A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket. A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének.

Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek | Forrás: Schneider Electric

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik” – mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk” – mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

| Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock