Rosszul állnak a cégek a felkészülésben
A vállalkozások számára komoly kihívást jelent a felkészülés, azonban jelentős üzleti előnyöket is hozhat az átállás az új adatkezelési gyakorlatra – derül ki a Deloitte felméréséből.

 

Az Európai Unióban működő cégek között végzett felmérés szerint a megkérdezett társaságok mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a jövő május 25-i határidőre, amikortól kötelező lesz alkalmazni a GDPR előírásokat, teljesen felkészül a jogszabály betartására. A vállalkozások 62 százaléka arra készül, hogy egy olyan szintet érjen el, ami ha nem is felel meg mindenben az elvárásoknak, egy esetleges vizsgálat során már védhető helyzetet teremt számukra. A fennmaradó 23 százaléknál azonban még ennél is rosszabb eredményre számítanak.

A kutatás arra is rámutatott, hogy szélsőséges értékek között mozog, hogy egy-egy cég mennyit költ a GDPR-megfelelésre. A felmérésben megkérdezett vállalatok 39 százaléka 100 ezer eurónál kevesebbet fordít erre a célra, azonban 15 százalékuk 5 millió eurónál is többet költ a felkészülésre. A kutatásban résztvevő cégek 54 százaléka vélte úgy, hogy a korábbi gyakorlathoz képest a szokatlanul magas, akár 20 millió eurós büntetési tétel jelentősen befolyásolta a GDPR-ra való felkészülésüket.

 


A kutatást végző szakemberek szerint az érintett vállalatok jelentős része kedvezőtlen pozícióból indul az adatvédelmi rendelet előírásainak betartásához vezető úton.


 

A megkérdezett cégek 45 százaléka dedikáltan foglalkozik az adatvédelemmel, 32 százalékuk esetében valamilyen más területhez kapcsolódóan kezelik ezt a kérdést, míg 23 százalékuk egyáltalán nem foglalkozik a problémával. A GDPR több olyan elvet, illetve előírást is tartalmaz, amelyek esetében informatikai, szemléletbeli kihívások is nehezítik a felkészülést.

Nem csak informatikai kérdés a GDPR

„A felejtéshez való jog, vagyis az ügyfélről tárolt minden személyes adat törlésének igénye gyakran komoly szabályozási és informatikai kihívást jelent. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a vállalkozásoknál használt informatikai rendszerek nem alkalmasak arra, hogy teljesítsék ezt az elvárást. Persze erre a helyzetre is vannak alternatívák, amelyekre a Deloitte is felkészült, azonban egy ilyen eset tovább nehezíti a felkészülést” – mutatott rá Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere, a Deloitte GDPR szolgáltatásokat nyújtó csoportjának vezetője.

Egy másik izgalmas és bizonyos helyzetekben nehezen kezelhető elvárás az adattakarékosság elve, illetve annak bizonyítása, hogy ezt figyelembe véve tevékenykedik az adott cég. „A kérdés, hogyan tudja alátámasztani egy társaság, hogy azok az adatok ténylegesen szükségesek arra a célra, amire kérte a hozzájárulást az ügyfelétől. Tapasztalataink szerint sokszor előfordul, hogy cégen belül is küzdeni kell azért, hogy bizonyos információkat tényleg csak azok kapjanak meg, akik érdemi munkát végeznek velük, illetve csak addig férjenek hozzá ezekhez, amíg valóban szükséges. A GDPR előírásainak való megfelelés nem csak az eljárásrendek, az informatikai rendszerek szintjén kíván változásokat, de sok vállalatnál a gondolkodásmódot is át kell formálni” – fűzte hozzá Márkus Csaba.

Azt, hogy a „felejtés joga” milyen kihívást jelent a cégeknek jól mutatja a Deloitte felmérése is, mely szerint a megkérdezett társaságok 64 százalékának becslése sincs arra vonatkozóan, hogy a jövőben ez mekkora feladatot jelent számukra. A Deloitte kutatása arra is rámutatott, hogy bár a GDPR-ra való felkészülés jelentős ráfordításokat igényel, előnyökkel is járhat.

A megkérdezett társaságok 61 százaléka számít arra, hogy a személyes adatok kezelésének új szintre emelése tényleges üzleti előnyöket hoz majd. Valamivel több, mint ötödük, 21 százalék, pedig úgy véli, hogy jelentős hasznot hoz a GDPR-nak való megfelelés, többek között a megítélésük javulásának, a versenytársakkal szembeni pozíciójuk erősödésének, illetve az új üzleti lehetőségeknek köszönhetően.

Innovatív megoldások a hétköznapokban
“Munkánknak köszönhetően lesz az innováció a hétköznapok része.” – mondja Németh András, amikor a feladatairól kérdezik. “Munkakörömet tekintve rendszer- és folyamatintegrátor vagyok az Audi Hungariánál Győrben.”
Négyezer magyar munkahelyet érint a GE döntése
A General Electric (GE) korábbi magyarországi elnöke, Jörg Bauer cége veszi meg a GE európai, közel-keleti, afrikai és törökországi (EMEAT) fényforrásüzletágát, valamint globális autólámpa-üzletágát. A cég Tungsram Csoport néven működik a jövőben.
Ipar 4.0-ról kezdőknek és haladóknak
Néhány évvel ezelőtt alig lehetett hallani az Ipar 4.0 koncepcióról, ma viszont már lépten-nyomon erről beszél szinte mindenki az iparban.
Gyors és egyedi algoritmusok a termelésütemezésben
Lehetetlen feladat a sok rendelés termelési tervbe illesztése a prioritások megtartása mellett?Sok a manuális módosítás és a monotonitás?
Hódít a hibrid informatika
A hibrid informatika fogalma már nem újkeletű a szakmai berkekben, a valódi üzleti előnyt eredményező alkalmazása azonban még jókora megmérettetések elé állítja a cégeket.