Együtt robotolnak
Nemcsak a hagyományos munkahelyekre igaz, hogy a befogadó környezet inspirálóan hat az alkalmazottakra, ez akkor is így van, ha gépeknek és embereknek kell összedolgozniuk. A cobotokat és humán alkalmazottakat integráló egységek közel kétszeresét végzik annak, amire a robotok vagy az emberek külön-külön képesek.

 

Emberekre cserélte robotmunkásai egy részét nemrégiben a németországi Sindelfingenben található gyárában a Mercedes-Benz. A nagy múltú gyártót korántsem a munkahelyeiket féltő alkalmazottak kényszerítették efféle döntésre. A cégvezetők sokkal inkább a termelékenység növelését tartották szem előtt. Kisült ugyanis, hogy a robotok – szemben az emberekkel – nem képesek megbirkózni a vásárlókat személyre szabott megoldásokkal csábító S-osztály által képviselt új kihívásokkal.

Az egyéni kívánságok szerint fűthető vagy hűthető variációban érkező pohártartók, különféle kormánykerék-, illetve abroncskupak opciók segítették hozzá az alkalmazkodóbb és rugalmasabb emberi munkaerőt, hogy nemes egyszerűséggel kitúrja pozícióikból a robotokat. Ez korántsem jelenti azonban, hogy a Mercedes lemondana az automatizálás jelentette előnyökről.

A német gyártó – konkurrenseihez, például a BMW-hez, valamint a Fordhoz hasonlóan – a robusztus (és veszélyes), az emberektől hermetikusan elzárt térben ügyködő robotok egy részét kisebb, mozgékonyabb, alkalmazkodóbb és korántsem utolsó sorban a humán munkaerővel együtt (és nem helyett) dolgozó masinákra cseréli.

 


Kisült ugyanis, hogy az emberekkel együttműködő robotok, más néven a cobotok és a hagyományos hús-vér alkalmazottak közös erővel majdhogynem kétszer annyi munkát képesek elvégezni, mint a csak gépekből vagy csak munkásokból álló homogén csapatok.


 

A kisebb, könnyebb, érzékelőiknek köszönhetően pedig figyelmesebb és mozgékonyabb – így az emberek biztonságát immár nem veszélyeztető – masinák továbbra is utolérhetetlen precizitással végzik a monoton, a humán munkaerő számára szellemileg kimerítő vagy fizikailag túlságosan megterhelő robotmunkát. A gépeknél kreatívabb és rugalmasabb, így az egyedi igényeket a robotoknál jóval hatékonyabban és pontosabban teljesítő emberek pedig kényelmesen végiggondolhatják, miképp szabható a végeredmény leginkább a megrendelő igényeire.

A kisebbek is használhatják

Az ipari robotok, masszív felépítésük és gyors mozgásuk miatt nemigen voltak alkalmasak arra, hogy emberek lábatlankondjanak a közelükben. A feladatokra magasan képzett programozóknak kellett számukra ütemezniük, és ha egyszer a helyükre kerültek, munkaállomásaikat senkinek nem érte meg áthelyezni. Könnyű és mobilis, érzékelők tucatjaival felszerelt, egy táblagépről is könnyedén indítható, vagy épp az őket „betanító” munkások mozdulatait utánzó újgenerációs társaikat, a cobotokat Edward Colgate és Michael Peshkin amerikai mérnökök találták fel 1996-ban.

Az amerikai székhelyű General Motors akkoriban már két éve ügyködött egy olyan „robotszerű eszköz felépítésén, amely elég biztonságos ahhoz, hogy emberek közvetlen közelében, utóbbiakkal együttműködve dolgozhasson”. A maroknyi robotikai vállalat által gyártott cobotok az automatizálási iparág éves forgalmának – a Financial Times brit gazdasági hírportál nemrégiben megjelent összefoglalója szerint – ma még legfeljebb csak az 5 százalékát adják.

Sokan azonban már ma is úgy vélik, hogy a cobotok az automatizálás evolúcióját jelentik. Nemcsak a Mercedeshez és a Fordhoz hasonló nagy autógyártó cégek húzhatnak ugyanis hasznot az emberekkel is összeereszthető robotokból. Amellett, hogy a működtetésük nem igényel külön alkalmazottakat, a cobotok olcsóbbak is korábbi „nagy testvéreiknél”, így a közepes és kisvállalatok számára is megoldást jelenthetnek az automatizálásra.

Jelentős átalakulás előtt áll a regisztrált szerelői rendszer
A közeljövőben megújul a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társaság regisztrált szerelői rendszere, amelyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület is támogat. Az átalakítás korszerűbb, átláthatóbb és felhasználóbarát működést eredményez majd.
Electrosub 2025 - Legyen aktív a 2. félévben is!
Pályázatok eszközbeszerzésekre, beruházásokra, vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, mindez kedvezően hat a keresletre. Építsen személyes kapcsolatot potenciális üzleti partnereivel! Az Ipar 4.0 jegyében rendezett kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferencia az innovatív iparágak kiemelkedő üzleti, szakmai fóruma a második félévben.
Optimalizált léptetőmotor-család a Festo cégtől
A léptetőmotor-technológia innovációja azt jelenti, hogy a léptető- és a szervotechnológia közötti szakadék csökken. Azokban az alkalmazásokban, ahol nincsenek nagy dinamikus terhelések vagy nagy sebességigények, és ezért nincs szükség a szervomotor teljesítményére, a léptetőmotor (akkumulátor nélküli enkóderrel és fékkel) zárt hurkú pozicionálást kínál.
A biomassza-égetés során keletkező hamu újrahasznosítása
A koptató hatású, szilárd részecskéket tartalmazó iszap szivattyúzása komoly kihívást jelenthet, különösen azoknál a szivattyútípusoknál, amelyek nem képesek szárazon futni vagy önállóan légteleníteni.
Átalakuló logisztikai piac: kiszervezés, specializáció, versenyelőny
Az elmúlt években látványos változások zajlottak le a logisztika világában. A szállítás és raktározás már nem csupán háttérfolyamat, hanem a vállalati versenyképesség egyik kulcselemévé vált – a komplexitás növekedésével pedig egyre több ágazat fordul külső logisztikai partnerekhez.