Nem kérdés, hogy a globális felmelegedés súlyos következményekkel jár az emberiség és az egész földi élővilág számára. A klímaváltozásra egyértelműen nagy hatással van az emberi tevékenység, elsősorban a szén-dioxid kibocsátásával. A szén-dioxid visszafogása ezért stratégiai cél lett az egész világon, a markáns lépések mélységében érintik az ipari termelést is. Egy magyar feltaláló ígéretes innovációja nyújthat megoldást a problémára, a Greenion jövőbeni elterjedése látványos mértékben csökkentheti a kibocsátást.
Szakértők szerint az atmoszféra szén-dioxid-tartalmának jelenlegi növekedése egyedülálló az emberiség történetében, és ezt 90 százalékban a fosszilis fűtőanyagok elégetése okozza. Ezért is szorgalmaznak egy, a Kiotói Egyezményhez hasonló, minden országra kötelező érvényű globális klímaszerződést, amely a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési kötelezettséget írja elő. Ezt célozzák az év végi párizsi klímacsúcs előkészületei is.
A szén-dioxid-koncentráció növekedése – és ezzel az átlaghőmérséklet emelkedése – sokrétű, már ma is tapasztalható lokális és globális problémákat von maga után. Ilyen a szélsőséges éghajlati események gyakoriságának és intenzitásának növekedése, a természetes vizek elsavasodása, vagy a biodiverzitás csökkenése. Ez a sokáig érő felismerés vezethet el minket a megoldáshoz, a légkör szén-dioxid-koncentrációjának csökkentéséhez.
Magyar feltaláló érdeme lehet a megoldás
Mészáros Ferenc feltaláló eredetileg nem a világ egyik legsürgetőbb problémájára kereste a választ. Kutatómunkája eredményeként megszületett a megújuló energiával, önfenntartó módon működtethető füstgáz- és levegőtisztító rendszere. A Greenion névre hallgató technológia eredetileg azért jött létre, hogy megtalálja a megoldást az autók károsanyag-kibocsátásának csökkentésére.
A technológia könnyen adaptálható
Útközben jött azonban a felismerés, hogy ipari szintű elterjedése érzékelhető módon volna képes mérsékelni a világ szén-dioxid-kibocsátását. Azáltal pedig, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti, hozzájárul az egészséges természeti és lakókörnyezet fenntartásához, valamint a globális felmelegedés mérsékléséhez.
– Maga a technológia könnyen adaptálható, hiszen méretét és szektorális felhasználhatóságát nézve egyaránt nagyon variábilis – mondja Mészáros Ferenc, a Greenion atyja. Rendkívül fontos, hogy a levegő szén-dioxid-tartalmát nagymértékben csökkentő rendszer működése teljesen környezetbarát, a végtermék is környezetazonos, így az emberekre teljesen ártalmatlan. A működése során energiát is előállíthat, tehát önfenntartó rendszer. Maga az eljárás az előállítását és az üzemeltetését tekintve olcsó, ezért a feltaláló joggal bízik a technológia robbanásszerű ipari elterjedésében.
A gombák világából jött a megoldás
Mészáros Ferenc 2007 óta foglalkozik a technológia tökéletesítésével. Az ötlet, mint oly sok más forradalmi megoldás esetében, ezúttal is a természeti folyamatok lemásolásából fakadt. A korábban étkezési- és gyógygomba-termesztéssel, kutatással, nemzetközi szintű mikológiai szakértéssel, illetve gombatelepek működésének optimalizálásával is foglalkozó Mészárosnak az élővilágban egyedi, kivételes tulajdonságokkal rendelkező gombák adták az inspirációt.
Ezek az élőlények előkelő helyezést érnének el Földünk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói versenyében, így a náluk alkalmazott megoldásnak a gyakorlatba való átültetése jó eséllyel kecsegtet az emberiség által kibocsátott szén-dioxid semlegesítésére is. Úgy is mondható: ami a gombáknál beválik, az jó lesz a szmog és az ipari füstgázok esetében is, illetve minden zárt térben, élőhelyen, ahol a magas szén-dioxid gáz – mint légzési melléktermék – problémát okoz!
