A millió dolláros kérdés: hogyan térül meg az AI?
A vállalatok rohamléptékben növelik az AI-ra fordított költségeiket. Az IDC szerint az AI-infrastruktúra-költés világszerte elérte a 318 milliárd dollárt. A megtérülést azonban már többnyire nem tudják ennyire pontosan követni a szervezetek.

 

A SUSE szakértői szerint az egyik fő kihívást a széttöredezett működési és költségkörnyezet jelenti, amire megfelelő választ adhat egy egységes, jól átlátható AI-platform. A mesterséges intelligencia világszerte egyre nagyobb szeletet hasít ki a vállalati technológiai költésekből. A jól látható üzleti eredmények azonban egyelőre nem jelennek meg ugyanolyan ütemben, mint a gyorsan növekvő kiadások.

Az elköltött pénz szabad szemmel is jól látható…

A Deloitte 2025-ös kutatása szerint a szervezetek 85 százaléka növelte AI-befektetéseit az előző évhez képest, és 91 százalékuk tervezett további emelést a következő évre. Az IDC számai pedig azt mutatják, hogy a globális AI-infrastruktúra-költés 2025-ben elérte a 318 milliárd dollárt, ami több mint kétszerese a 2024-es 153 milliárdnak.

Ugyanezt a tendenciát támasztják alá vállalati oldalon a CloudZero adatai: a szervezetek átlagos havi AI-ráfordítása 2024-ről 2025-re 36 százalékkal nőtt, 62 964 dollárról 85 521 dollárra. Közben azok aránya, akik havi 100 000 dollárnál többet költenek AI-eszközökre, 20 százalékról 45 százalékra emelkedett egyetlen év alatt. 

…a haszon viszont nincs szem előtt

A gyorsuló AI-beruházások ellenére a megtérülés sok esetben továbbra is nehezen számszerűsíthető. A Deloitte kutatásában ezt azzal indokolják, hogy a vállalatok jellemzően más digitális, működési vagy szervezeti átalakításokkal együtt vezetik be a mesterséges intelligenciát. Így nehezebb tisztán elkülöníteni, hogy pontosan mekkora üzleti eredményt hoz maga az AI, és mekkora részt tesznek hozzá a kapcsolódó folyamatfejlesztések, platformcserék vagy szervezeti változások.

 

Az AI-hoz kapcsolódó költségek és üzemeltetési igények nem egy helyen jelennek meg

 

A Boston Consulting Group tavalyi kutatása szerint a vállalatok 60 százaléka továbbra is csak csekély üzleti hasznot érzékel AI-befektetéseiből, vagy egyáltalán nem tud számottevő bevétel-, illetve költségoldali eredményt felmutatni. Ugyanakkor akad számos olyan vállalat is, ahol már tapasztalják az AI üzleti értékét, ám ez nem azonos mértékben jelenik meg minden funkcióban. A Google Cloud 2025-ös, 3466 vezető bevonásával készült kutatásában a megkérdezettek 74 százaléka legalább egy generatív AI-felhasználási esetnél már látott megtérülést, leggyakrabban az egyéni produktivitás javításában, ahol ez az arány 39 százalék volt. Ezt követte az ügyfélélmény 37 százalékkal, valamint az értékesítés és marketing 33 százalékkal.

A nehézség sokszor abból adódik, hogy már a ráfordítást is nehéz összesíteni, mivel az AI-hoz kapcsolódó költségek és üzemeltetési igények nem egy helyen jelennek meg, hanem több elkülönülő területen. Egyszerre terhelik a szervezeteket a modellhasználattal járó összegek és a tokenköltségek, a GPU-erőforrások és a felhős infrastruktúra, illetve az integrációs feladatok és a mindennapi munkához szükséges felügyeleti feladatok. Ha a vállalatok nem rendelkeznek ezek felett egységes rálátással, akkor könnyen érzik azt, hogy az AI-ra fordított költés gyorsabban nő, mint amennyire a tényleges haszon láthatóvá válik.

Az átláthatóság és a költségkontroll a kulcs

A SUSE szakértői szerint ezért a vállalatoknak olyan egységes AI-környezetre van szükségük, amely nemcsak a modellek futtatását támogatja, de a költségek és a működési mutatók átláthatóságát is javítja. Ezt teszi lehetővé a SUSE AI platform, amely nyílt, vállalati szintű alapot biztosít az AI-szolgáltatások működtetéséhez. A megoldás integrált AI-observability funkciója betekintést nyújt a legfontosabb kulcsmutatókba, beleértve a tokenhasználatot és a kapcsolódó költségeket, valamint a GPU-teljesítményt és a kihasználtságot. Ennek köszönhetően a szervezetek kiszámíthatóbban kezelhetik és tervezhetik költségeiket.

A SUSE AI emellett olyan vállalati felhasználási esetekhez is megfelelő, megbízható platformot kínál, ahol egyszerre fontos szempont az adatok feletti kontroll, a biztonság és az auditálhatóság. A megoldás helyben, felhőben és internettől elzárt környezetben is futtatható, ami fontos szempont lehet olyan szervezetek számára, amelyek érzékeny adatokkal dolgoznak, és nem akarják azokat külső, zárt platformokra bízni. A vállalatok így átlátható, kiszámítható és jól tervezhető költségek mellett, biztonságos keretek között használhatják ki a mesterséges intelligencia előnyeit.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Mire kell felkészülniük a jövő mérnökinformatikusainak
Az AI-ágensekre épülő robotikai rendszerek fejlesztése a technológiai ipar egyik legdinamikusabban fejlődő területe, amely újfajta mérnöki tudást igényel, ezért a rendszereket értő és kezelő szakemberek képzése kiemelten fontos. A mérnökinformatikusok oktatásában ezért a programozás, a matematika és a fizika mellett az érzékeléstechnika, a robotika és a mesterséges intelligencia is hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon.
Ami jó a General Motorsnak, az jó …
Több gyártóhelyre kiterjedő egységes 3D nyomtatási rendszert vezetett be a GM a Stratasys F900 nyomtatóra alapozva. Az autógyártó ugyanis rájött, hogy egy jól megtervezett befogókészülék vagy szerelési segédeszköz értéke túlmutathat azon az üzemen, ahol először használják azt. Ha több telephely végez hasonló gyártási feladatot, akkor érdemes átvenniük egymás bevált megoldásait. Ehhez az első lépés a 3D modell megosztása.
Három gyakori kérdés, amellyel jelentős energia takarítható meg a kompresszorhelyiségben
A magas villamosenergia-költségek és a fenntarthatósági célok egyaránt arra ösztönzik az ipari vállalatokat, hogy felülvizsgálják sűrített levegős rendszereik hatékonyságát. De mely területeken érhető el a leggyorsabb megtérülés?
Prologis: a gyorsaság és az energia az új versenyelőny – átalakulóban a logisztikai hálózatok
Az egyre gyorsabb kiszállítás iránti elvárások, a növekvő energiaigény, a mesterséges intelligencia térnyerése és a geopolitikai bizonytalanságok hatására az ellátási láncok vezetői újragondolják az áruk mozgatásának és szállításának módját – derül ki a Prologis 2027 Global Supply Chain Outlook című globális kutatásából. A The Harris Poll közreműködésével készült éves tanulmány világszerte több mint 1800 vállalatvezető megkérdezésén alapul.
Új szintre emeli az MI-korszak adatközpontjainak hűtését a Schneider Electric WCDU megoldása
A lég- és folyadékhűtéses architektúrák zökkenőmentes integrációját kínálja a Schneider Electric új, WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egysége. A mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével megtervezett új berendezés eddig nem tapasztalt szintű rugalmasságot biztosít az ilyen létesítmények hűtési rendszerének kialakításához. Egyetlen készülék 3,5 megawatt teljesítményre is képes lehet és csoportos üzemmódban egyszerre akár 20 WCDU is működhet együtt.