A digitalizáció a szervezetről és nem a technológiáról szól
A vállalati digitalizáció csak látszólag szól a technológiáról, valójában a technológia alkalmazásának képessége, ami elsősorban a cégvezetőn, a szervezeti kultúrán és a jól definiált folyamatokon múlik. A digitalizáció célja mindig a hatékonyság növelése, emiatt alapvetően eszköz és nem cél.

 

A Digiméter 2023 áprilisában és májusában végzett kutatásának célja annak kiderítése volt, hogy mi serkenti vagy gátolja a magyar kis-és középvállalkozások digitalizációját. A 2020 óta futó kutatássorozat szerint ugyanis az elmúlt években nem változott érdemben a hazai kkv-k digitalizációjának szintje, így kiemelt fontosságú megérteni, hogy hogyan látják a cégek a digitalizációt, mi akadályozza a fejlődést és mi támogatja azt.

A vállalati digitalizáció a kutatásban részt vett interjúalanyok szerint hatékonyságnövelés az ember, a szervezet, a folyamatok és a technológia közötti együttműködés révén. A digitalizáció azt jelenti, hogy IT eszközökkel gyorsabban, hatékonyabban, ügyesebben tudjuk elvégezni azt, amit eddig is csináltunk. De a digitalizáció segítségével olyat is meg tudunk csinálni, amit korábban nem, így segíthet egy új üzleti működés kialakításában vagy eddig nem létező szolgáltatások létrehozásában is. Ugyanakkor a sikeres digitalizációban legalább annyira fontos az emberek és a szervezet közreműködése, mint maga a használt technológia alkalmazása.

A technológián túl

A megkérdezettek szerint a digitalizáció kulcsa a cégvezető, aki a céges folyamatokat digitalizálja a támogató szervezeti kultúra és a hasonlóan gondolkodó munkatársak segítségével. A digitalizációt sokszor a megfelelő munkaerő hiánya generálja, de a szakemberek hiánya akár meg is akaszthatja azt. A digitalizáció többrétű tudást igényel, a technológia alkalmazásának képessége fontosabb, mint maga a technológia, ami folyamatosan változik. A kkv-k esetén rendszerint tőkehiányos környezetben valósul meg, ahol elvárás a gyors megtérülés. Az üzleti, szabályozási és versenykörnyezet húzhatja – elő is írhatja –, de akár hátráltathatja is a digitalizációt.

 

 

A kkv-k további sajátossága a digitalizációban a forráshiány, a nem jogtiszta szoftverkörnyezet, az alacsony dokumentáltság és a kevésbé szabályozott folyamatok, a transzparens digitalizáció ellen dolgozó szürkegazdaság és a területhez értő szakemberek hiánya. A vállalati szervezeti kultúra figyelembevételével végbemenő fejlesztésekben meghatározó az úgynevezett „killer application”-ök használata, ezek a piacról készen beszerezhető áttörő technológiai megoldások, amelyek alkalmazása jelentősen javíthatja a cégek működését például a fizetés, a webáruházi értékesítés vagy a számlázás terén.

Pintér Róbert, a Digiméter szakmai vezetője szerint „ez a vizsgálatunk volt eddig a legfontosabb, mivel segít annak megértésében hogyan látják a kis-és középvállalkozások a digitalizációt, mi gátolja és serkenti ezt a folyamatot. Ez segíthet mind a területen dolgozó fejlesztők, mind az érintett cégek számára, hogy tovább tudjanak lépni, ha holtpontra jutottak”. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a digitalizáció elsősorban nem a technológiáról szól, hanem a cégvezető nyitottságáról, a folyamatokról, a szervezetről és az emberekről, emiatt sok tekintetben HR feladat.

A digitalizáció el tud bukni a cégvezető vagy a munkavállalók ellenállásán, érdemes tehát bevonni őket, hogy magukénak érezzék azt. Szintén HR kihívást jelent, hogy a digitalizáció adott pontján el kell tudni dönteni, megváljunk-e a digitalizációra kevésbé nyitott (de másban nélkülözhetetlen) munkavállalóktól vagy hozzájuk igazítjuk a digitalizáció szintjét. Végeredményben a digitalizáció nem cél, hanem eszköz, ami növeli a hatékonyságot és jobbá teszi a munkavégzést – derül ki a Digiméter 2023 tavaszi mélyinterjús kutatásából.

 

| Forrás: Digiméter | Fotó: Adobe Stock

Költséghatékony digitalizáció: A szoftver-előfizetésben rejlő lehetőségek
Az üzleti világ folyamatos változáson megy keresztül, és a digitális forradalom már évek óta az innováció és hatékonyság kulcsa a vállalkozások számára. A digitális technológiák lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy versenyképesebbek legyenek, hatékonyabbak, és gyorsan reagáljanak a piaci változásokra.
Pirolízis olajok hasznosítása desztillációval
Az Európai Unióban jelenleg mintegy 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Unióban 500 kg/fő körül van. Magyarországon ennél mintegy 22 %-kal kevesebb, 390 kg/fő települési hulladék képződik. Éppen ezért korunk egyik legfontosabb környezeti problémája, a rendkívül összetett és sokrétű küzdelem a mindent elárasztó hulladék ellen. A hulladék ugyanis hasznosítható, akár nyersanyag is lehet, ha okosan állunk a megoldáshoz. Az innováció jelentőségét már Thomas Edison is felismerte. „Egy találmány feltalálásához jó képzelőerőre és egy halom hulladékra van szükség” (Thomas Edison).
Amit tudni kell, mielőtt használni kezdi a ChatGPT-t
Az elmúlt hónapok során felerősödtek a mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó eszközökről szóló viták. Mivel segítségükkel növelhető a produktivitás és használatuk időt takaríthat meg, sok munkavállaló beépítette ezen eszközök alkalmazását a mindennapi munkafolyamatokba.
Drónpilóták a raktározásban
Egy nemzetközi felmérés szerint ez év első felében nem kevesebb, mint 8200 esetben szakadt meg a globális ellátási lánc. Végső soron az áruellátási nehézségeket is enyhítheti a magyar Aeriu megoldása, amelyet nemrég egy Miskolc melletti globális autóipari nagyvállalat is bevezetett raktárába.
Több mint 100 termékváltozat egy gépsoron
Az ipari, kereskedelmi és építőipari szektorban már közel száz éve használják az ABL által 1925-ben feltalált SCHUKO villásdugókat. A vállalat mostantól a SCHUKO dugók és csatlakozók több mint 100 változatát tudja gyorsan és rugalmasan gyártani egy új szerelőrendszeren, amelyet a speciális gépgyártó AS Automation szállított.