– A Greenion fejlesztése során arra fókuszáltunk, hogyan tudjuk a leghatékonyabban reprodukálni a mindennapi életben a természet egy már bevált, és évmilliárdok alatt kicsiszolt tökéletes megoldását. Mindezt környezetbarát módon, ugyanakkor gazdaságosan és önfenntartóan, a fenntartható fejlődés jegyében – fűzi hozzá Mészáros.
Alternatív megoldás: a karboncsapda
Számtalan fejlesztés lát napvilágot és jut kísérleti stádiumba, melyek egyik legígéretesebb, ugyanakkor legköltségesebb formája az ún. karboncsapda. A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (angol rövidítése: CCS; Carbon Capture and Storage) a fosszilis tüzelőanyagot használó hőerőművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését szolgáló egyik módszer. Az eljárással a hőerőművekben keletkező füstgázból vegyi eljárással kiválasztják a szén-dioxidot, majd azt egy geológiai képződmény alkotta tárolóba sajtolják.
A módszerrel mintegy 80-90%-kal csökkenthető a hőerőművek szén-dioxid-emissziója. Hátrányos tulajdonsága azonban, hogy az eljárás rendkívül forrás- és energiaigényes, a szén-dioxid-leválasztó berendezés csökkenti a hőerőmű hatásfokát, és a hosszú távú föld, vagy óceán alatti biztonságos tárolás sem kidolgozott. Az első ipari méretekben működő CSS eljárást használó hőerőművi blokkot 2008 szeptemberében helyezték üzembe a németországi Sprembergben.
Hogy a magyar feltaláló nem a levegőbe beszél, arról mára jó néhány hazai és nemzetközi elismerés tanúskodik. A szén-dioxid-csökkentő képességet a találmány működő prototípusain elvégzett független laboratóriumi vizsgálatok és mérések igazolták. Az innováció az Amerikai Egyesült Államokban már bejegyzett szabadalom, és a világ további 70 országában ideiglenes oltalmat élvez.
A felhasználási jogokat birtokló, Mészáros Ferenc nevét viselő MFSYS vállalat világszerte hozzáférhetővé teszi a technológia felhasználási jogait, hogy minél elterjedtebb legyen, és számtalan formában segíthesse a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Sőt, az adaptáláshoz az MFSYS mérnöki, műszaki konzultációs tanácsadást is nyújt. Magyar fejlesztőknek „ingyenesen”.
Egy kis kémia: hogyan működik?
A szerkezetbe jutó, magas gázkoncentrációjú keveréket a szerkezet elektrokémiai úton tisztítja, a műszaki megoldás a molekulák gerjesztésével az ózonrétegben zajló folyamatokat mintázza. Az úttörő technológia lúgos ionokat tartalmazó ionizált vizet használ reakcióközegként.
A folyamat során a gázból ion és vízben oldott hidratált ion keletkezik, a szén-dioxid pedig gázkarbonát ionná vagy bikarbonáttá alakul, amely a természetben, például a természetes vizekben is előfordul. Az ionizációhoz csak kis mennyiségű energia szükséges, amit akár egy napelem is biztosíthat.
Széles körben felhasználható
A Greenion az ipari felhasználás és a mindennapi élet számos területére adaptálható: a közösségi terek levegőjének szén-dioxid-tartalom-csökkentésétől a járművek szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésén át az ipari létesítmények, erőművek füstgáz-tisztításáig. Olcsóbbá és környezetbarátabbá teszi a fosszilis energiatermelést és -felhasználást, miközben önmaga megújuló energiaforrásokat használ.
Bár a világ energiatermelési struktúrája nem alakítható át egyik pillanatról a másikra, de sokkal tisztábbá tehető a Greenion segítségével – véli a feltalálója. A bemutató prototípusok már készen állnak, az MFSYS cégek most fejlesztőpartnerek közreműködését keresik.
