Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél
Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható.

 

Stabilan működő informatikai háttérre azonban valamennyi cégnek szüksége van, kritikus hiba esetén ugyanis azonnal leállhat az üzletmenet, ami komoly károkat eredményez. A magyar magántulajdonban lévő Neuron Software és az EY tanácsadó cég közös nagyszabású felmérése szerint a felsővezetők 70 százaléka számol azzal, hogy a jövőben külső partnert vonjon be a garantált működés érdekében. Van mit behoznia a magyar gazdaságnak a digitális gazdaság területén, ezen belül az informatikai ágazatban.

Az uniós tagállamok digitális érettségét ismertető úgynevezett DESI mutató alapján Magyarország a 22. helyen áll a rangsorban 43,8 pontjával, ami bőven elmarad a 52,3 pontos uniós átlageredménytől. A részletes magyar eredmények szerint az információs és kommunikációs, azaz ikt-ágazatban foglalkoztatottak aránya 3,8 százalékos, ami szintén elmarad a 4,5 százalékos uniós átlagtól. Az informatikushiány pedig a teljes magyar gazdaság, emellett a nagy- és kisebb vállalatok fejlődését is gátolja.

 

A vállaltvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak belső IT-csapatuk részére

 

Annál is inkább, mert egyre bonyolultabbak és egyre nagyobb számban vannak jelen a cégeknél a szoftverek, vállalatirányítási rendszerek, amelyek egyfajta szürke eminenciásként biztosítják a működést és a növekedést. Ha azonban probléma van velük, lényegében azonnal leáll egy-egy vállalat. A teljes körű szoftvermenedzsmenttel foglalkozó, számos hazai és nemzetközi nagyvállalattal együttműködő Neuron Software az EY tanácsadó céggel közösen készített kutatása arra kereste a választ, hogy mekkora a baj, és hol tartanak szoftverfronton a magyar vállalatok.

Ennyi menne szoftverfejlesztésre

A kutatás szerint a mikro- és kisvállalkozások jellemzően 10-50 millió forintos szoftverfejlesztési kiadással terveznek a következő egy évre. A közép- és nagyvállalkozásoknak azonban már közel az egynegyede, 24 százaléka, 250 millió forintot is meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol. Összességében a közép- és nagyvállalatok jelentősen nagyobb mértékű szoftverfejlesztésre fordítandó kiadásokkal számolnak, mint a mikro- és kisvállalatok. A legnagyobb mértékű fejlesztések a pénzügyi szolgáltatók területén jelentkezhetnek (vagyonkezelés, banki és biztosítási tevékenységek). Ezt követi az IT-szektor, itt a válaszadók több mint egynegyede 250 millió forintot meghaladó ilyen jellegű kiadással tervez. A gép-és autóiparra, illetve a kis-és nagykereskedelemre a kis mértékű (1-10 millió forint közötti) szoftverfejlesztési kiadás lesz jellemző.

Jönnek-mennek a képzett szakemberek - mit látnak az igazgatók?

A megkérdezett vállalatok 30 százaléka egyébként vegyesen foglalkoztat belső és külső IT-szakembereket, az is jól látszik, hogy a kizárólag belső IT-csapattal rendelkező vállalkozások több mint egyharmada esetében a belső csapat kevesebb mint 5 főt számlál. Bodrogközi László, Neuron Software alapítója, ügyvezetője elmondta: „Az eredményekből az is kiderült, hogy miközben hiány van képzett informatikai szakemberekből, egyre nagyobb a kereslet irántuk. A válaszadó vállalatok döntéshozóinak többsége a szakemberhiányt és a fluktuációt nevezte meg iparági problémaként.”

Mindemellett a vállaltvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak belső IT-csapatuk részére, azok megtartására. Ugyanakkor a nagyobb méretű IT-csapatoknál jellemző a vándorlás, különösen igaz ez a kormányzati és közszféra mellett energetikai, gép- és autóipari ágazatban. „Ezekben a szektorokban a legnagyobb a kockázata annak, ha kiesik egy vagy néhány szakember a csapatból, akkor az üzletmenetre kritikus hatást gyakorló hibák és rendszerleállások léphetnek fel” - tette hozzá a szakember.

Házon belül vagy kívül?

Az látszik, hogy a felsővezetők 50 százaléka biztosan von be külső partnert a fejlesztési folyamataik támogatására. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százalék a hibrid működésben hisz, vagyis saját szakértői csapataikat külső szakértőkkel kiegészítve működnek. Ezzel a hibrid megoldással minimalizálhatók a vállalati rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével és mindennapi támogatásával járó kockázatok. Bodrogközi László szerint a világszerte sok cég indult a belső és külső szakértői csapatok optimális együttélésének irányába, aminek köszönhetően jól skálázhatóvá válhatnak a cégek motorját képző egyedi szoftverek mögött álló szakértői erőforrások.

Lehet-e biztosítást kötni a vállalati egyedi szoftverekre?

„A kutatás eredményeit összegezve számtalan megállapítás tehető a magyar vállalatok digitalizáltságával és IT-rezilienciájával kapcsolatban. Egy viszont biztos, aki a fejlesztési versenyben lemarad, az könnyedén úgy érezheti, hogy az üzleti gyorsítósávból is kimarad” – tette hozzá a szakember. Teljesen mindegy, hogy a lemaradás oka a szakképzett munkaerő hiánya, vagy éppen fluktuációja, az sem számít, hogy a problémáknak technológiai, vagy pénzügyi okai vannak. A nap végén az üzleti versenyfutás, a vásárlók, az ügyfelek, a kollégák megnyerése, valamint megtartása, csak folyamatosan fejlődő és mindig stabilan működő rendszerekkel lehetséges.

„Ha egy vállalati rendszer leáll és ez üzleti károkat okoz, akkor nem fordulhatunk a biztosítóhoz, hogy térítse meg a kárunkat. Pontosan ezért kell kiemelt figyelmet fordítanunk a problémák megelőzésére, azaz a vállalati rendszereink “egészségének” megőrzésére. Ez a prevenciós stratégia végül is ugyanúgy működik, mint ahogy egy egészségbiztosítás.

Ha rendszeresen kisebb összegeket áldozunk arra, hogy szűrővizsgálatokra járjunk, majd a felállított diagnózis szerinti előírásokat betartjuk, akkor elkerülhetők azok az egészségügyi krízishelyzetek, amelyek megoldása rendkívül költséges és a sikert senki sem garantálja” – mondta Bodrogközi László. A Neuron által kifejlesztett Software Takeover módszertan és az erre épülő szolgáltatások segítségével minden egyes vállalatnak lehetősége van arra, hogy “megkösse ezt a biztosítást”, és jövőállóvá tegye a rendszereit, ezáltal a működését is.

 

| Forrás: Neuron | Képek: Adobe Stock

Költséghatékony digitalizáció: A szoftver-előfizetésben rejlő lehetőségek
Az üzleti világ folyamatos változáson megy keresztül, és a digitális forradalom már évek óta az innováció és hatékonyság kulcsa a vállalkozások számára. A digitális technológiák lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy versenyképesebbek legyenek, hatékonyabbak, és gyorsan reagáljanak a piaci változásokra.
Pirolízis olajok hasznosítása desztillációval
Az Európai Unióban jelenleg mintegy 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Unióban 500 kg/fő körül van. Magyarországon ennél mintegy 22 %-kal kevesebb, 390 kg/fő települési hulladék képződik. Éppen ezért korunk egyik legfontosabb környezeti problémája, a rendkívül összetett és sokrétű küzdelem a mindent elárasztó hulladék ellen. A hulladék ugyanis hasznosítható, akár nyersanyag is lehet, ha okosan állunk a megoldáshoz. Az innováció jelentőségét már Thomas Edison is felismerte. „Egy találmány feltalálásához jó képzelőerőre és egy halom hulladékra van szükség” (Thomas Edison).
Amit tudni kell, mielőtt használni kezdi a ChatGPT-t
Az elmúlt hónapok során felerősödtek a mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó eszközökről szóló viták. Mivel segítségükkel növelhető a produktivitás és használatuk időt takaríthat meg, sok munkavállaló beépítette ezen eszközök alkalmazását a mindennapi munkafolyamatokba.
Drónpilóták a raktározásban
Egy nemzetközi felmérés szerint ez év első felében nem kevesebb, mint 8200 esetben szakadt meg a globális ellátási lánc. Végső soron az áruellátási nehézségeket is enyhítheti a magyar Aeriu megoldása, amelyet nemrég egy Miskolc melletti globális autóipari nagyvállalat is bevezetett raktárába.
Több mint 100 termékváltozat egy gépsoron
Az ipari, kereskedelmi és építőipari szektorban már közel száz éve használják az ABL által 1925-ben feltalált SCHUKO villásdugókat. A vállalat mostantól a SCHUKO dugók és csatlakozók több mint 100 változatát tudja gyorsan és rugalmasan gyártani egy új szerelőrendszeren, amelyet a speciális gépgyártó AS Automation szállított.