a hőszivattyú, és az infrapanel. Tény, hogy jobban megéri most árammal fűteni, azonban ekkora szintű fogyasztásnövekedést a szolgáltatói hálózat nem tud kiszolgálni. “A reaktorok eleve csökkentett kapacitással működnek, mert a nyári aszály miatt nincsen elég hűtővíz.” – mondta a szakember, majd hozzátette: “Aki tudott, még időben elkezdett napelemeket telepíteni, amivel az elektromos fogyasztás radikálisan csökkenthető.”

Mit ér a napelempark, ha nem tudjuk tárolni az energiát?

“Egy napelemes rendszernél a legnagyobb probléma az energiatárolás. Egy erőmű fel tud arra készülni, hogy este, amikor nem süt a nap megszűnik az energiaellátás, de ha napközben jön egy nagy felhő, ami 70%-ban kitakarja a napot, azt a rendszer jelenleg nagy költségek árán tudja csak kezelni. A hálózati anomáliák, és az áramszünetek kezelése egyre fontosabb, és többször szóba kerül az ellátás biztonsága is. Egyórányi áramkimaradás a bankszektorban óriási katasztrófát tud okozni.”  – avatott be a szakember, aki szerint gyártó egységeknél, kórházaknál, telekommunikációs cégeknél is kiemelten fontos, hogy stabil legyen a hálózat.

“Képzeljük csak el, hogy a kórházban elmegy az áram és leállnak a lélegeztetőgépek. Az USA-ban egy hurrikán esetén elvárás, hogy a kórház fennakadások nélkül is tudjon működni, mikor lekapcsolják az áramról.” Itthon gyerekcipőben jár az energiatárolás, és az energia menedzsment. A jelenlegi rendszerek csak maximum 1-2 napig tudják áthidalni az áramkimaradást. A bankszektornál 72 óra a maximum, amit az akkumulátor bír, a szervertermeknél ez csupán 3-4 óra.

Egy fekete konténerben van elrejtve a megoldás az energiatárolásra

Létezik azonban egy magyar szakemberek által fejlesztett, konténerbe telepített szünetmentes rendszer, mely a hagyományos megoldásokkal ellentétben képes ötvözni a hálózati, a napelemek által termelt, az alternatív energiaforrások által előállított áramot. Mivel elsősorban zöldenergiát használ, csak akkor vesz hálózati áramot, amikor a napelemek nem termelnek elegendő mennyiséget a szünetmentes működés biztosításához.

 

 

Az NN Power Cube a napenergiát felhasználva folyamatos áramot tud biztosítani a cégeknek, intézményeknek és a lakosság egy részének is. “Egy Keszthely méretű város alapvető szolgáltatásaihoz (közigazgatás, egészségügy, közlekedés, üzemanyag ellátás stb.) egy több napos áramszünet esetén – például energiakrízis miatti lekapcsolás – kb. 30 db. Cube tudna elegendő áramot termelni és tárolni.” – árulta el Náhol Krisztián. Egy ilyen rendszer a megfelelő napelemmel kb. 8 hónapig tudná tehermentesíteni egy 50 – 600 négyzetméter alapterületű családi ház hálózatát.

Ez azt jelenti, hogy 8 hónapon át tudna a 4 tagú család minimális áramfelhasználással vagy anélkül élni és a maradék 4 hónapot kellene csak áthidalni, amikor télen nem süt annyit a nap. “Jelenleg közel 300-400 Ft / kW-ba kerül a tiszta áram. A versenypiaci szegmens, akik ezen a díjon vásárolják az áramot olyan magas árakat fizetnek, hogy egy napelem beruházás az eddigi 20 év helyett kb. 5-8 év alatt térülne meg nekik. Ha időben észbe kapnak, minden évben 3-4 év díját megtakaríthatták volna, persze amíg 36 Ft-ért vették az áramot, addig nem foglalkoztak vele, mivel nagyon magas a megtérülési idő.” – jegyezte meg a szakember.

Mit tehetnek, akik nem tudnak átállni alternatív fűtési rendszerre?

Egy átlagos családnál központi helyen van a termosztát, ami csupán az adott helyiség hőmérsékletét érzékeli. Náhol Krisztián elmondta, hogy a gázkazánok esetében ma már nagyjából 200 ezer Ft-ért beszerezhető az automata termosztát, így ha elmegyünk otthonról és beállítjuk 19 fokra a hőmérsékletet, szobánkénti vezérléssel 10-15% gázt tudnánk megtakarítani havonta. Ezen kívül a kazáncsere is sokat tud javítani a felhasználáson. Ha a régi atmoszférikus gázkazánt lecseréljük (ami kb. 75-79% hatásfokkal működik) egy kondenzációs gázkazánra, mely 105-112% hatásfokkal bír, szintén spórolhatunk a gázfelhasználáson.

“Már azzal nyerünk, ha változtatunk a gondolkodásunkon. Még mindig azt látom, hogy sokan feleslegesen égetik a folyosókon a villanyokat és éjjel-nappal járatják a klímát. Nem mindenkinek van forrása napelemre, de addig el kellene jutni, hogy ahol égve szokott maradni a villany, oda legalább teszünk egy mozgásérzékelőt, vagy egy időkapcsolót. Sok múlik a hozzáállásunkon, és ha most még sötéten látjuk is a dolgokat, remélhetőleg ez az időszak segít abban, hogy a jövőben tudatosabban tervezzünk.”

(Az üzemeltetésre és a megtérülésre vonatkozó adatok tájékoztató jellegűek. – a szerk.)

(Forrás: NN Power Cube)

Még több napelemes rendszer csatlakozhat a bővülő hálózathoz
Mintegy 74 milliárd forintos fejlesztéssel összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre hálózatán az E.ON Hungária Csoport.
Elit informatikus-alapképzést indít a Széchenyi István Egyetem
A hallgatók a mesterséges intelligenciától egészen a digitális molekuláris orvosbiológiáig szerezhetnek korszerű ismereteket, valamint nemzetközileg is értékes diplomát.
Néhány éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában
Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát, amivel a kontinens beelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is – derül ki az EY nemzetközi elemzéséből.
Nyerő páros a célgépépítésben
A gyakran változó előírások és direktívák böngészése nem kimondottan mérnököknek tetsző feladat, betartásuk mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságos gépet adjunk ki a kezünkből.
Az újraiparosításhoz nélkülözhetetlen a robotikai képzés
Bár az oktatásban dolgozó szakemberek négyötöde szerint a következő tíz évben a robotika és az automatizálás fogja meghatározni a foglalkoztatás jövőjét, jelenleg négy közül csupán egy oktatási intézmény használ robotokat tanítási programjában.