Együtt robotolnak
Nemcsak a hagyományos munkahelyekre igaz, hogy a befogadó környezet inspirálóan hat az alkalmazottakra, ez akkor is így van, ha gépeknek és embereknek kell összedolgozniuk. A cobotokat és humán alkalmazottakat integráló egységek közel kétszeresét végzik annak, amire a robotok vagy az emberek külön-külön képesek.

 

Emberekre cserélte robotmunkásai egy részét nemrégiben a németországi Sindelfingenben található gyárában a Mercedes-Benz. A nagy múltú gyártót korántsem a munkahelyeiket féltő alkalmazottak kényszerítették efféle döntésre. A cégvezetők sokkal inkább a termelékenység növelését tartották szem előtt. Kisült ugyanis, hogy a robotok – szemben az emberekkel – nem képesek megbirkózni a vásárlókat személyre szabott megoldásokkal csábító S-osztály által képviselt új kihívásokkal.

Az egyéni kívánságok szerint fűthető vagy hűthető variációban érkező pohártartók, különféle kormánykerék-, illetve abroncskupak opciók segítették hozzá az alkalmazkodóbb és rugalmasabb emberi munkaerőt, hogy nemes egyszerűséggel kitúrja pozícióikból a robotokat. Ez korántsem jelenti azonban, hogy a Mercedes lemondana az automatizálás jelentette előnyökről.

A német gyártó – konkurrenseihez, például a BMW-hez, valamint a Fordhoz hasonlóan – a robusztus (és veszélyes), az emberektől hermetikusan elzárt térben ügyködő robotok egy részét kisebb, mozgékonyabb, alkalmazkodóbb és korántsem utolsó sorban a humán munkaerővel együtt (és nem helyett) dolgozó masinákra cseréli.

 


Kisült ugyanis, hogy az emberekkel együttműködő robotok, más néven a cobotok és a hagyományos hús-vér alkalmazottak közös erővel majdhogynem kétszer annyi munkát képesek elvégezni, mint a csak gépekből vagy csak munkásokból álló homogén csapatok.


 

A kisebb, könnyebb, érzékelőiknek köszönhetően pedig figyelmesebb és mozgékonyabb – így az emberek biztonságát immár nem veszélyeztető – masinák továbbra is utolérhetetlen precizitással végzik a monoton, a humán munkaerő számára szellemileg kimerítő vagy fizikailag túlságosan megterhelő robotmunkát. A gépeknél kreatívabb és rugalmasabb, így az egyedi igényeket a robotoknál jóval hatékonyabban és pontosabban teljesítő emberek pedig kényelmesen végiggondolhatják, miképp szabható a végeredmény leginkább a megrendelő igényeire.

A kisebbek is használhatják

Az ipari robotok, masszív felépítésük és gyors mozgásuk miatt nemigen voltak alkalmasak arra, hogy emberek lábatlankondjanak a közelükben. A feladatokra magasan képzett programozóknak kellett számukra ütemezniük, és ha egyszer a helyükre kerültek, munkaállomásaikat senkinek nem érte meg áthelyezni. Könnyű és mobilis, érzékelők tucatjaival felszerelt, egy táblagépről is könnyedén indítható, vagy épp az őket „betanító” munkások mozdulatait utánzó újgenerációs társaikat, a cobotokat Edward Colgate és Michael Peshkin amerikai mérnökök találták fel 1996-ban.

Az amerikai székhelyű General Motors akkoriban már két éve ügyködött egy olyan „robotszerű eszköz felépítésén, amely elég biztonságos ahhoz, hogy emberek közvetlen közelében, utóbbiakkal együttműködve dolgozhasson”. A maroknyi robotikai vállalat által gyártott cobotok az automatizálási iparág éves forgalmának – a Financial Times brit gazdasági hírportál nemrégiben megjelent összefoglalója szerint – ma még legfeljebb csak az 5 százalékát adják.

Sokan azonban már ma is úgy vélik, hogy a cobotok az automatizálás evolúcióját jelentik. Nemcsak a Mercedeshez és a Fordhoz hasonló nagy autógyártó cégek húzhatnak ugyanis hasznot az emberekkel is összeereszthető robotokból. Amellett, hogy a működtetésük nem igényel külön alkalmazottakat, a cobotok olcsóbbak is korábbi „nagy testvéreiknél”, így a közepes és kisvállalatok számára is megoldást jelenthetnek az automatizálásra.

Költséghatékony digitalizáció: A szoftver-előfizetésben rejlő lehetőségek
Az üzleti világ folyamatos változáson megy keresztül, és a digitális forradalom már évek óta az innováció és hatékonyság kulcsa a vállalkozások számára. A digitális technológiák lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy versenyképesebbek legyenek, hatékonyabbak, és gyorsan reagáljanak a piaci változásokra.
Pirolízis olajok hasznosítása desztillációval
Az Európai Unióban jelenleg mintegy 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Unióban 500 kg/fő körül van. Magyarországon ennél mintegy 22 %-kal kevesebb, 390 kg/fő települési hulladék képződik. Éppen ezért korunk egyik legfontosabb környezeti problémája, a rendkívül összetett és sokrétű küzdelem a mindent elárasztó hulladék ellen. A hulladék ugyanis hasznosítható, akár nyersanyag is lehet, ha okosan állunk a megoldáshoz. Az innováció jelentőségét már Thomas Edison is felismerte. „Egy találmány feltalálásához jó képzelőerőre és egy halom hulladékra van szükség” (Thomas Edison).
Amit tudni kell, mielőtt használni kezdi a ChatGPT-t
Az elmúlt hónapok során felerősödtek a mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó eszközökről szóló viták. Mivel segítségükkel növelhető a produktivitás és használatuk időt takaríthat meg, sok munkavállaló beépítette ezen eszközök alkalmazását a mindennapi munkafolyamatokba.
Drónpilóták a raktározásban
Egy nemzetközi felmérés szerint ez év első felében nem kevesebb, mint 8200 esetben szakadt meg a globális ellátási lánc. Végső soron az áruellátási nehézségeket is enyhítheti a magyar Aeriu megoldása, amelyet nemrég egy Miskolc melletti globális autóipari nagyvállalat is bevezetett raktárába.
Több mint 100 termékváltozat egy gépsoron
Az ipari, kereskedelmi és építőipari szektorban már közel száz éve használják az ABL által 1925-ben feltalált SCHUKO villásdugókat. A vállalat mostantól a SCHUKO dugók és csatlakozók több mint 100 változatát tudja gyorsan és rugalmasan gyártani egy új szerelőrendszeren, amelyet a speciális gépgyártó AS Automation szállított.