Szintlépés az anyagtudományok, a nanotechnológia, a molekuláris biológia, valamint a kapcsolódó transzlációs medicina és gyógyszerkutatási fejlesztések területén – többek között ezek az eredmények várhatók a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) létrejövő Krio-Elektronmikroszkóp Műszerközponttól.

Az ipari termelés digitalizációja hatékonyabbá és gyorsabbá tette a gyártási folyamatokat, ugyanakkor a kibertámadások kockázata is jelentősen megnőtt. Egy gyárakat célzó támadás leállíthatja a termelést, kiszivárogtathat üzleti titkokat, sőt, akár egy teljes üzemet is szabotálhat.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást?

A Földön körülbelül 1000 olyan vulkáni kürtőt ismerünk, ahol gyémántot találhatnak. Ezeknek eddig elenyésző hányadát, mindössze hatvanegyet bányásztak ki. A nagyon kis mennyiségű gyémántot tartalmazó kőzettestek bányászata rendkívül drága és veszteséges a bányavállalatok számára.

A Magyarhoni Földtani Társulat, 2016-tól évente kihirdeti az „Év ásványa” cím nyertesét, ami a három jelöltből álló szavazás eredményeként 2024-ben a korund lett.

Az SZTE Magyarországon - a Műegyetem után - másodikként indít fizikus-mérnöki szakot. Különlegessége, hogy az itt végzettek fizikusként - vagyis a természeti jelenségek mély megértésének és modellezésének képessége mellett - a kutatási és ipari fejlesztésben műszaki feladatokat is meg tudnak majd oldani.

Nanoszerkezeteket vizsgáló négyéves, 791 millió forintos költségvetésű kutatási program indult uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A projekttől többek között a megújuló energiákat kiaknázó technológiák fejlesztését várják.

Az ebola terjedéséről készítettek a megbetegedések számát nagy pontossággal előrejelző matematikai modellt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Oktatási, kutatási és pályázati együttműködésről kötött stratégiai megállapodást a Szegedi Tudományegyetem és a National Instruments.