Ki képes ennek a technológiának a megvásárlására, továbbfejlesztésére, hasznosítására? – Városok, közintézmények, kutatóintézetek, ipari létesítmények, a járműipar és az energiatermelők, erőművek adhatják az elsődleges célcsoportot – véli a feltaláló, aki hozzáteszi –, főleg az utóbbiaknál van meg az a fejlesztési potenciál és egyben a versenyből, valamint a pénzügyi indokokból fakadó innovációs kényszer, ami táptalaja lehet az együttműködésnek.
Nagyon rugalmas üzleti modellt dolgoztunk ki, mert az anyagiaknál fontosabb célnak tartjuk ennek a technológiának a minél szélesebb körű elterjesztését. Ezért relatíve olcsón kínáljuk a jogokat, a partnerünk pedig saját iparágára, tevékenységére fejlesztheti tovább a technológiát. Tökéletesíti az általunk kínált megoldást, ami révén úgy szerez versenyelőnyt a többiekhez képest, hogy még a környezetünkért is jót tett. Ez a párosítás az innovátorok szent grálja.
Jelenleg csupán az Európai Unióban mintegy 14 ezer regisztrált nagykibocsátó van – hazánk iparszerkezete miatt kissé alulreprezentált nemzetközi összehasonlításban a maga 260 db nagyvállalatával –, nem kérdés tehát, érintettből akad bőven. Nem csoda, hogy Mészáros számos hazai és külföldi befektetővel tárgyal.
A fejlesztést tavaly novemberben a Nemzeti Innovációs Hivatal a hazánkba látogató shenzeni befektetők számára ajánlott projektcsomagban is szerepeltette, de több minisztériummal és állami szervezettel, és az államfőt segítő Környezeti fenntarthatóság Bizottsággal is felvették a kapcsolatot.
– Jelentős az érdeklődés a hazai és külföldi energetikai és járműiparból, nevek említése nélkül elárulhatom, hogy a legnagyobb cégekkel állunk kapcsolatban, akik potenciális partnerei és felhasználói lehetnek a technológiának – véli a feltaláló, aki innovatív kis- és középvállalkozások bekapcsolódását is vizionálja.
És hogy milyennek szeretné látni találmányát és a világot évek múlva a magyar elme? Mészáros Ferencnek az a vágya, hogy találmányát sokféle formában hasznosítsák az élet számos területén, és alkalmazásának köszönhetően kimutatható, mérhető szerepet játsszon a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, ezzel is hozzájárulva környezetünk védelméhez.
Klímatervek a világban
Az Egyesült Államok idén áprilisban tette meg vállalását: az Obama-kormányzat a 2005-ös szintről 26-28 százalékkal kívánja csökkenteni 2025-ig a károsanyag-kibocsátást. A vállalás többek között a járművek üzemanyag-felhasználási hatékonyságára vonatkozó előírásokra és az erőművek széndioxid-, és a gáz- és olajszektor metángáz-kibocsátására vonatkozó szabályozásra támaszkodik.
Az Európai Unió állam- és kormányfői tavaly októberben egyeztek meg, hogy 2030-ig uniós szinten legalább 40 százalékkal csökkenteni fogják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 2014-ben az EU már közel járt a 2020-ra vállalt 20%-os csökkentéshez (19%).
Kína a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának negyedéért felel. Az ország kevésbé visszafogás-párti, ellenben Hszi Csin-ping elnök tavaly vállalta, hogy Kína – a 2013-as 10 százalékos szintről – 2030-ra 20 százalékig növeli a nem fosszilis energiahordozók arányát az ország energiafelhasználásában.
Oroszország mostanában hallgat terveiről, évekkel ezelőtt azonban az akkori elnök, Medvegyev 2020-ig terjedő terveiben 25%-kal, vagyis több mint 30 milliárd tonnával kívánta csökkenteni az üvegházhatást okozó anyagok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.
Magyarország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentését, a megújuló energiaforrások arányának a teljes energiafogyasztásban 20 százalékra való növelését, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelését vállalta 2020-ig.