A digitalizáció adatbiztonsági kockázatai
Folyamatosan növekszik a vállalkozások digitális fejlettségi szintje, a cégvezetők nagy részében azonban fel sem merül, hogy cégük kiberbiztonsági támadás áldozatává válhat, a saját adatbiztonsági felkészültségükkel pedig meglepően elégedettek.

 

A szombathelyi székhelyű Pencloud Üzleti Informatika Kft. online kutatást végzett a régió cégeinek digitális fejlettségi szintjének felmérése érdekében. Összesen 107 nyugat-magyarországi kis- és középvállalati döntéshozó vett részt, főként a szolgáltatási és a kereskedelmi szektorból. A kutatás során arra kerestek válaszokat a szakértők, hogyan látják a ma már szinte kötelező technológiai újításokkal kapcsolatos kihívásokat a régiós cégek, illetve mennyire tartják felkészültnek vállalkozásukat digitális szinten arra, hogy az online vagy hibrid munkavégzést biztosítsák kollégáik részére.

A távmunka megoldások katalizátorként hatnak a kiberfenyegetésekre

A felmérés során több témakört is alaposan megvizsgáltak, úgymint a járványhelyzet hatása a vállalkozások működésére, a digitalizáció szerepe és fontossága a cégek életében, informatikai hátterük állapota és ezzel kapcsolatos fejlesztési terveik, illetve, hogy felkészültek-e a cégek a növekvő adatbiztonsági kockázatokra. Ahogyan Fonyó Szabolcs a Pencloud ügyvezetője is elmondta, a Covid-helyzetnek rengeteg munkavégzést érintő pozitív hozadéka van, azonban a növekvő digitalizáció támadhatóbbá teszi a vállalkozásokat:

 

 

„Kevesebbet utazunk, elfogadottabb lett a videókonferencia, az otthoni munkavégzés. Ez azonban katalizátorként hathat a külső fenyegetettségre. Sokkal sebezhetőbbek lettek a rendszereink, ma már nem tudok olyan embert mondani, akinek vagy aki ismerősének ne lett volna zsarolóvírus-támadása.”

A hibrid megoldás váltja fel a régi munkarendet

Nagyon úgy tűnik, hogy a távmunka és a hibrid munkavégzési mód nemcsak velünk marad, de egyre népszerűbbé válik majd, a cégeknek pedig fel kell készülniük az új világra, ha versenyképesek szeretnének maradni. A válaszadók 84%-a gondolta úgy, hogy a távmunka a céges mindennapok szerves részévé fog válni. Nem meglepő, hogy a kutatásban résztvevő vállalatok közel fele végzett jelentősebb informatikai fejlesztéseket az elmúlt pár évben fennálló járványhelyzet miatt.

 

 

A fejlesztések többsége a távoli munkavégzést támogatta: sokat költöttek mobileszközök beszerzésére, videokonferencia rendszerek installálására, illetve az otthoni hálózatok biztonsági fejlesztésére, például VPN megoldások segítségével. Míg a vállalati döntéshozók 45%-a mondta, hogy a járványhelyzet vége után is lehetővé teszik majd a távmunkát, a megkérdezettek egyharmada a legszigorúbb lezárások alatt sem élt ezzel a lehetőséggel. A legnépszerűbb kapcsolattartási megoldásnak egyértelműen a hibrid megoldás bizonyult, a válaszadók 74%-a állította, hogy részben online, részben személyesen tartják a kapcsolatot ügyfeleikkel.

Berobbant a digitalizáció

A résztvevő vezetők 89%-a egyetértett abban, hogy a járványhelyzet növelte a kis- és középvállalkozások digitális felkészültségét, valamint abban is, hogy a digitalizáció növeli a versenyképességet. Ennek ellenére a válaszadók mindössze 29%-a rendelkezik modern, újszerű IT gépparkkal, informatikai eszközeiket pedig leginkább átlagos állapotúnak tartják. A felmérés azt is megmutatta, hogy weboldala szinte már minden cégnek van (99%) és a többség vállalati Facebook oldallal is rendelkezik (75%), kevesen használják viszont a külföldön jól ismert LinkedIn-t.

 

 

Egyre jobban elterjedtek továbbá a felhőalapú szolgáltatások is. Ezzel kapcsolatban leginkább azt emelték ki előnyként, hogy mobilon és számítógépen keresztül is könnyen hozzáférhetnek a munkához szükséges levelezéshez és adatbázisokhoz, ami rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé. Meglepő módon a költséghatékonyság csak a harmadik legfontosabb szempont volt, a biztonság és az egyszerűbb karbantartás pedig alig szerepeltek a fő döntési tényezők között.

Túlbecsülik a cégek saját adatbiztonságuk erősségét

Optimisták voltak a válaszadók az adatbiztonsággal kapcsolatos kérdéseknél. Bár a többség felismeri, hogy az otthoni munkavégzés extra biztonsági kockázatokkal járhat, a válaszadók negyedében ez fel sem merült, 70%-uk pedig egyáltalán nem tart attól, hogy kiberbiztonsági incidens éri a vállalkozását. Saját adatbiztonsági rendszereikben is nagy a bizalmuk: 10-es skálán átlagosan 7 pontra értékelték felkészültségüket ezen a téren.

 

 

Aggodalomra ad okot azonban, hogy a kutatásban részt vevő cégek negyede volt már vírustámadás áldozata, így ez a terület mindenképpen több figyelmet és elővigyázatosságot igényelne. A felmérés arra is rávilágított, hogy leginkább akkor költenének erre a cégek, ha ajándékba kapnák a pénzt. Arra a kérdésre, hogy mire használnák az IT fejlesztésre kapott 5 millió forintot, a legtöbben az adatbiztonság megerősítését említették. A kutatás egyben arra is rámutatott, hogy a kiberbiztonsági felkészültség fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az elmúlt években exponenciálisan megnőtt a vírustámadások száma, a vállalatoknak pedig reálisabban kell majd felmérniük a kockázatokat, hogy meg tudják védeni magukat.

(Forrás: Pencloud)

Tudományos iránytű a logisztikában: 
megjelent a Logisztikai Évkönyv 2026
December 11-én debütált a Logisztikai Évkönyv 2026, amely a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) évtizedek óta megjelenő tudományos kiadványának legújabb kötete. Idén több mint 300 oldal terjedelemben, összesen 19 tanulmány kapott benne helyet.
Két versenytárs összefogása hozott áttörést az antianyag rejtélyének kutatásában
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése olyan mérési pontosságot eredményezett, amely közelebb vihet az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
Tovább terjeszkedik a narancsvidék
Amikor valaki gépet vásárol, pontosan mérlegeli, hogy mit kap a pénzéért. Azt akarja, hogy a gép hosszú évekig megbízhatóan működjön és ki tudja hozni a berendezésben rejlő értékteremtő potenciált.
2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.
A debreceni BMW gyár hatásai a régióra
A debreceni autóipari beruházásoknak köszönhetően a cívisváros a közép-európai autóipar új központjává vált, amely jelentős hatást gyakorol Debrecen életére. Ezek tanulmányozására a Debreceni Egyetemen DEB AUT néven kutatócsoport jött létre.