Visszaesésre számít a Volkswagen
A Welt am Sonntag című német lap cikke szerint a német autóipari konszernnél nehezen megy a felkészülés az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására szolgáló új nemzetközi szabványra (WLTP).

 

A VW-nál a lapnak azt mondták, hogy hibrid meghajtású és gázüzemű kocsikra már rendeléseket sem vesznek fel, és elektromos autókat is legkorábban 2019 elejétől tudnak majd ismét szállítani. A gondot az okozza, hogy nincs elég mérőállomás és szakember az új szabványnak megfelelő típusengedélyek kiváltásához. Az elektromos, a hibrid és a gázüzemű modellek pedig a hagyományos meghajtású kocsiknál kevésbé kelendőek, ezért éppen ezeket a környezetbarát modelleket kellett hátra sorolni.

A VW-nak nagyjából 260 modellvariációt kell levizsgáztatnia és engedélyeztetnie. A névadó Volkswagen márka esetében még csak 4 modellhez, az Audinál 7 modellhez szerezték meg az engedélyt. Így a VW áll a leggyengébben a német autógyártók közül – emelte ki a Welt am Sonntag, hozzátéve, hogy a BMW-nél és a Mercedesnél egyaránt száznál is több modellt vizsgáztattak le.

Nyomás alatt a VW

A társaságnál arra számítottak, hogy jobban sikerül az átállás – mondta a lapnak Herbert Diess vezérigazgató. Szerinte a politikai döntéshozók a hibásak, rosszul készítették elő az új szabvány bevezetését, a megszokott két-három év helyett csak másfél évet adtak a gyártóknak a felkészülésre.

A Welt am Sonntag szerint viszont ez csak az egyik fő tényező, a VW-nál kialakult "káosz" annak is tulajdonítható, hogy a szakembereket lefoglalja a cég 2015-ben kirobbant dízelbotrányából adódó feladat, az érintett modellek motorvezérlő szoftverjének átalakítása. A beszámoló szerint a VW-nál nagyjából 250 ezer új gyártmány halmozódhatott fel, amelyeket nem tudnak értékesíteni, mert nincs meg a szeptembertől kötelező új típusengedély.

A társaság már korábban közölte, hogy a készletek halmozódása miatt a második félévben visszafogják a termelést, ami visszavetheti a pénzügyi eredményeket. A VW az idei első félévben 6,613 milliárd euró (2116 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért el, ami 2,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 6,474 milliárd euróhoz képest. A csoport 5,148 millió járművet értékesített, ami 7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4,809 millióhoz viszonyítva.

Az árbevétel 119,377 milliárd euró volt, 3,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 115,349 milliárdhoz képest. A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen, az Audi, a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

A WLTP (Worldwide harmonized Light vehicles Test Procedures – világszinten összehangolt könnyűjármű-tesztelési eljárások) szabványt a VW dízelbotránya nyomán vezették be, az új mérési eljárás a várakozások szerint az eddiginél pontosabban mutatja meg, hogy egy autó a mindennapi használat során mennyi üzemanyagot fogyaszt és mennyi káros anyagot bocsát ki. Az Európai Unióban 2017. szeptember 1-jétől a WLTP alapján megállapított értékeket kell megadni az új fejlesztésű modelleknél, és 2018 szeptember 1-jétől az összes korábban kifejlesztett, de új gyártású személygépkocsinál is a WLTP szabványt kell alkalmazni.

 

Tetemes bírságra számíthatnak az autógyártók 2020-tól
 
A londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet elemzése rámutat, akár 14 milliárd euró feletti összegre is rúghat az autógyárakat sújtó uniós bírság, ha nem teljesítik a teljes modellpalettára 2021-től érvényes átlagos károsanyag kibocsátási határértékeket. Az Európai Unió 2020-tól új, szigorúbb, kilométerenként 95 grammos átlagos szén-dioxid kibocsátási határértéket vezet be az autógyártók személygépkocsi termékpalettájára.
 
A kibocsátási normát fokozatosan vezetik be, azt 2021-től kell majd a járművek valós közúti üzemi terhelését a korábbinál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure) tesztelési eljárás szerint teljesíteni. A határértéket nem teljesítő flottákra már 2020-ban és 2021-ben is súlyos bírságot vethet ki az EU. Az IHS Markit előrejelzése szerint az autópiac keresleti szerkezetének eddig prognosztizálható alakulása alapján az autógyártók a legjobb esetben átlagosan 102,3 g/km szén-dioxid kibocsátási átlagot tudnak elérni személygépkocsikkal, ami 11 milliárd eurós bírságot vonhat maga után. Ennél kedvezőtlenebb esetben pedig 122,9 g/km átlagos kibocsátással 14 milliárd eurót.
 
Az autógyártók csak abban az esetben tudják elkerülni a tetemes bírságot, ha "földcsuszamlásszerű" változás következik be a teljesen vagy részben elektromos autók keresletében Európában. A kilátások azonban nem rózsásak, ugyanis a Volkswagen dízelbotránya után az egyébként viszonylag kedvező szén-dioxid kibocsátási paraméterekkel rendelkező dízelautók iránt csökkenő és a benzines autók, sőt, ezen belül a magas fogyasztású SUV modellek iránt növekvő piaci kereslet miatt 2017-ben első alkalommal emelkedett az autógyártóknál a gyártmányflotta károsanyag-kibocsátási átlaga.
 

 

Egyre fontosabb a vállalati kiberbiztonság
A digitalizáció terjedésével párhuzamosan a működés biztonságának garantálása érdekében stratégiai szintre kell emelni az informatikai szakemberek szerepét a vállalati döntéshozatalban.
Kábelenként tíz másodperccel gyorsabb
A sok kábellel dolgozó és a kábelek azonosítását és követhetőségét igénylő iparágak a Brady Corp. teljes és automatizált kábelazonosítási megoldásaival növelhetik a termelés hatékonyságát.
Felhőben újjászületett informatika
A felhőinformatika Kelet-Európában és hazánkban is egyre elterjedtebb, a hozzá kapcsolódó technológiai innovációk is folyamatosan tudnak újat mutatni a szakembereknek.
Menő az informatikus és a mérnök
Keresett, jól fizető szakmának tartják a középiskolások a mérnöki hivatást, és minden negyedik megkérdezett közülük el is tudja képzelni magát ezen a területen.
Kilencmilliárd eurót hozhat a digitalizáció Magyarországnak
Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében. Elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.