Szoftverekre megy el a kutatás-fejlesztési pénzek nagy része
2020-ra a vállalatok kutatás-fejlesztési (k+f) kiadásaik nagy részét fizikai termékek helyett szoftverekre és szolgáltatásokra fordítják – áll a Strategy&, a PwC hálózatához tartozó stratégiai tanácsadó cég tanulmányában.

 

A k+f ráfordítások szoftverek és szolgáltatások irányába történő elmozdulásának legfőbb oka a versenyképesség fenntartása – a tanulmány szerint ugyanis azok a cégek, amelyek versenytársaikhoz képest gyorsabb bevételnövekedést értek el, k+f költségvetésükből 25%-kal többet fordítottak szoftvertermékekre a lassúbb bevételnövekedést jelentő vállalatokhoz képest.

• A szoftverekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos k+f ráfordítások 2010 és 2015 között átlagosan 54%-ról 59%-ra növekedtek, és ez az arány 2020-ra várhatóan eléri a 63%-ot.

• Mindeközben a fizikai termékekkel kapcsolatos k+f ráfordítások 41%-ra csökkentek (a 2010-ben mért 46%-ról), és 2020-ra várhatóan 37%-ra csökkennek (a teljes csökkenés ebben az évtizedben 19%).

• A szoftverekre fordított k+f kiadások átlagosan 43%-kal fognak növekedni az évtized végéig, a szolgáltatásokkal kapcsolatos k+f ráfordítások (39%) pedig 2020-ra fokozatosan megelőzik a fizikai termékek innovációjába történő beruházásokat (37%).

• A szoftverekkel kapcsolatos globális k+f ráfordítások 2010 és 2015 között 65%-kal növekedtek – 86 milliárdról 142 milliárd dollárra.

„A világ jelentős innovátorainak nagy része átalakuláson megy keresztül, amelynek legfőbb mozgatója a fogyasztók változó – és egyre növekvő - elvárásai” – mondja Barry Jaruzelski, a Strategy& innovációs és k+f szakértője és a PwC USA munkatársa. „Az elmozdulás másik mozgatója a szoftverek képességeinek sosem tapasztalt mértékű fejlődése, ideértve a termékekbe épített szoftverek és érzékelők elterjedését, a termékek, fogyasztók és gyártók dolgok internetén (IoT) keresztül történő megbízható és költségkímélő összekapcsolásának lehetőségét, valamint a felhőalapú adattárolást.”

 


A vállalatok képességeik kibővítése érdekében gépészmérnökök helyett inkább szoftverfejlesztő és adatmérnököket fognak alkalmazni.


 

A szoftverek és szolgáltatások fejlesztésének támogatása érdekében kevesebb vállalat összpontosítja k+f ráfordításait az elektrotechnika és mechanikai területre. Azoknak a cégeknek a száma, amelyeknél elsősorban villamosmérnököket alkalmaznak, 2020-ig 35%-kal csökken, azoknak a cégeknek az aránya pedig, amelyeknél a mérnökök túlnyomó részét adatmérnökök teszik ki, várhatóan megduplázódik (8%-ról 16%-ra).

„A szoftverek és szolgáltatások térhódítása következtében – amely a hagyományos iparágakat sem kerülte el – egyre inkább olyan munkavállalókat vesznek fel, akik szoftverfejlesztésben jártasak, és olyan platformokat képesek létrehozni, amelyek alkalmasak a termékekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére. Ez a tendencia az üzleti képzést nyújtó intézmények tantárgykínálatára is hatással van, és alapvetően befolyásolja nem csak az oktatást, hanem általában véve a foglalkoztatás jövőjét” – teszi hozzá Barry Jaruzelski.

Régiós szinten legnagyobb mértékben az észak-amerikai vállalatok csoportosítják át k+f kiadásaikat a szoftvertermékekre – 2010-ben ez az arány a teljes k+f ráfordítások 15%-a volt, 2020-ra pedig várhatóan 24%-ra nő. Bár továbbra is Ázsia a fizikai termékeket leginkább középpontba helyező régió, 2010-ben a k+f kiadásuk 44%-át fordították fizikai termékekre, 2020-ra ez az arány mindössze 40%-ra csökken. A gépjármű- és ipari ágazatokban tapasztalható a leghatározottabb elmozdulás az új szoftvertermékek fejlesztésének irányába.

Az elmúlt öt évben cégfelvásárlást végrehajtó vállalatok túlnyomó többsége (71%) az akvizíciót szoftveres (33%) vagy szolgáltatási képességeinek (38%) bővítése érdekében hajtotta végre. A Strategy& a k+f-re a világon legtöbbet költő ezer vállalatról készült felmérésében megállapította továbbá a következőket:

• 2018-ra az egészségügyi ágazat a számítástechnikai és elektronikai ágazatot túlszárnyalva globálisan a legtöbbet fogja költeni k+f-re (165 milliárd dollárt, míg a számítástechnikai ágazat 159 milliárd dollárt), a szoftver- és internetágazat (129 milliárd dollár) megelőzi az autóipart (105 milliárd dollár); a k+f-re legtöbbet költő iparágak ötös toplistájának végén pedig az ipari vállalatok állnak.

• A felmérés történetében először nőtt az Egyesül Államokban székhellyel rendelkező Global Innovation 1000 vállalatok száma, a tavalyi évhez képest 9,5%-kal.

• A k+f-re legtöbbet költő vállalatok toplistájának első öt helyén a Volkswagen, a Samsung, az Amazon, az Alphabet (Google) és az Intel áll, közülük az Amazon és a Google jelentősen előrelépett a ranglistán (előbbi négy, utóbbi két helyet).

• A 2016-os felmérésben résztvevő globális innovációs szakemberek szerint a világ három leginnovatívabb cége az Apple, az Alphabet (Google), valamint a 3M.

A tíz leginnovatívabb vállalat teljesítményben továbbra is felülmúlja a k+f-re legtöbbet költő tíz vállalatot a kulcsfontosságú mutatók tekintetében, de így volt ez minden évben az elmúlt hétéves időszakban.

 

A 2016-os Global Innovation 1000 tanulmányról
 
Az előző tizenegy Global Innovation 1000 felméréshez hasonlóan a Strategy& az idei felméréshez ezer olyan céget választott ki, amelyek az elmúlt pénzügyi évben világszerte a legtöbbet költötték kutatásra és fejlesztésre (a 2016. június 30-i adatok alapján). A tanulmányban olyan cégek vehettek részt, amelyek közzétették a k+f ráfordításaikat. A Global Innovation 1000 tanulmányban résztvevő ezer cég a világ összes k+f ráfordításának 40%-át adja, a céges és a kormányzati forrásokat is beleértve.  A Strategy& továbbá online felmérést készített a világ 466 innovációs vezetőjével. A felmérésben részt vevő cégek több mint 91 milliárd dollárt költenek kutatásra és fejlesztésre, ami az idei Global Innovation 1000 k+f ráfordítások 13,5%-át teszi ki.

 

Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.
Az Európai Bizottság új iparpolitikai stratégiája
Az Európai Bizottság részletesen ismertette hétfőn az új iparpolitikai stratégiát, amely egységes és átfogó keretbe szervezi a már meglévő és új kezdeményezéseket.