Ahogy egymást, úgy a robotokat is érthetjük szavak nélkül
A HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy az állatok esetében is megfigyelhető, távolodást vagy közeledést kiváltó nem verbális hangjelzések szabályszerűségei átültethetők-e mesterségesen létrehozott gépi hangokba.

 

Vajon milyen hangokat használjon egy robot, ha azt „szeretné”, hogy az emberek közeledjenek hozzá, vagy épp ellenkezőleg, távol maradjanak tőle? Ahogy egyre több segítőrobottal találkozunk éttermekben, bevásárlóközpontokban és hotelekben, egyre fontosabbá válik, hogy ezek a gépek intuitív módon kommunikáljanak velünk. Elsőre a beszéd és a mesterséges intelligencia tűnhet megoldásnak, ám az ember gyakran támaszkodik nem verbális jelzésekre is, mint például a nevetés vagy a sóhajtás. Ezek segítségével még nyelvtudás nélkül is képesek vagyunk értékelni valaki érzelmi állapotát, és eldönteni, hogy megközelítsük-e, vagy inkább távolodjunk el tőle.

Amikor egy kutya hosszan morog ránk, tudjuk, hogy jobb, ha nem közelítünk hozzá. Ha viszont egy síró emberi hang szűrődik át a szomszéd szobából, késztetést érzünk, hogy odamenjünk segíteni. „Ez nem csak ránk, emberekre igaz, hanem az állatvilágban is megfigyelhető: az érzelemkifejező és távolságot szabályozó hangok akusztikai jellemzői sok szárazföldi emlős fajnál hasonlóak, mivel a hangképző szervek felépítése hasonló” – magyarázza Faragó Tamás, az ELTE Etológiai Tanszék kutatója.

 

A figurát a résztvevők egérrel vagy billentyűzettel tudták a megjelenített hangforráshoz közelebb, vagy attól távolabb húzni. A kutatók a hangforrást egy letakart objektumként ábrázolták, hogy az önmagában ne befolyásolja a válaszokat. | Ábra: ELTE Biológiai Intézet

 

A HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem szakemberei arra keresték a választ, hogy az állatok hangadására vonatkozó szabályszerűségek – amelyek befolyásolják, hogy milyen hang hatására közelít vagy távolodik egy másik állat – átültethetők-e mesterségesen létrehozott gépi hangokba. A Scientific Reports folyóiratban publikált vizsgálatban önkéntesek közelítési és elkerülési reakcióit mérték egy interaktív online kérdőív segítségével, amelyben a résztvevők egy képernyőn megjelenített figurát irányítottak a hallott mesterséges hangok alapján: közeledtek vagy távolodtak a hangforrástól.

A figurát a résztvevők egérrel vagy billentyűzettel tudták a megjelenített hangforráshoz közelebb, vagy attól távolabb húzni. A kutatók a hangforrást egy letakart objektumként ábrázolták, hogy az önmagában ne befolyásolja a válaszokat. „Az emberek és állatok érzelemkifejező hangjelei alapján hoztuk létre a lejátszott ingereket, az egyszerű sípolásoktól kezdve a biológiai szempontból komplexebb hangokig”- mondta Gácsi Márta, az ELTE Etológia Tanszék vezető kutatója. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterségesen generált rövid hangok általában közeledést váltottak ki, míg a hangosabb hangok elkerülést idéztek elő, függetlenül azok bonyolultságától.

A hangmagasság bonyolultabb hatást fejtett ki. A magas hangok esetében a reakció a hangerőtől függött: a hangos magas hangok elkerülést váltottak ki, míg a halk magas hangok közeledést. A mélyebb hangoknál a biológiai összetettség számított: a formánsokat (a hangút bizonyos frekvenciákat szűrő/felerősítő hatásából adódó hangtani tulajdonság, ami a hang öblösségéhez járul hozzá) tartalmazó mély hangok elkerülést váltottak ki, míg a formánsok nélküli mély hangok inkább közeledést eredményeztek.

A magyar kutatók eredményei szerint a szociális robotok az emberi környezetben olyan akusztikai jelkészlettel is felruházhatók, amely beszéd nélkül is hatékonyan segíti a kommunikációt. Így azokban a helyzetekben, amikor nincs szükség nyelvi interakcióra, a segítőrobotok működése egyszerűbbé, valamint kultúra- és nyelvfüggetlenné válhat – teszi hozzá Korcsok Beáta, a tanulmány egyik első szerzője.

 

Nagyobb energiafüggetlenséget hozhatnak az energiaközösségek
Az Európai Bizottság új Citizen Energy Package javaslata szerint 2030-ra a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitást akár a tízszeresére is lehetne növelni.
Nagyobb teljesítményt és biztonságot ígér egy újgenerációs logikai vezérlő
Belépőszintű automatizálási vezérlőt mutatott be a Siemens. A 11 év után megújuló LOGO! vezérlő a kisebb automatizálási projektek egyszerű megvalósítását ígéri, – legyen az például lépcsőházi világításautomatika, villamos kisfeszültségű átkapcsolóautomatika, nyomásfokozó szivattyúvezérlés vagy gépgyártás.
2026. március 20-ig kedvezményes a májusi Ipar Napjai!
Már csak néhány napig él a kedvezményes részvételi ajánlat a májusi Ipar Napjai és Mach-Tech szakkiállításokra! 2026. március 20-ig foglalhatja le helyét árengedménnyel!
Stratégiai kihívások az EU AI Act bevezetésében
Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelet (EU AI Act) bevezetésének készültségi foka a tagállamok szintjén jelentős eltéréseket mutat, ami komplex és fragmentált szabályozási környezetet eredményez.
Hajtástechnika - a robotika következő generációjához tervezve
A hajtástechnika jövője új dimenziókkal és funkciókkal a robotikai alkalmazásokhoz – az új BXI a FAULHABER portfóliójának eddigi legerősebb integrált hajtórendszere, melyet a modern robotikai alkalmazások új követelményeinek figyelembevételével fejlesztettek ki.