Valamennyien a változás részesei leszünk
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform nemzetközi konferenciája a legfrissebb iparági trendekről adott áttekintést a gyártáslogisztikától kezdve az ipari IoT hálózatok jövőjén át egészen a gyakorlatorientált ipar 4.0 oktatási megoldásokig.

 

Világunk egyre inkább digitalizálttá válik – ez hatással van a termékek fejlesztésére, gyártására, és felhasználásukra is. A negyedi ipari forradalom kínálta technológiai és üzleti lehetőségeket legjobban a már működő megoldásokon keresztül lehet bemutatni, melyek aztán további fejlesztési ötleteket inspirálhatnak – a közös gondolkodás mellett ez is egyik célkitűzése volt az NGM május 15-i egész napos rendezvényének, amelyre közel 200 szakember regisztrált.

Lepsényi István, gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár a konferenciát megnyitó előadásában hangsúlyozta, hogy a fenntartható, a felzárkózást biztosító ütemű gazdasági növekedéshez az erőforrásokat a magas termelékenységű innovatív iparágakba kell irányítani. Nagyon fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is kezdik felismerni, hogy az automatizálás, az ipar 4.0 nem azt jelenti, hogy munkahelyek válnak feleslegessé, hanem a technológiai kihívások mellett azokra a kérdésekre kell választ találnunk, hogy miként növelhetjük munkatársaink tudásszintjét és képességeit, és hogyan tudunk hozzájárulni a versenyképesség javításához.

 

A felzárkózást biztosító ütemű gazdasági növekedéshez az erőforrásokat a magas termelékenységű innovatív iparágakba kell irányítani

 

Az államtitkár emlékeztette a konferencia résztvevőit arra, hogy a negyedik ipari forradalom alapvetően a gépek internetes kapcsolatára épül. Az információk kölcsönös cseréje mellett a fejlett technológia egyre inkább erősödő kooperációs lehetőséget teremt a vállalatok között. Az így megvalósuló hálózati együttműködések biztosítják a méretgazdaságos termelést, a kockázat- és költségmegosztást, a versenypozíció javítását, a gyorsabb fejlesztési lehetőségeket, piacbővítést, és a munkaerő hatékony foglalkoztatását.

Véleménye szerint egy ilyen új típusú vállalati összefogásban a résztvevők továbbra is megőrizhetik önállóságukat, ugyanakkor bátran építhetnek egymás erősségeire. Hozzátette: a kormány további programok kidolgozásával kíván ösztönzést nyújtani ehhez a folyamathoz, amelyben a digitális átállás a szemléletváltáson, a korszerű gondolkodáson keresztül valósul meg.

Digitalizáció - a teljes ellátási láncban

Az államtitkári megnyitóban említett vállalati hatékonyság kérdéséhez kapcsolódott a konferencia kiemelt előadása is: Györgypál László, a Pozi Technologies Kft. ügyvezető igazgatója a digitalizáció egyik mostohagyerekéről, a digitális ellátási lánchoz illetve a gyártáslogisztikához kapcsolódó fejlesztések elmaradásáról beszélt. Miért probléma ez? Állítása szerint a gyártóipar évi 15 trillió dolláros teljesítménye masszív veszteséget termel, melynek okai nehezen beazonosíthatók. Ugyanakkor egy jól működő logisztikai rendszerrel akár 10-20 százalékos hatékonyságnövekedés is elérhető, túlnyomó részt az ellátási láncban.

Mi kell ahhoz, hogy egy logisztikai folyamatot digitalizáljunk? – vetette fel a kérdést a szakember. Györgypál László szerint mindenek előtt egy pozíciónáló infrastruktúra szükséges. Mint mondta, erre már számos megoldás létezik: pozíciónáló tag-ek, kommunikációs hálózatok, szoftverek, amelyek az infrastruktúrán begyűjtött információt a kommunikációs hálózaton keresztül megkapják és feldolgozzák, illetve átadják azoknak a működést támogató rendszereknek, amelyek a gyártást legfelsőbb szinten szabályozzák.

