Versenyelőny ipari IoT-val
Bár az ipari Internet of Things napjaink egyik legtöbbet emlegetett kifejezése, sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent.

 

Pedig az ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák között  az egyik legérettebb, a napi gyakorlatban is működő megoldásról van szó. Több elemző egybehangzó véleménye szerint a 2020-as évek elejére globálisan akár 100 milliárd eszköz kapcsolódhat hálózatba. Noha volt már rá példa, hogy az ilyenfajta előrejelzések alá- vagy túlbecsülték a ténylegesen megvalósuló folyamatot, egy biztos: napjainkban az összekapcsolt eszközök, az IoT alkalmazások száma exponenciálisan nő. Ez a trend tapasztalható az ipari alkalmazások területén is, különösen a gyártáshoz közvetlenül kapcsolódó adatvezérelt folyamatok terén látványos a fejlődés.

Napjainkban szinte minden gyártóeszköz szenzorok és egyéb digitális funkciók sokaságával gyűjti a termelés során keletkező adatokat, melyek a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. A korszerű információtechnológiai megoldások térnyerésének következtében megfelelő analitikával már a kis- és középvállalatok is képesek a rengeteg adatból üzemeltetési intelligenciát létrehozni, amellyel üzleti és gyártási folyamataik teljesítménye növelhető.

Vagyis az IoT-megoldások nem csaknemcsak a multinacionális vállalatok számára hoznak hasznot, hanem a kkv szektor is profitálhat egy-egy jól átgondolt, az üzleti folyamatokba illeszthető platform bevezetésével. Mindezekről a gyakorlatban már működő megoldásokról szól az ipari informatika egyik vezető szállítója, a Com-Forth Kft. novemberi ipari IoT konferenciája.

Gyorsabb fejlesztést hoz az IoT

A szakmai nap keynote előadójaként a cég ügyvezetője, Bóna Péter ad áttekintést az IoT projektek megvalósításának feltételeiről, a lehetséges buktatók elkerülésének módjairól. Az IoT ugyanis nem csaknemcsak a gyár automatizálási és informatikai rendszereit alakítja át teljesen, hanem a vezetőktől az operátorokig a munkaköröket is. De szó lesz arról is, hogy a különböző – informatikai és ipari automatizálási – területen dolgozó mérnököknek miért fontos megérteniük egymás munkafolyamatait, és miért kell komolyan venni az automatizálási hálózatok védelmét. A technológiai feltételek mellett a konferencia résztvevői új szempontokat ismerhetnek meg az IoT projektek költségszámításának, valamint a humán erőforrás biztosításának fontosságáról is.

 

 

Az elméleti alapozást követően Melegh György, a Com-Forth Kft. presales és support mérnöke a moduláris adatgyűjtési megoldások és az IoT Gateway-ek felhő alapú menedzsmentje kapcsán az IoT igényeinek megfelelő eszközök fejlődését mutatja be. A gyakorlati demonstráció során a cég által képviselt nemzetközi gyártók újdonságai bizonyítják, hogy lehetőség van a fejlesztési folyamatok drasztikus csökkentésére. Míg korábban a költségek szempontjából is jobban megérte az alapoktól kezdeni egy rendszer fejlesztését, ma már a munkaerőhiány és a megemelkedett mérnök-informatikus munkadíjak mellett elengedhetetlen olyan eszközök és megoldások használata, melyek alapból félkész állapotot adnak, és ezt követően már csak a megrendelő igényeihez igazodó testreszabás szükséges.

Ugyancsak a fejlesztési idő csökkentésének eszközeit mutatja be Kis Gergely Ádám üzletfejlesztési menedzser és Hóringer Tamás alkalmazásfejlesztő mérnök. A két szakember előadásában a konferencia résztvevői megismerhetik az OPTO22 által fejlesztett groov EPIC-et (Edge Programmable Logic Controller), mely olyan új, és jövőbeli igényekre kínál integrált megoldást, mint a terepi adatfeldolgozás, a direkt felhő alapú adatgyűjtés, a High Performance HMI paradigma szerint tervezett grafikus kezelőfelületek, és nem utolsósorban az újfajta megközelítésből adódó kiberbiztonsági kihívások. Az előadás első részében áttekintik, hogyan épül fel ez az eszköz, milyen szolgáltatásokat nyújt, hogyan és mire használható, valamint, hogy milyen területeken ajánlott a használata. Ezt követően folytatják egy rövid gyakorlati bemutatóval, amelyben élő példákon keresztül szemléltetik az eszköz használatát.

Ipari internet a hétköznapokban

A program második felében esettanulmányok sora bizonyítja majd az IoT széleskörű alkalmazási lehetőségeit. Elsőként Sós András alkalmazásfejlesztő mérnök beszél a Com-Forth Kft. autó- és gyógyszeripari fejlesztéseiről. Rendszerintegrátori és fejlesztői szempontból elemzi, hogy a különböző eszközökből, PLC-kből, szenzorokból, vonalkódolvasókból stb. gyűjtött adatokkal miként lehet akár már meglévő rendszerekhez kapcsolódni, és az információkat különböző módon megjeleníteni. Például a tradicionális Andon kijelző helyett digitális óriás tévét használva.

Érdekesnek ígérkezik a következő három esettanulmány is: Hasznos Pál projektvezető a szegedi Dóm automatika rendszerének – világítás, harangok, hangosítás, fűtés – korszerűsítését mutatja be, Megyeri István ügyvezető önkiszolgáló ipari mosodában ioLogikkal megvalósult alkalmazásról beszél, majd Szabó Gábor ügyvezető egy nagyvállalati hálózatban ioLogik Remote I/O-val megvalósult adatgyűjtő alkalmazást ismertet.

Az Ipari IoT Szakmai Napot panelbeszélgetés zárja, melynek informatikai, adatelemző és gyártóipari résztvevői az adatgyűjtéssel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg a konferencia résztvevőivel. Szó lesz az iparban még kevéssé elterjedt felhőmegoldásokról, a termelési adatok megosztásának és tárolásának informatikai lehetőségeiről, valamint a legújabb “varázsszavak” – fog computing, edge computing – jelentéséről és ipari használatának lehetőségeiről.

Egyre fontosabb a vállalati kiberbiztonság
A digitalizáció terjedésével párhuzamosan a működés biztonságának garantálása érdekében stratégiai szintre kell emelni az informatikai szakemberek szerepét a vállalati döntéshozatalban.
Kábelenként tíz másodperccel gyorsabb
A sok kábellel dolgozó és a kábelek azonosítását és követhetőségét igénylő iparágak a Brady Corp. teljes és automatizált kábelazonosítási megoldásaival növelhetik a termelés hatékonyságát.
Felhőben újjászületett informatika
A felhőinformatika Kelet-Európában és hazánkban is egyre elterjedtebb, a hozzá kapcsolódó technológiai innovációk is folyamatosan tudnak újat mutatni a szakembereknek.
Menő az informatikus és a mérnök
Keresett, jól fizető szakmának tartják a középiskolások a mérnöki hivatást, és minden negyedik megkérdezett közülük el is tudja képzelni magát ezen a területen.
Kilencmilliárd eurót hozhat a digitalizáció Magyarországnak
Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében. Elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.