Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Január közepén a svájci Davosban gyűltek össze a világ vezető politikusai, üzletemberei és tudósai a Világgazdasági Fórumon. Az eseményre a KPMG szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom.

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.

A fiatalok pályaorientációját, a szak- és mérnöki képzésen át a karrierépítésig segíti az E.ON Műszaki Akadémia. A végzett fiatalok 60 százaléka a vállalatcsoportnál kezdi karrierjét, közülük mára már többen vezetői pozícióban dolgoznak.

A hazai megújuló- és energiapiac 2025-ben sem volt eseménytelen, és a trendek alapján 2026-ban sem várható nyugalom: a hazai PPA szegmens élvonalbeli szereplője, a Green Cloud, idén is meghatározott 3 olyan tényezőt, amelyek döntően befolyásolják a vállalatok energiaellátását és annak piacát.

A globális energiaipar jelentős átalakulás előtt áll 2026-ban. A mesterséges intelligencia (AI) robbanásszerű elterjedése, a megújuló energiaforrások térnyerése és a növekvő energiaigény új lehetőségeket és komoly feladatokat állít az ágazat szereplői elé.

A digitalizálódó villamosenergia-hálózatokban, különösen az egyre elterjedtebb digitális alállomásokban a pontos időszinkronizálás elengedhetetlen a védelmi és irányítástechnikai rendszerek számára.

Idén az elmúlt szűk félévben az európai villamosenergia-rendszert több nagyobb áramszünet sújtotta. Köztük a legjelentősebb a Spanyolországot és Portugáliát érintő április végi esemény volt, amely mindkét országban hatalmas zűrzavart okozott. Azonban nem csak a kontinens nyugati fele van veszélyben.

Nem is kellett hozzá az orosz-ukrán háború, Európa energiarendszeréből már több mint egy évtizede kiszorulóban van a földgáz. A villamosenergia termelésében egyre inkább már csak tartalékként jön számításba, az ipar pedig kényszerűen ki fog hátrálni a használatából.

Hiába érkezik egyre több napenergia, a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük.