Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a tartós hőség és aszály mellett is kiszámítható költséggel üzemeltethetők, valódi értéket adnak a bérlőknek, és támogatják a vállalatok fenntarthatósági törekvéseit. A zöldfelületek kialakításakor az esztétikai és wellbeing-szempontokon túl elengedhetetlen a hosszú távú üzemeltethetőség előrelátó megtervezése is, így ezeket érdemes már a beruházási döntésekbe és az ingatlanfejlesztési stratégiába is beépíteni.

Tervezés és klímaalkalmazkodás

„Property és facility management szolgáltatóként a működtetés során egy elkészült épületet veszünk át kezelésre, ahol a növényállomány, az öntözési rendszer és a kapcsolódó infrastruktúra adott. Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem megfelelően megválasztott növényzet pótlása és a megugró vízfogyasztás jelentős pluszköltséget okozhat.

 

Viszont azok a fejlesztők, akik már a tervezés során figyelembe veszik a zöldfelületek hosszú távú fenntarthatóságát, üzemeltethetőségét és klímaállóságát, sokkal értékállóbb ingatlanokat hoznak létre, és ezzel egyértelműen erősíthetik piaci pozíciójukat” – hívta fel a figyelmet Kákosy Zsolt MBA FRICS, az ICON Real Estate Management property management igazgatója.

A tudatosan kialakított zöldterületek szorosan kapcsolódnak a vállalati ESG-stratégia környezeti (Environmental) és társadalmi (Social) pilléréhez is:

• Biodiverzitás mint kockázatkezelés (E): A kizárólag nagy vízigényű gyepre épülő megoldások helyett előtérbe kerülnek a hőséget jobban viselő, a helyi klímához igazodó fákat, cserjéket és évelőket kombináló növényegyüttesek. A változatos állomány ellenállóbb a betegségekkel szemben, a rovar-, sün- és madárbarát kialakítások pedig támogatják a városi ökoszisztémát. A meglévő, idős faállomány megőrzése szintén kritikus, hiszen egy több évtizedes fa árnyékoló és mikroklíma-hűtő képességét egy frissen ültetett csemete még hosszú évekig nem tudja pótolni.
• Vízmegtartás (E): A cél nem a túlzott öntözés, hanem a meglévő csapadékvíz helyben tartása és hasznosítása. Az áteresztő burkolatok alkalmazása, a burkolt felületek arányának csökkentése, az esővíz-gyűjtés és az intelligens öntözőrendszerek ennek a modern “szivacsváros-koncepciónak” az alapkövei. Ezekre ma már üzemeltetési infrastruktúraként kell tekinteni. 
• Közösségi bevonás és felelősségvállalás (S): A zöldfelületek ápolása a bérlői közösségépítés eszköze is lehet. A közterületi vagy irodakerti növények gondozásába, esetleges „örökbefogadásába” bevont bérlők közvetlenül is tudnak kapcsolódni az épület fenntarthatósági törekvéseihez. 

Beltéri zöldfalak és mérhető üzemeltetés

„A jól működő irodai zöldfelület nem feltétlenül az, amelyikben a legtöbb növény található, hanem amelyik hosszú távon is életképes, és kiszámítható módon támogatja az üzleti és fenntarthatósági célokat” – hangsúlyozta Kákosy Zsolt.

A beltéri növényzet ugyan meghatározó a térélmény és a wellbeing szempontjából, de fenntartása szoros gépészeti összhangot igényel. A természetes és mesterséges fény, a légmozgás, valamint a hőmérséklet-ingadozás összehangolása nélkül az irodai zöldfalak működtetése gazdaságtalanná válhat. Az ICON szakértője szerint a következő években a zöldfelület-menedzsment ugyanolyan mérhető és optimalizálható ingatlanszolgáltatási területté válik, mint a gépészeti karbantartás. Ez a mérhetőség teszi lehetővé, hogy a víz- és energiafelhasználás vagy a növénypótlások adatai számszerűsíthető mutatókként jelenjenek meg a tulajdonosok és bérlők ESG-riportjaiban.

| Illusztrációk: ICON