Amikor a kapcsolgatás már nem elég
Egy nemzetközi kutatás szerint fontosnak tartjuk az otthonunk energiahatékonyságát, de csak kevesen tesznek ezért aktívan. Jelentős szakadék van a fogyasztók tudatossága és cselekvése között.

 

Jelentős szakadék van az ingatlantulajdonosok energiafelhasználással kapcsolatos elképzelései és a valós cselekedetek között – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Schneider Electric nemzetközi kutatásának. A felmérés során a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy fontos számára az energiahatékonyság, de a többség számára még mindig a lámpák lekapcsolása jelenti a fő energiamegtakarítási intézkedést.

Otthonaink károsanyag-kibocsátásához azok energiafogyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben, ami az elmúlt években a nagyteljesítményű eszközök és háztartási berendezések gyors elterjedésével folyamatosan nőtt. Ez a tendencia, párosulva az egekbe szökő energiaköltségekkel és az éghajlatváltozás drámai, egyre többek által észlelhető hatásaival növelte az otthoni energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságot.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat már harmadik alkalommal végezte el fogyasztói felmérését, melynek keretében 11 országból 13 ezer ember bevonásával vizsgálták a háztartások energiahatékonysággal és az intelligens otthoni technológiákkal kapcsolatos álláspontját. Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik fő tanulsága, hogy jelentős szakadék van a fogyasztók tudatossága és cselekvése között.

Kevesen tesznek aktívan az energiafogyasztásuk csökkentéséért

A válaszadók 82 százaléka tartja „valamennyire fontosnak” vagy „nagyon fontosnak” az energiahatékonyságot, míg 8 százalékuk szerint az energiahatékonyság javítása a legfontosabb fejlesztés, amire vágyik otthonában. A kutatás során megkérdezettek 70 százaléka pedig azt jelezte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése „fontos” számára. Ugyanakkor csak kevesen tesznek aktívan azért, hogy hatékonyan csökkentsék az energiafogyasztásukat, így például a kutatásban részt vevők mindössze 44 százaléka állítja be rendszeresen az otthoni hőmérsékletet, annak ellenére, hogy ez lehetne az egyik legnagyobb hatású intézkedés.

 

 

A lakástulajdonosok 58 százaléka számára a villany lekapcsolása az elsődleges energiamegtakarítási stratégia, miközben a villanyszámláknak csak mintegy 5 százalékát teszi ki a világítás. A második legnépszerűbb módszer, a használaton kívüli töltők kihúzása (48 százalék jelezte ezt) szintén minimális hatást fejt ki: évente mindössze 0,26 dollárt takarítanak meg ezzel töltőnként.

Okos technológiák az otthonokban

A felmérésből kiderül, hogy a háztartásokban használt okos, energiahatékonyságot növelő technológiák közül a világítással kapcsolatos megoldások vannak túlsúlyban, mivel a fogyasztók valamivel több mint fele úgy véli, hogy az intelligens világítás növeli az energiahatékonyságot. Míg a válaszadók közel negyede rendelkezik intelligens világítással, addig intelligens termosztátja már csak valamivel több mint ötödüknek van, és kevesebb mint a felük (46%) ismeri el annak energiatakarékossági előnyeit, annak ellenére, hogy bizonyítottan akár 30 százalékkal is csökkenthetik ezek a készülékek a számlákat évente.

„A fogyasztók szeretnék csökkenteni energiaszámlájukat, növelni energiabiztonságukat és javítani otthonuk energiahatékonyságát. A szándék és a cselekvés között azonban szakadék tátong. Az otthoni energiahatékonyság növelésére alkalmas technológia ma már létezik, de nem ismerik a leghatékonyabb alkalmazási módokat. A nagyobb mértékű villamosítás és digitalizáció révén az otthoni energiafelhasználás jobban mérhető, ellenőrizhető és átállítható több megújuló energiaforrásra” – mutatott rá Michael Lotfy Gierges, a Schneider Electric „Home & Distribution” üzletágáért felelős alelnöke.

 

| Illusztráció: Schneider Electric

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.