Pedig a ChatGPT jelentőségét nem is a jelenlegi képességei adják, hanem az egyre gyorsuló ütemű fejlesztésére irányuló hatalmas erőforrások, mint például a Microsoft tíz milliárd dolláros januári támogatása az OpenAI számára. Ezeknek köszönhetően a következő években a mesterséges intelligenciával működő chatbotok ahhoz hasonló fejlődésen mehetnek keresztül, mint amilyenen a Moore-törvényben megjósolva az integrált áramkörök a 60-as évek óta.

A mesterséges intelligencia kutatásokba öntött dollár milliárdokkal a tech cégek pedig végül természetesen profitot szeretnének termelni, szélesre tárva a kaput az előtt, hogy a ChatGPT-hez hasonló szoftverek más vállalatok legkülönfélébb termékeiben és szolgáltatásaiban jelenhessenek meg, az autók információs rendszereitől az okostelefonokon futtatható interaktív útikalauzokig.

Jelszókezelés mesterséges intelligenciával

Egy ilyen felhasználási lehetősége lehet a ChatGPT-nek az átlagfelhasználók jelszóvédelemnek az erősítése, ami az általánosan használt LasstPass-hoz hasonló jelszókezelők és az egyre több helyen megkövetelt kétlépcsős azonosítás ellenére soha nem lehet elég biztonságos.

Mivel ma már az átlagemberek az életükről jelentős digitális lenyomatot hagynak, a családi fényképektől a közösségi hálózatokon létrehozott profilokon át az interneten keresztül befizetett közüzemi számlákig, így egy kifejezetten erre optimalizált, a jelszókezelő szoftverekbe beépítésre kerülő ChatGPT modul segítségével minden felhasználó számára létrehozható egy egyedi ellenőrző kérdéseket tartalmazó adatbázis, ami valóban teljesen személyre szabott és túlmutat az olyan alapszintű kérdéseken, mint az illető első háziállatának a neve.

Ezt a ChatGPT modult a saját személyes anyagaira ráeresztve a mesterséges intelligencia összeállíthat egy akár száz tényből álló listát is az adott felhasználó számára, amiket aztán a felhasználó egyenként le is ellenőrizhet, igazolva azok valódiságát és a jelszókezelő szoftverben való felhasználhatóságát.

Ezek a személyre szabott ellenőrző kérdések a ChatGPT képességeinek köszönhetően már nemcsak olyan általános adatokon alapulhatnak, mint a születési hely vagy az illető óvodájának a neve, hanem többek közt a családi képek feldolgozásából olyan teljesen egyedi információkon is, mint például a kedvenc nagybácsi beceneve, vagy a 2010-es nyár végi kempingezés helyszíne.

Bár értelemszerűen egy ilyen ténylista a mesterséges intelligencia segítsége nélkül is pofonegyszerűen összeállítható, ugyanakkor a gépi segítséggel a hosszú órák helyett mindez már percek alatt is megvalósítható, hiszen a felhasználónak nem kell adatokat bogarásznia és az akár ezres nagyságrendű régi képeit böngésznie, csak a kész ténylistát ellenőriznie. A ChatGPT azt is lehetővé tudja tenni, hogy egy pusztán szöveges adathoz, mint az érettségi éve, képet is társítson, megkeresve az illető iskolájának a képét az interneten, ha ahhoz a felhasználó saját képgyűjteményében nem találna megfelelőt.

Ezáltal pedig már létrehozható és a Norton Password Manager illetve más hasonló jelszókezelő szoftverekbe beépíthető egy ezen a ténylistákon alapuló, ránézésre a képi CAPTCHA tesztekre hasonlító, a jelszavak automatikus beírását megelőző újabb szintű ellenőrzés, ami valóban személyre szabott, és ami az SMS-ekkel operáló kétlépcsős azonosítással ellentétben nem igényel mobiltelefont.

Ezekkel a személyes adatokon és emlékeken alapuló tesztekkel a jelszókezelő szoftverek kicsit még biztonságosabbak lehetnek, a ChatGPT használata pedig lehetővé teszi azt is, hogy a helyes válasznak a felajánlott képek közül való kiválasztásakor a többi lehetséges válasz és a hozzájuk tartozó képek szintén relevánsak legyenek, hiszen nyílván nem lehet egy olyan tesztet használni, ahol például az első saját autó márkájának a kiválasztásánál a felhasználó régi Kispolszkijának a képe mellett patika állapotú Ferrarik és Maseratik vannak megjelenítve.

Így a mesterséges intelligencia az egyetlen helyes válasz mellé olyan további választási lehetőségeket jeleníthet meg, amik szinte pontosan megegyeznek a helyes válasz paramétereivel, legyen szó az adott rokonokhoz megtévesztésig hasonlító személyek képeiről, vagy épp autók esetében a hasonló piaci értékről akár a karosszériaelemek rozsdásodásának a szintjét is figyelembe véve.

És végül, de nem utolsósorban, a jelszókezelőkbe beépülő ChatGPT modullal lehetővé válhat, hogy korlátlan internet-hozzáférés esetén a felhasználó önmaga is folyamatosan kereshessen a jelszavainak és más személyes adatainak a kiszivárgására utaló nyomokat az interneten. Bár a jelszókezelő szoftverek mögött álló kiberbiztonsági cégek maguk is folyamatosan monitorozzák a felhasználók hitelesítő adatait, a ChatGPT képességeivel felruházva erre a célra a felhasználó már a saját eszközeinek a számítási kapacitását is kihasználhatja.

Ez a folyamatos keresés, idomulva az adott felhasználó paranoiájához, minden eszköz esetében, amire a jelszókezelő telepített, egyéni mélységű lehet, a maximálisan energiatakarékostól a villanyszámlát nem kímélőig széles skálát lefedve.