Társképzés felsőfokon
Az ipari szereplők és az egyetemek együttműködésének a leginkább kézzelfogható előnye a fiatal szakemberek gyakorlatiasabb gondolkodásmódja lehet Somogyi András, a magyarországi Bosch Csoport HR-igazgatója szerint.

 

– A negyedik ipari forradalom az oka, hogy a cégeknek – ha a legújabb technológiák terén is jártas szakembereket akarnak – egyre nagyobb szerepet kell az utánpótlásképzésben vállalni vagy a frissdiplomásoknak mindig is voltak komoly hiányosságaik?

– A Bosch együttműködése az egyetemekkel az anyaországban több évtizedes múltra tekint vissza, és korántsem csak az új technológiák miatt. Az egyetemi hallgatók nem tudják felmérni, hogyan működik egy nagyvállalat. Magyarországon korábban legfeljebb gyakornoki programok működtek, amelyben a részvétel sokszor azzal járt együtt, hogy a diák vagy az óráira ment, vagy az őt alkalmazó céghez dolgozni. Ezt a választási kényszert iktatta ki a duális képzés.

– A frissdiplomások hasznos ismereteire is van a duális képzéseknek mérhető hatása?

– Noha a fejlődés érzékelhető, egyelőre nem számottevő. A legtöbb hazai képzés alig néhány éve indult el. Az aktív, jól hasznosítható – és a nemzetközi cégeknél előnyt jelentő – nyelvtudás és az egyetemeken egyelőre továbbra is háttérbe szoruló gyakorlatorientált gondolkodásmód sokszor hiányzik a kezdő mérnökökből.

– A cégek számára is hasznos gyakorlatorientált tudás ezek szerint a szakemberek és nem az egyetemi oktatók felől érkezik?

– Oktatnak az egyetemeken nagyon nyitott professzorok a legidősebb korosztályból is. A legújabb ipari megoldások is érdeklik őket, de az úgynevezett negyedik ipari forradalom során jóformán napi szinten megvalósuló technológiai újítások ismeretében mégis komoly az elmaradás.

 

Somogyi András:

A jó szakemberek utánpótlása számunkra is létkérdés, az utánpótlásképzés egyúttal a társadalmi felelősségvállalásunk is.

 

Az ipari kutatólaboratóriumokban kidolgozott új eljárásokat az egyetemeken jelentős késéssel kezdik oktatni. Ennek megváltoztatását a Bosch nemcsak a duális képzéseken célozza. A cégcsoport egyik tagja, a Bosch Rexroth Kft. felnőttképzésre akkreditált tanfolyamokat kínál, ahol nemcsak a legújabb technológiák elsajátításához biztosítunk naprakész információt, hanem egyúttal a gépesített oktatást is bevezettük a gyakorlatba. Az „oktatók oktatása” keretében pedig jövőbeli hazai trénereknek kínálunk németországi továbbképzéseket.

– Az egyetemekkel közösen működtetett képzéseiket, például a Miskolci Egyetem mechatronikai tanszékének a mindennapjait is így nyomon követik?

– Szoros az együttműködés a tanszékkel, de azért tisztában vagyunk azzal, hogy az egyetem autonóm intézmény. A cég számára előnyös tanmenet-kiegészítéseket legfeljebb kérjük, és az egyetem – ha teheti – eleget tesz a kéréseknek. Az együttműködés a Miskolci Egyetemmel már több mint tízéves, közösen alakítjuk a szemeszterek tematikáját, a Bosch szakemberei rendszeresen vesznek részt előadóként a tanszék munkájában. Hasonlóképpen folyik a közös munka a gödöllői Szent István Egyetem gépészmérnöki karával is.

– Később mi a helyzet? A szóban forgó karokon, szakokon végzetteknek ki van kövezve az útja a céghez?

– Garancia semmire nincs, de a legjobbakat – ha ők is jönni akarnak – rendszerint felvesszük. Mindez nemcsak az egyetemi együttműködések esetében van így, a gyakornoki programjainkból is nagy százalékban kerülnek át főállásba munkavállalók. Amellett, hogy a jó szakemberek utánpótlása számunkra is létkérdés, az utánpótlásképzés egyúttal a társadalmi felelősségvállalásunk is.

– A Bosch nevével fémjelzett egyetemi kutatóközpontokban, például a Budapesti Műszaki Egyetem beágyazott rendszerek laboratóriumában is születnek olyan eredmények, amelyeket aztán ugyancsak vissza tudnak forgatni?

– A laborok kutatási és oktatási célokat egyaránt szolgálnak. Az egyetemeknek gazdaságilag nagyon megterhelő lenne modern ipari gépekkel felszerelni a laborjaikat, míg a Bosch viszonylag kis erőfeszítéssel fel tudta szerelni ezeket a fontos kutatási egységeket.

 

 

Ha van a cégnek olyan kutatási programja, amelynek részfeladatait ezekben a laborokban is el lehet végezni, akkor a hallgatókkal közösen csináljuk a feladatokat, így ők tanulnak, miközben nálunk ezáltal is halad a munka. A beágyazott rendszerek laboratóriumban például egyetemi szakemberek és PhD-hallgatók tesztelték a forrasztások tartósságát, esetleges hibák után kutattak, élettartamteszteket végeztek. A munkájuk fontos gyártásjavító funkciót töltött be, miközben mi hozzájárultunk az oktatáshoz.

– Újabban önfejlesztő gépekkel, deep-learning technológiákkal kapcsolatban is beszállnak a mérnökképzésbe. Az emberi képességekkel bíró mesterséges intelligencia kutatásában is érdekeltek lesznek?

– Elsősorban az önvezető járművekkel kapcsolatos az érdeklődésünk, ezért szálltunk be a RECAR-programba a BME-vel, az ELTE-vel és a SZTAKI-val közösen. A cél az önvezető járművek létrehozása. A Bosch-szakembereket ezen belül is elsősorban a mesterséges intelligencia, a számítógépek önfejlesztő képessége, azaz a machine learning és ehhez hasonló kérdések érdeklik. Ez azonban nem feltétlenül eredményez emberszerű, szuperokos androidokat. Mesterséges intelligenciára van szükség a biztonságos (városi) közlekedésre képes önvezető autók működtetéséhez is.

– Erre egyes piaci szereplők szerint még évtizedeket kell várni, pedig korántsem csak a Bosch-technológiával automatizált Tesla, hanem a Google mellett például a Nissan, az Audi, a Mercedes és más autógyártók is autonóm járművekkel kísérleteznek. Mi lehet még az akadálya a robotautók robbanásszerű terjedésének?

– A Teslával már ma is realitás a teljesen autonóm jármű, autópályás közlekedésre pedig már nagyon sok cég gyárt robotüzemmódban is megbízhatóan működő járműveket. A városi közlekedés az, aminek az automatizálásához valóban kell még pár év, illetve egy teljesen megbízható mesterséges intelligencia. Az ember kiszámíthatatlanságát ugyanis egyelőre nem sikerült algoritmusokkal leképezni, márpedig a városi utakon – még ha az összes gépjármű automatizált lenne is – mindig lesznek gyalogosok, kerékpárosok, görkorcsolyázók, elgurult pöttyös labdák, elszabadult kiskutyák és egy sor további kiszámíthatatlan tényező.

– A kiszámíthatatlanság kivédése után még mindig problémát jelenthet a kiberbiztonság. Hogyan tudják megvédeni a teljesen automata járművek számítógépes rendszerét az illetéktelen behatolástól?

– A Bosch saját, szuperbiztonságos felhőszolgáltatást működtet az egymáshoz kapcsolódó gépek biztonságának a védelme érdekében. Az önvezető autók és az okosvárosok kapcsán óriási adatmennyiség halmozódik fel, a saját felhőnket épp azért hoztuk létre, hogy ezek az adatok biztonságban legyenek. A kiberbűnözők válhatnak persze fifikásabbá, de ami elvárható, azt mi meg is tesszük a biztonságért.

A decentralizált energiapiacon bárki lehet szolgáltató
A megújuló energiaforrások és az IoT eszközök fokozott előtérbe kerülésével az energia-előállítás, -tárolás és -felhasználás hatalmas átalakuláson megy keresztül.
Kibervédelem az ipari üzemek számára
A Siemens következő generációs tűzfalainak (NGFW) alkalmazásával fokozott védelmet biztosít a számítógépes támadások ellen a gyártó- és feldolgozó szektorban tevékenykedő iparvállalatok számára.
Közzétették az internet térképét
Az Oracle nyilvánosan is elérhetővé tette Internet Intelligence Map nevű alkalmazását, amelynek segítségével a felhasználók egyszerű, grafikus módon követhetik a világháló állapotát és betekintést nyerhetnek olyan események hatásába, mint a természeti katasztrófák vagy az államilag elrendelt beavatkozások.
eSIM - újabb lépés az IoT felé
Az új technológia a belépő a dolgok internetébe (IoT), hiszen megnyitja az utat a hálózatba kötött eszközök előtt, amelyek idővel akár helyettesíthetik is a piacon ma még meghatározó szerepet játszó okostelefonokat.
Összeveszett az EU és a Kaspersky Lab
Felfüggesztette az Europollal folytatott együttműködését a Kaspersky Lab orosz szoftvergyártó vállalat az Európai Parlamentnek (EP) az Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával szembeni kibervédelem megerősítéséről szóló határozata miatt.