Úsznak a cégek a műanyagban
Pedig a műanyagoknak az 50 százalékát csupán egy alkalommal használjuk fel. A szívószálak, az eldobható palackok vagy a különböző csomagolóanyagok nagy része az óceánokban vagy a szemétlerakókban végzi.

 

A túlzott műanyaghasználat napjainkra globális méretű problémává nőtte ki magát, és egyre súlyosabb, illetve látványosabb környezeti károkat okoz. A jelenlegi helyzet már nemcsak a növényeket és az állatokat, hanem az emberi létet is súlyosan fenyegeti. Mégis, az adatok szerint évente több mint 300 millió tonnát gyártunk világszerte ebből az olcsón előállítható és változatosan felhasználható alapanyagból, a felét ráadásul egyszeri használatra.

Szerencsére egyre több vállalat kezdi tudatosítani az ezzel járó veszélyeket, és törekszik a műanyagszennyezés visszaszorítására, amelynek első lépése az aktuális műanyaghasználat arányának felmérése. Bolygónk lakossága folyamatosan nő, ezzel arányosan pedig a termelt hulladék, illetve ezen belül a műanyagszemét mennyisége is. Az 1950-es évek elején megindult nagyüzemi termelés óta megközelítőleg 8,3 milliárd tonna műanyagot állítottak elő.

Az óriási igényt és kínálatot a sokoldalú felhasználás, valamint az olcsó gyártás generálja. Ez a rugalmas és tartós alapanyag különféle termékek formájában jelen van a háztartásokban, a fogyasztási cikkekben, de az ipari felhasználása is jelentős: bekerül például a járművekbe, a számítástechnikai eszközökbe vagy akár tető is készülhet belőle. Ugyanakkor a műanyagoknak az 50 százalékát csupán egy alkalommal használjuk fel. Az olyan termékek, mint a szívószálak, a pelenkák, az eldobható palackok vagy a különböző csomagolóanyagok nagy része az óceánokban vagy a szemétlerakókban végzi.

Kezdünk ráébredni

A műanyaggyártás rengeteg energiát igényel, a végtermékek lebomlási ideje pedig több száz vagy akár ezer év. Egyre több ezért a figyelmeztető kampány, a figyelemfelhívó cikk vagy kezdeményezés a tudatos műanyaghasználatról vagy az újrafelhasználás lehetőségeiről és pozitívumairól. Szerencsére egyes országok komoly lépéseket is tesznek az ügy érdekében. Nyolc uniós ország, illetve Norvégia és Svájc is 10 százalék alá szorította a műanyaghulladékok arányát, ami jelentős eredménynek számít.

 

 

Az Európai Unió pedig idén januárban stratégiát fogadott el a műanyaghulladék csökkentésére. A cél, hogy átgondolják és fejlesszék a műanyagtermékek tervezését, gyártását és újra hasznosítását. Emellett az EU május végén javasolta, hogy tiltsák be a tíz leginkább szennyező, egyszer használatos műanyagot, köztük a fültisztító pálcikákat, az evőeszközöket és tányérokat, illetve az italokhoz vagy lufikhoz használt pálcikákat.

Nem csupán a kormányzatok, de a műanyag-előállítás elsődleges forrásaként a cégek is kulcsszerepet játszanak a műanyaghulladékok elleni harcban. Egyre inkább elvárás velük szemben a termelés során felhasznált anyagokkal vagy a hulladékkezeléssel kapcsolatos információk nyilvánossá tétele. Számos világvállalat pedig ennél többet is tesz a probléma enyhítése érdekében, például újrahasznosított és bioalapú anyagokkal helyettesíti a műanyagot, esetleg kivonja a termelés során keletkező veszélyes összetevőket.

Nem minden vállalat áll azonban készen az átállásra, mivel sok esetben nem ismerik a lehetőségeket, a megfelelő eszközöket, és hogy miként lássanak neki. Első lépésként tisztában kell lenni a jelenlegi műanyagtermeléssel és -újrahasznosítással kapcsolatos számokkal, hogy egyértelmű legyen, hol és milyen mértékű változtatásra van szükség. A Schneider Electric EcoStruxure Research Advisor megoldása hasznos segítséget nyújt ehhez. A felhőalapú platform a teljes szervezetre kiterjedően gyűjti és kezeli a fenntarthatósági adatokat, így a műanyagfelhasználáson túl az energia- vagy a vízfogyasztást is.

Ezek ismeretében lehet kitűzni a csökkentésre vagy újrahasznosításra vonatkozó, reális célszámokat, amelyek tényleges alakulása a Schneider Electric szoftverének teljesítményriportjaival jól nyomon követhető. A hatékony változáshoz azonban elengedhetetlen a meglévő gyakorlatok átalakítása, és ennek érdekében a munkavállalók megfelelő felkészítése, illetve elkötelezése az ügy érdekében. Az elért eredmények publikálása további ösztönző lehet a műanyagfelhasználási mutatók javításában, valamint növeli az átláthatóságot. Az igazán elkötelezettek pedig egyéb módszerekkel is tehetnek a hulladék csökkentéséért és a környezet megóvásáért, például a CE100 kezdeményezéshez való csatlakozással.

Az Emerson befejezte az Aventics akvizícióját
A felvásárlásnak köszönhetően az Emerson tovább bővíti hatókörét a fluidtechnikai és pneumatikai eszközök piacán.
Mindenkit meghekkeltek már, csak nem tud róla
Fontos, hogy a kibervédelmi fejlesztéseket már az üzleti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni. Az alapvető nehézséget azonban nem feltétlenül az új biztonsági irányelvek bevezetése okozza, hanem azok megfelelő integrálása a szervezetbe.
Robotok irányítják az önvezető drónokat
Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói.
Meghatározták a legfontosabb innovációs irányokat
Az Európai Unió és tagállamai versenyképessége szempontjából a mesterséges intelligencia terén is az ipari vállalati innovációra érdemes összpontosítani a közös erőfeszítéseket.
Emberi tudás az ipar 4.0-s siker záloga
Egyre nagyobb kihívással szembesülnek napjainkban a szakemberek, amikor a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődéssel kell lépést tartaniuk. Megoldást jelenthet a célirányos, gyakorlatorientált képzés, amely koncentrált módon biztosítja a friss tudást. Interjú Siszer Tamással, a Festo Kft. Didactic oktatási üzletágának vezetőjével.