Ha megismerjük a mesterséges intelligenciát, kevésbé tartunk tőle
Mit tudunk a metaverzumról és a mesterséges intelligenciáról? Mennyire ismerjük és mennyire tartunk tőle? Amennyiben használjuk ezeket a technológiákat, akkor mire és hogyan? A Deloitte legfrissebb Digital Consumer Trends kutatásában ezekre a kérdésekre volt kíváncsi.

 

A kutatás során a kiderült, hogy egyre többen ismerik a technológiákat, a felhasználók száma emelkedik, azonban több fontosabb kérdésnél is jelen van a tanácstalanság a hazai kitöltők körében. A metaverzum ismertsége évről évre emelkedik. Egyre többen rendelkeznek az alapismeretekkel a fogalommal kapcsolatban: a megkérdezettek 36%-a már hallott róla, 22% keveset tud is róla, míg 7%-nak komolyabb ismerete is van a témáról. Eközben, egy év alatt 35%-ról 28%-ra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak még a metaverzumról.

A magyar válaszadók közül 29% mondta azt, hogy hallott már a technológiáról, a férfiaknál 45% volt ez az arány, a 35 év alattiaknál szintén, míg a 65-75 évesek 28%-a egyáltalán nem ismeri. Jelentős eltérés van a nemek között ebben a témában, az adatok alapján a férfiak sokkal jobban érdeklődnek a metaverzummal kapcsolatos információk iránt. A megkérdezettek közük 41% azon férfiak aránya, akik legalább egy keveset tudnak róla, míg a nőknél ez csak 17%-ot tesz ki. Azok a férfiak, akik nem is hallottak még a technológiáról 19%-ot képviselnek, ehhez képest a nőknél ez az arány majdnem kétszeres, 38%.

Félünk a mesterséges intelligenciától?

A mesterséges intelligenciát (MI) a válaszadók legnagyobb része, 82%-a oktatási céllal használja. A megkérdezettek több mint fele, 54%-a saját célra, munkára 34% alkalmazza. Gyakoriságot tekintve a válaszadók közül kimagasló, 40%-os azok aránya, akik csak párszor használták, kipróbálták ezt az új technológiát. Számottevő, 21%-os azok aránya is, akik legalább heti egyszer használnak MI-t.

A teljes munkaképeskorú lakosság nagyobb része vélekedik inkább úgy, hogy a mesterséges intelligencia csökkenteni fogja a jövőben rendelkezésre álló munkahelyek számát, a megkérdezettek 27%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább egyetért ezzel az állítással, a megkérdezettek negyede azonban nem tudja ezt a kérdést eldönteni.

 

 

Ha azonban a vizsgált mintát leszűkítjük azokra, akik már használtak mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert, sokkal kevésbé egyértelmű a sokaság vélekedése: azok aránya, akik nem tudják eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia csökkenti-e majd a munkahelyek számát 25%-ról 30%-ra nő, miközben az egyet nem értők aránya 11%-ról 17%-ra emelkedik.

 

Az adatokból kiolvasható, hogy minél többet tud valaki a mesterséges intelligenciáról, annál kevésbé tart attól, hogy ez a technológia a későbbiekben elveszi a munkalehetőségét. Az is egyértelmű, hogy minél többet tud egy csoport a mesterséges intelligenciáról, annál pozitívabbra becsüli a munkáltatója hozzáállását a használatát illetően”– mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

 

A válaszadók között többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a munkáltatójuk nem támogatná, hogy mesterséges intelligencia programokat használjanak munkájuk során: a válaszadók 35% vélekedett úgy, hogy a munkáltató legalább részben nem támogatná az MI használatát. Amennyiben azonban azokra a válaszadókra szűkítjük a megkérdezettek körét, akik már hallottak az MI-ről, többségbe kerülnek azok, akik nem tudják ezt a kérdést eldönteni.

Azon a csoporton belül, akik már használtak MI-t, akkor 23% szerint inkább támogatná a munkáltató az MI használatát a munkája során, 11% szerint pedig határozottan támogatná. Megosztottan válaszoltak a megkérdezettek arra, hogy felválthatja a munkahelyi szerepüket a mesterséges intelligencia. Minden vizsgált csoport többsége úgy véli, hogy inkább vagy határozottan nem ért egyet azzal, hogy ez lehetséges lenne a jövőben, viszont különbség figyelhető meg azok között, akik határozottan egyetértenek ezzel az állítással.

 

Azok, akik használják is ezt az új technológiát csak 7%-ban nyilatkoztak arról, hogy határozottan úgy gondolják, hogy az MI kiválthatja a munkahelyi szerepük egy részét. A teljes népesség arányában, ahol olyan válaszadók is szerepelnek, akik még nem használták a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket ez az arány 11% – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

 

Mennyire megbízható a mesterséges intelligencia?

Érdekesen alakult az AI válaszaival kapcsolatos kérdés: arra, hogy a mesterséges intelligencia elfogult válaszokat ad vagy sem, minden megkérdezett csoportban hasonló mintát láthatunk, a többség nem tudta ezt eldönteni. Ehhez képest azon a válaszadók 30%-a, akik már használtak mesterséges intelligenciát inkább egyetért azzal, hogy elfogulatlan válaszokat ad az MI.

Arra a kérdésre, hogy a generatív mesterséges intelligencia mindig tényszerű, pontos válaszokat ad-e nem volt szignifikáns eredmény, a válaszadók ezt leginkább nem tudták eldönteni. Hasonlóan tanácstalanok voltak a válaszadók abban a kérdésben, hogy a generatív mesterséges intelligencia engedély nélkül használ-e fel szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat: minden csoportban a nem tudom eldönteni választ jelölte meg a válaszadók többsége.

„Összességében elmondható, hogy markánsabb véleménnyel vannak, akik használtak már AM-t azokkal összehasonlítva, akik még csak hallottak róla: a használattal egyenes arányban jobb véleménnyel vannak a megkérdezettek az elfogulatlanság kapcsán. Egyben a válaszok megbízhatóságával, jogi tisztaságával kapcsolatban elég nagy a tanácstalanság” – mondta Takács Ádám, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

 

| Forrás: Deloitte Magyarország | képek: Adobe Stock

Tudományos iránytű a logisztikában: 
megjelent a Logisztikai Évkönyv 2026
December 11-én debütált a Logisztikai Évkönyv 2026, amely a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évtizedek óta megjelenő tudományos kiadványának legújabb kötete. Idén több mint 300 oldal terjedelemben, összesen 19 tanulmány kapott benne helyet.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Tovább terjeszkedik a narancsvidék
Amikor valaki gépet vásárol, pontosan mérlegeli, hogy mit kap a pénzéért. Azt akarja, hogy a gép hosszú évekig megbízhatóan működjön és ki tudja hozni a berendezésben rejlő értékteremtő potenciált.
2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.
A debreceni BMW gyár hatásai a régióra
A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. Ezek tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre.