A magyarországi nagyvállalatok jórésze az adatvagyon birtoklására koncentrál
Miközben a Magyarországon működő és külföldi tuladjonosi hátterű nagyvállalatok alapértelmezett infrastruktúrája egyre inkább a felhő, a hazai gyökerűek a lokális megoldásokat favorizálják – derült ki az IDC friss kutatásából.

 

A jelenség mögött az áll, hogy a magyarországi nagyvállalatok jelentős része az adatvagyon birtoklására koncentrál, más részük a versenyképességi megfontolásokra. Különösen fontos ez akkor, ha előbbre tekintünk, hiszen a piacon tapasztalható konvergencia trendek kiegészülnek a cloud technológián alapuló megoldásokkal és a szolgáltatás alapú üzleti modellel. Így miközben az IT világ a cloudtól hangos, az erre építő standardizálási trendek is elérték a hazai vállalatokat.

Hiába merül fel sok magyarországi nagyvállalatban az informatikai infrastruktúra bővítésének igénye, a megújítást célzó projekteket sokszor nem előzik meg megvalósíthatósági vizsgálatok – állapította meg a nyáron készült felmérésében az amerikai International Data Corporation (IDC) magyarországi leányvállalata, amit a T-Systems Magyarország felkérésére készített. A tanácsadó cég azt is rögzítette, hogy a választási lehetőségeiket, valamint azok következményeit alaposabban mérlegelő vállalatok bátrabban nyitnak a felhős megoldások felé. Számos olyan cég tartozik ahhoz az innovatív kissebbséghez, amely már hét-nyolc éve elkezdett kísérletezni a nem lokális IT infrastruktúrával.

Az utóbbi kategóriába tartozó, jellemzően a pénzügyi szolgáltatásokat és a gyártást képviselő válaszadók ráadásul az átlagnál kedvezőbb felhős tapasztalatokról számoltak be. Utóbbit erősíti meg a BellResearch piackutató azon felmérése, amelyet a Forbes Cloud 50 toplista vállalatai körében készített a T-Sytems Magyarország megbízásából, bár tény, hogy az ebben szereplő cégek többsége eleve felhőtechnológiára tervezte üzleti szolgáltatását.

Birtoklás vs. versenyképesség

A nemzetközi tulajdonosi struktúrával rendelkező magyar nagyvállalatokkal elkötelezettebbek a felhőtechnológia iránt: merészebben vesznek igénybe felhős hátteret az üzletileg kritikus, központi tevékenységek számára, bár tény, hogy az erre vonatkozó döntés sokszor külföldön születik meg. Köztük, valamint a hazai hátterű magyar nagyvállalatok teljesen világos választóvonal rajzolódik ki az IDC kutatásából. Utóbbiakra óvatos felhőhasználat jellemző, a kritikus folyamatok és az adatok házon belül tartásával, jelentős erőforrást igénylő lokális infrastruktúrával megtámogatva. Az IDC kutatói szerint a magyarországi nagyvállalat jórésze az adatvagyon birtoklására koncentrál, szemben az etalonnak tekinthető, a versenyképességet előtérbe helyező üzleti megközelítéssel.


„A magyarországi felhasználói oldal egy tanulási folyamat elején tart, többnyire három-négy évvel ezelőtt és tipikusan az email rendszerek felhőbe költöztetése alkalmával megszerzett első felhőtapasztalatokkal”


– emelte ki az IDC következtetései közül Vasvári Gábor, a T-Systems Magyarország stratégiai szakértője. Szerinte a felhő adta lehetőségeket a piaci-technológiai trendekkel (például a szűkülő on-premise licensz kínálattal vagy az agilitást követelő piaci rugalmassággal) párhuzamosan érdemes megismertetni az ügyfelekkel. „Ezzel párhuzamosan az informatikai piac is formálódik a felhőn alapuló sztenderd IT szolgáltatások, valamint a szolgáltatásalapú árazási modellek jellemzik  a következő időszak egyik legnagyobb digitalizációs lépését” – teszi hozzá Vasvári Gábor.

 

Hiába merül fel sok magyarországi nagyvállalatban az informatikai infrastruktúra bővítésének igénye, a megújítást célzó projekteket sokszor nem előzik meg megvalósíthatósági vizsgálatok

 

A felhőstratégia összeállításához és megvalósításához Magyarország legszélesebb cloud-portfóliójával kínál testre szabott megoldást a T-Systems: A számos globális publikus felhőszolgáltatást kínáló vendorral kapcsolatban álló vállalat saját hazai szerverközponttal rendelkezik, amellyel egyszerre biztosítható a privát és dedikált cloud-szolgáltatás, a fizikai közelség, a dokumentumok tárolásával kapcsolatos törvényi megfelelőség és a magyar nyelvű támogatás.

Vasvári Gábor szerint az ügyfelek edukációjának kötelező tartalmi eleme a valós felhőhasználati kockázatok azonosítása és kiküszöbölése. Ezek abban az irányba terelhetik a gondolkodást, amely a Forbes Cloud 50 toplista vállalatai körében már azonosítható: bár a felhő bevezetése, a megoldások transzformációja technológiai, jogi és egyéb szempontokból is körültekintést igényel, valójában kritikus nehézségek nélkül megugorható.

Az IDC nagyvállalati kutatásában egy új, a vizsgált szegmens látókörében 2022 előtt még nem létező, az üzletfolytonosság miatt kardinálissá váló döntési faktor is megjelenik, az IT infrastruktúra szállítói oldalát érintő makrogazdasági és politikai kockázat. Az orosz-ukrán háború következményeként erőre kapott tényező ráadásul nem egyértelmű megítélésű: miközben Oroszországban beszűkült a külföldi cloudszolgáltatások kínálata, Ukrajnában pont a globális felhőszolgáltatók jelentik a biztos pontot a nagyvállalatoknak.

(Forrás: T-Systems)

(Képek: Adobe Stock)

Még több napelemes rendszer csatlakozhat a bővülő hálózathoz
Mintegy 74 milliárd forintos fejlesztéssel összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre hálózatán az E.ON Hungária Csoport.
Elit informatikus-alapképzést indít a Széchenyi István Egyetem
A hallgatók a mesterséges intelligenciától egészen a digitális molekuláris orvosbiológiáig szerezhetnek korszerű ismereteket, valamint nemzetközileg is értékes diplomát.
Néhány éven belül átveszik a vezetést az elektromos járművek Európában
Az elektromos és plug-in hibrid autók értékesítése Európában már 2027-re meghaladja az összes többi motortípus forgalmát, amivel a kontinens beelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is – derül ki az EY nemzetközi elemzéséből.
Nyerő páros a célgépépítésben
A gyakran változó előírások és direktívák böngészése nem kimondottan mérnököknek tetsző feladat, betartásuk mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságos gépet adjunk ki a kezünkből.
Az újraiparosításhoz nélkülözhetetlen a robotikai képzés
Bár az oktatásban dolgozó szakemberek négyötöde szerint a következő tíz évben a robotika és az automatizálás fogja meghatározni a foglalkoztatás jövőjét, jelenleg négy közül csupán egy oktatási intézmény használ robotokat tanítási programjában.