 

Egy jól működő logisztikai rendszerrel akár 10-20 százalékos hatékonyságnövekedés is elérhető

 

Fontos olyan alkalmazásokat választani, melyek lehetővé teszik, hogy digitálisan lássuk az alkatrész útját, minden mozgást nyomon tudjunk követni. “Innen már csak egy lépés a valódi digitalizáció, amikor egy gyáregységen belül folyamatosan, valós időben meg tudjuk mondani, hogy az adott eszköz, alkatrész honnan érkezik, vagy éppen hol jár a termelést felügyelő mérnök. A következő lépés mindezt kiterjeszteni az üzemen kívüli folyamatokra” – tette hozzá az előadó.

Például a beszállítókat arra ösztönözni, hogy egy hasonló rendszeren keresztül ne a gyárkapuban informálják a vevőt egy fennakadásról, hanem abban a percben, amikor az megtörténik. Ez akár napokkal korábban is lehetséges, így van idő a felkészülésre. Györgypál László szerint ezek a technológiai megoldások képesek lefordítani a valóságot egy digitalizált formába, és a hibák, veszteségek csökkentésével növelni tudják a gyártás hatékonyságát.

Digitalizáció - több mint technológia

Az ellátási lánc és a logisztika digitalizációjának fontosságáról szóló előadást az ipar 4.0 technológiák fejlesztésében és alkalmazásában irányt mutató, jelentős gyártóbázissal és kutatás-fejlesztési kapacitással rendelkező vállalatok képviselőinek beszélgetése követte. Egyebek mellett szó esett vállalati víziókról, a kis- és középvállalatok lehetőségeiről, a menedzsment szerepéről, a lemaradás okairól és a felzárkózás esélyeiről.

Orovica Szilárd, a KUKA Hungária Kft., ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a következő években az ipari robotok számának további emelkedésére lehet számítani. Megítélése szerint 2020-ig a jelenlegi robot penetráció további 500 ezer - ipari és háztartási - eszközzel fog növekedni. Technológiai szempontból is felgyorsul a jelenlegi tendencia: a hagyományos robotokat felváltják a mobil, és az emberrel közvetlenül együtt dolgozó kollaboratív robotok.

 

A következő években az ipari robotok számának további emelkedésére lehet számítani

 

Mint elmondta, innen már csak néhány lépés, hogy a robotok képesek legyenek a felhőn keresztül kommunikálni, egymástól tanulni és a jó gyakorlatokat megosztani. Ez az elképzelés ma még talán a sc-fi világa, de efelé haladunk. Györgypál László előadására utalva hangsúlyozta, hogy a digitalizáció a kis- és középvállalatok esetében is elkerülhetetlen. Egyrészt versenyképességük megtartása, másrészt a további fejlődésük érdekében szükséges a fejlesztések végrehajtása.

Fontos szempont az is, hogy a munkaerőhiány által nehéz helyzetbe került kkv-k problémáira hatékony megoldás lehet a robotizáció. Az általánosan elterjedt vélekedést cáfolva az ügyvezető igazgató elmondta, nagyon jó hazai példák vannak arra, hogy a kis- és közepes vállalatok bizonyos folyamataikat hogyan robotizálták azért, hogy a felszabaduló munkaerőt megtartva, átképezve, magasabb hozzáadott értékű munkát végezzenek.

Szövényi-Lux Márton, a Festo Automatika Kft. ügyvezető igazgatója szerint olyan ütemű a fejlődés a digitalizáció terén, hogy nehéz évtizedes prognózisokba bocsátkozni. A Festo célja egy olyan tanuló szervezet létrehozása és működtetése, amely önállóan, saját maga is mesterséges és önálló intelligenciával rendelkezve képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ez jóval több a robotizációnál és komplexebb az automatizálási rendszereknél. Szándékuk szerint ezt a gondolkodásmódot szeretnék a Mintagyárak program egyik résztvevőjeként partnereiknek is átadni.

Az ügyvezető igazgató szerint a következő húsz hónap során várhatóan 1700 szakembernek, köztük a Festo beszállítói bázisát jelentő mintegy kétszáz kis- és középvállalat vezetőjének tudják megmutatni, hogy az Excell táblázatokon túl is vannak lehetőségek. Szeretnék meggyőzni a látogatókat arról, hogy érdemes a digitalizációval foglalkozni, hiszen ezek a megoldások nem csak a multinacionális vállalatok számára nyújtanak technológiai és üzleti lehetőségeket. Ahogy fogalmazott: az általuk kínált menü nem csak a gyártáshoz, a robotizáláshoz, a valósidejű adatfeldolgozáshoz, hanem az ellátási lánc egészéhez kínál kapcsolódási lehetőségeket, így bárki elindulhat a számára legkedvezőbb irányba.

 

A Festo célja egy olyan tanuló szervezet létrehozása és működtetése, amely önállóan, saját maga is mesterséges és önálló intelligenciával rendelkezve képes alkalmazkodni a változó körülményekhez

 

Szövényi-Lux Márton hozzátette: a Festo abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem csak megmutatja, de közel harminc éve tanítja is az új technológiákat. Didactic üzletáguk a közép- és felsőfokú mechatronika, valamint felnőttképzés meghatározó szereplője. Az oktatási programjaikon részt vevő középiskolai diákok illetve egyetemi hallgatók szakmájuk legkorszerűbb ismereteit sajátíthatják el a Festo eszközein, így munkába álláskor szinte azonnal teljes értékű munkatársként tekintenek rájuk. A Festo kínálatában jelenleg rendelkezésre áll az ipar 4.0 technológiát oktatására alkalmas eszközrendszer és a hozzá kapcsolódó tananyag.

Szövényi-Lux Márton gondolataihoz kapcsolódva Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója egyetértett abban, hogy ha a jövő gyáráról beszélünk, a teljes értékláncot kell vizsgálni, csak az hozhat tartós hatékonyságnövekedést. Példaként említette a hannoveri kiállításon bemutatott Bosch-megoldásokat, melyek a gyártófelület újszerű megközelítéséről szóltak. Eszerint a jövő gyára egy olyan flexibilis gyártófelület lesz, amelynek csak a falai állandóak, minden más az aktuális gyártási követelményeknek megfelelően rugalmasan változtatható.

Az elkövetkező évek egyik fontos szemléletváltásának nevezte a Rexroth ügyvezető igazgatója, hogy az ipar 4.0 fókuszát a technológiai megoldások helyett az üzleti előnyökre kellene irányítani. Úgy vélte, hogy fontos megértetni a felhasználókkal: ne elsősorban műszaki eszközöket, technológiai megoldásokat, hanem üzleti előnyöket lássanak az ipar 4.0-ban. Ezt szeretnék elérni beszállítóikkal kapcsolatban is. Ennek érdekében egy kis- és középvállalatoknak szóló, 1700 oktatási napból álló hazai és nemzetközi edukációs programot indítottak, melynek során kifejezetten a digitalizációhoz kapcsolódó alapok megteremtésére helyezik a hangsúlyt.

IoT abroncsfigyelő a biztonságos közlekedésért
A Continental és a Vodafone alkalmazása az IoT technológia segítségével kapcsolja rá a kereskedelmi célú járműflottákat a digitális abroncsfigyelő felületre, ezzel javítva a közlekedés biztonságát és a járművek hatékonyságát.
PET-hulladékok ipari felhasználása
Az ásványvizek, üdítők üres műanyag palackjait néhány éve szelektíven gyűjtjük, de keveset tudunk arról, hogy mi lesz ezekkel a flakonokkal.
Robotalapú automatizálás a szerelőcsarnokban
Az Európában piac- és technológiavezető Neue Halberg-Guss GmbH 2250 dolgozója a cég saarbrückeni és lipcsei telephelyein forgattyústengely-házakat, és hengerfejeket gyárt öntöttvasból készített ipari motorokhoz és öntött forgattyús tengelyekhez.
Indulhat a duális képzés reformja
Négy évre szóló partnerségi megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Siemens. A megállapodás célja a hazai gépipari duális szakképzés minőségi reformja.
A felnőttképzésben már készülnek az őszi rohamra
A hazai oktatási piacon az ősz a legmozgalmasabb időszak. A nyári vakáció meghozza a tanulási kedvet a harminc és negyven esztendő feletti felnőttek körében is.