A hazai forgalmazóknak és kereskedőknek is érdemes mielőbb felkészülni a fogyasztói igények átalakulására, akár külső szakértő bevonásával is, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon.
Folyamatosan nő az elektromos és hibrid járművek (EV) száma Európában, így 2030-ra várhatóan több mint 75 millió jár majd belőlük az utakon – hívja fel a figyelmet az EY és az Eurelectric legfrissebb közös jelentése. A villanyautók terjedésével a nyilvános töltőpontok száma is emelkedik, 2023-ban a hálózat 40 százalékkal bővült a kontinensen. Tavaly az értékesített új autók ötödét tették ki Európában (a 27 uniós tagállam mellett az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban) a teljesen elektromos (BEV) és a plug-in hibrid járművek (PHEV). Három évvel korábban minden 25 eladott új kocsiból csupán egy volt ilyen modell.
„Az áttörés akkor következik be, amikor az elektromos járművek aránya a teljes járműparkban eléri a 10 százalékot. Az adatok alapján határozottan arra számítunk, hogy Európában 2030-ra az EV eladások részesedése meghaladja az összes többi típusát. A hazai forgalmazóknak és kereskedőknek is érdemes mielőbb felkészülni a fogyasztói igények átalakulására, akár külső szakértő bevonásával is, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon" – mutat rá Rózsa Tamás, az EY-Parthenon autóipari szakértője.
A nehéz tehergépjárművek (HDV-k) területén is fellendülés tapasztalható. A kisteherautó-eladások több mint 7 százaléka már elektromos, míg az elektromos teherautók a piac 1,5 százalékát teszik ki, ami ugrásszerű növekedést jelent a 2022-es 0,4 százalékos értékhez képest. Az elektromos buszok értékesítése a piac 14 százalékát fedi le, jelentős bővülést eredményezve Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.
A töltőhálózat is követi a trendeket
Az elektromos járművek térnyerésével párhuzamosan a nyilvános gyorstöltő-hálózat is bővül. Míg Európában 2022-ben mintegy 530 ezer ilyen töltőpont volt, 2023-van már 744 ezer állt az EV-felhasználók rendelkezésére. A gyors és ultragyors egyenáramú (DC) töltők kiépítése is élénkült 77 százalékkal, számuk több mint 100 ezerre nőtt, a váltóáramú (AC) töltők telepítése pedig több mint harmadával (36%) ugrott meg. A gyorstöltők teljesítménye az akkumulátor-technológia fejlődésének köszönhetően ma már tízszer nagyobb, mint öt évvel ezelőtt.
Ennek eredményeként jelentősen csökkent a töltési idő is, ami az ügyfelek egyik legnagyobb aggodalma a hatótávolsággal és a magas kezdeti költségekkel kapcsolatos fenntartások mellett. Mindeközben az egész kontinensen jellemzőek a földrajzi eltérések a töltőállomások fejlesztése terén. 2023-ban az állomások több mint háromnegyede (78%) mindössze hét országban összpontosult: Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban.
A német autóipar ellene van a kínai elektromos autókra kivetendő uniós védővámoknak
A német autóipar szakmai képviseleti szervezete, a VDA ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot, mivel megítélése szerint az a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártana. A szakmai képviselet Olaf Scholz kancellár kínai útja előtt szólalt fel az ügyben. A kínai iparnak nyújtott állami támogatásokkal szemben jelenleg fontolgatott uniós intézkedések "nem oldanák meg a német autóipar előtt álló kihívásokat – éppen ellenkezőleg" – jelentette ki Hildegard Müller, a szövetség elnöke a Welt am Sonntag lapnak adott interjúban.
"A védővámok kereskedelmi konfliktushelyzetben nagyon hamar vissza tudnak ütni" - mutatott rá. Müller szerint mindkét félnek a párbeszédre kellene törekednie az EU kínai szubvenciók ellen indított vizsgálatai során. A Kínával folytatott jelenlegi üzleti kapcsolatok ugyanis "számos munkahelyet biztosítanak Németországban".
A VDA elnöke szerint egy kereskedelmi konfliktus veszélyeztetné az elektromobilitás és a digitalizáció irányába történő átalakulást is. Hiszen ezt a törekvést is jórészt a német autóipar által Kínában megtermelt bevételeiből finanszírozzák. Az év első három hónapjában tíz százalékra nőtt az egy évvel korábbi hét százalékról a kínai modellek részesedése Németországban, ahogy arról az EY tanácsadó cég adatait idézve a Welt am Sonntag beszámolt. Miközben más autógyártók elektromos autóinak eladásai csökkentek, a kínai beszállítók növelni tudták eladásaikat.
"A kínai cégek jelenleg próbálják a piacra juttatni termékeiket" – mondta a lapnak Jan Sieper, az EY partnere. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben bejelentette, hogy versenyjogi vizsgálatot indítanak az elektromos autóknak nyújtott kínai támogatások által okozott piaci torzulások felmérésére. Ahogy akkor fogalmazott: "a globális piacokat elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók". Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy Peking megsérti a nemzetközi kereskedelmi jog szabályait, Brüsszel büntetővámokat vet majd ki a kínai járművekre.
| Forrás: MTI
| Forrás: EY Magyarország | Fotó: Adobe Stock
Szerző: jövő Gyára
2024.04.15.
Mesterséges intelligencia segít a kódok automatizált javításában Elég egyetlen sebezhetőség egyetlen alkalmazásban ahhoz, hogy a kiberbűnözők betörjenek a vállalatok rendszereibe. Ezért kiemelten fontos, hogy a cégek a lehető legrövidebb idő alatt azonosítsanak és javítsanak minden ilyen sérülékenységet.
Kényelem a fogyasztónak, rugalmasság a gyártónak A Tetra Pak tovább bővítette az on-the-go kategóriára szabott csomagolási kínálatát. A vállalat a növekvő fogyasztói trendre reagál, miszerint egyre többen választanak olyan termékeket, amelyeket otthonukon kívül, menet közben is fogyaszthatnak.
Jelentős összeget költenek az ügyfélszolgálatok a jelszó-visszaállításra A jelszó-visszaállítások első ránézésre jelentéktelen apróságnak tűnhetnek egy ügyfélszolgálat mindennapos feladatai között. Ez azonban nem is állhatna messzebb az igazságtól.
Megnövelt adatelemzési képesség támogatja a hatékonyabb termelékenységet Az ARN BV (ARN) vezető hulladékkezelő és újrahasznosító vállalat, amelynek hulladékenergiát feldolgozó üzeme Nijmegenben, a hollandiai Gelderland tartományban található. Az üzem üzleti és háztartási létesítményekből származó maradék hulladékot alakít át energiává, műtrágyává és más újrafelhasználható anyagokká.
