Borúlátóak a magyarországi német vállalatok
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss konjunktúrafelmérése szerint a magyarországi német vállalatok üzleti bizalma sokéves mélypontra esett 2022. őszén. A borúlátást a Kamara szerint elsősorban a jelenleg a gazdaságra nehezedő halmozott európai és globális válságok okozzák.

 

A nemzetközi munkamegosztásban végbemenő gyökeres változások hosszabb távon új gazdasági lehetőségeket jelenthetnek a közép-kelet-európai régióban, amennyiben megfelelő üzleti környezetet tudnak biztosítani az országok. Októberben végezte idei második konjunktúrafelmérését a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.

„A felmérésre az utóbbi évtizedek gazdaságilag és politikailag egyik legbizonytalanabb időszakában került sor” – hangsúlyozta Sávos András, a DUIHK elnöke az eredmények bemutatásakor. „Halmozott válsághelyzetekkel állunk szemben” – mondta. Említette: Az Ukrajna elleni orosz agressziónak nincs vége, évtizedek óta nem látott inflációval szembesülünk, eddig elképzelhetetlen energiaválságban vagyunk, miközben a klímaváltozás, valamint a demográfia is óriási erőfeszítést igényelnek.

Mélyponton az üzleti bizalom

A felmérés szerint a magyarországi gazdasági és üzleti helyzetet, illetve kilátásokat a megkérdezett vállalatok a 2008/09-es pénzügyi válság óta nem értékelték olyan gyengén, mint most. Miközben saját üzleti helyzetük még jelenleg is igen kedvező, a következő 12 hónapra várt kilátásokat illetően még a gyenge áprilisi előrejelzésekhez képest is tovább romlott az üzleti bizalom, méghozzá jelentős mértékben.


A következő 12 hónap távlatában a cégek fele számít saját üzleti helyzetének romlására, az egész gazdaságra nézve ez az arány csaknem 75 százalék.


Ennek hatására a foglalkoztatási, valamint beruházási szándékokat is erősen visszafogják a vállalatok, utóbbi esetében csaknem minden második résztvevő a beruházási kiadások csökkentését tervezi. A dolgozói létszámra nézve kedvezőbb a kép: Bár csak minden ötödik cég tervezi újabb munkatársak felvételét, mindössze 15 százalék gondolkodik létszám-leépítésben. Ez a Kamara szerint a munkaerőhiánynak „köszönhető”, ami a jelenlegi dolgozói állomány megtartására ösztönzi a munkaadókat.

Az energiaárak és csökkenő kereslet veszélyeztetik az üzletet

A tavaszi felméréshez hasonlóan jelenleg is az energiaárak jelentik a legfontosabb kockázati tényezőt. A vállalatok több, mint háromnegyede jelölte ezt a legfontosabb kockázatok között. A recessziós félelmek hatására azonban a második legnagyobb félelem a kereslet csökkenése: A résztvevők több, mint a fele jelölte azt a kockázatok között. A lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor látványos elmozdulást okozott a szakemberhiány tekintetében: Tavasszal ez még a résztvevők 61 százaléka számára jelentett jelentős kockázatot – ez az arány most a felére esett vissza.

 

 

A felmérésben résztvevők a következő 12 hónapban a bruttóbérek további 9-10 százalékos emelkedésével számolnak. Sávos András szerint ezek az aktuális kihívások elsősorban a kis- és középvállalatokat veszélyeztetik, közülük sokan a túlélésért küzdenek. Ezért Sávos azt kérte, hogy az állam tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a beszállítói bázis ne sérüljön, máskülönben a nagyipar is bajba – még nagyobb bajba – kerülhet. „Olyan célzott eszközökre van szükségünk, amelyek biztosítják a szállítási láncok folyamatosságát” – mondta.

Szállítási láncok átrendeződése – esély Közép- és Kelet-Európának?

A Kamara elemzése szerint a Corona-válság, valamint az Ukrajna ellen folytatott orosz háború hatására a gazdaságpolitikában és a vállalatoknál a diverzifikáció, a függetlenség és a „reziliencia” újra- és felértékeléséhez vezetett.


A felmérések szerint egyre több vállalat a beszállítói hálózat bővítésén gondolkodik, és ennek egyik kiemelt cél-régiója Közép- és Kelet-Európa lehet.


Sávos szerint ezért még jobban fel kell készülni a nemzetközi munkamegosztásban zajló szerkezeti változásokra. Azt sürgette, hogy meg vonzóbbá, attraktívabbá kell tenni a hazai üzleti és beruházási környezetet.

„Csak így tudjuk elérni, hogy amikor a nemzetközi cégcsoportoknál döntést hoznak beruházási stratégiákról, akkor Magyarország legyen a preferált célpont” – jelentette ki. Hozzátette, hogy e téren Magyarország versenyben áll a térség országaival, de egyre jobban a nyugateurópai országokkal is. „Szeretnénk, hogy ebben a nearshoring folyamatban Magyarország is egyre nagyobb szerepet játsszon. Ehhez pedig szükség van a befektetői bizalom erősítésére, aminek alapfeltétele egy transzparens és egyenlő működési feltételeket biztosító gazdaságpolitikai keret.” – fejtette ki Sávos.

Energiaválság: Csökkenő eredmény, többletköltségek áthárítása

Az energiaválság a megkérdezett vállalatok kétharmada számára az üzemi eredmény csökkenését eredményezheti. Ezt viszont megsínylik a tervezett beruházások: minden harmadik cég felfüggesztené azokat, bár a vállalatok mindössze egy tizede véglegesen eltörölné. A negatív hatások ellensúlyozására a válaszadó cégek több mint fele a többletköltségeket továbbhárítaná a vevőkre – ami részben megmagyarázza a gyorsuló inflációt. Az energiaválság pozitívumának lehet tekinteni, hogy minden második cég fokozná energiatakarékossági vagy –hatékonysági erőfeszítéseit.

(Képek: Adobe Stock)

Még több napelemes rendszer csatlakozhat a bővülő hálózathoz
Mintegy 74 milliárd forintos fejlesztéssel összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre hálózatán az E.ON Hungária Csoport.
Elit informatikus-alapképzést indít a Széchenyi István Egyetem
A hallgatók a mesterséges intelligenciától egészen a digitális molekuláris orvosbiológiáig szerezhetnek korszerű ismereteket, valamint nemzetközileg is értékes diplomát.
Néhány éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában
Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát, amivel a kontinens beelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is – derül ki az EY nemzetközi elemzéséből.
Nyerő páros a célgépépítésben
A gyakran változó előírások és direktívák böngészése nem kimondottan mérnököknek tetsző feladat, betartásuk mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságos gépet adjunk ki a kezünkből.
Az újraiparosításhoz nélkülözhetetlen a robotikai képzés
Bár az oktatásban dolgozó szakemberek négyötöde szerint a következő tíz évben a robotika és az automatizálás fogja meghatározni a foglalkoztatás jövőjét, jelenleg négy közül csupán egy oktatási intézmény használ robotokat tanítási programjában.