Robotok kutatják a régi, vízzel telt vájatokat
Külföldi piacokra is eljuthat az a víz alatti robot, amelyet a Miskolci Egyetem vezetésével nemzetközi csapat fejlesztett uniós támogatású projekt keretében.

 

Zajzon Norbert, a Miskolci Egyetem docense a projekt budapesti bemutatóján ismertette, hogy a szerkezet a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat vízzel telt föld alatti járatokból. A kontinens a szükségleteinek mindössze 4 százalékát fedezi saját ásványkincseiből, miközben 30 ezer elhagyott bányája van. A kitermelés  rendszerint nem a lelőhelyek kimerülése, hanem a gazdaságtalan kitermelés miatt áll le, ám a nyersanyagok drágulása és a technológia fejlődése akár több száz éves szünet után is indokolttá teheti a bányaművelést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a régi, vízzel telt vájatok felkutatása veszélyes, emberi merülésre nem ajánlott, csak robotokkal kutatható.

A fejlesztés alapötlete a projektet vezető Miskolci Egyetemen született, rajtuk kívül a finnországi Tampere és a spanyol főváros műszaki egyetemei, a portói egyetem és egy kutatóintézet közös társasága, valamint a fejlesztéstől a piacra vezetésig terjedő feladatokat végző cégek vesznek részt. A 4,87 millió euró (több mint másfél milliárd forint) keretösszegű projekt három és fél éve kezdődött, és idén októberben zárul.

 

 

A projektben vállalt 3 működő prototípusból kettő már elkészült, a tesztelés tavaly áprilisban kezdődött. A finnországi, angliai, szlovéniai és portugáliai merülések után a robotok szerdán a budapesti Molnár János barlangban kerültek vízbe. Zajzon Norbert a sajtótájékoztatón elmondta, hogy méretüknél fogva a szerkezetek a középkorból megmaradt, kézzel vájt járatokba is behatolhatnak. Hozzátette, hogy a miniatürizálás a projekt egyik legnagyobb kihívása volt a kommunikáció mellett. Utóbbi azért jelentett nehézséget, mert a víz alatt a GPS nem működik.

A robot 500 méteres mélységig tud merülni és 5 órán át tud a víz alatt maradni. Szonárjainak köszönhetően zavaros vízben is merülhet, eszközei egyedi igényeknek megfelelően speciális bányászati vagy vízügyi feladatokra alakíthatók. A robot óránként 1 terabájtnyi, jó minőségű és sokoldalúan használható adatot képes gyártani, ezért hatékonyabb, mint az eddig használt merülő szerkezetek.

 

 

A projektvezető elmondta, hogy budapesti bejegyzéssel a technológia hasznosítására céget is alapítottak, és partnervállalatok csatlakozását várják. A társaságban a Miskolci Egyetem résztulajdonosként vesz részt. Érdeklődők Európa több országából is érkeztek már, az első megbízás a kárpátaljai Aknaszlatináról jöhet. A település sóbányáját a beomlás fenyegeti, sikeres közbeszerzés esetén a robotok egy év múlva ott állhatnak először munkába. Zajzon Norbert hozzátette, hogy a cég szolgáltatást értékesítene, mivel a robot előállítása darabonként csaknem félmillió euróba kerül, ráadásul a működtetése és az adatfeldolgozás is bonyolult, de van olyan biztosítótársaság, amely nagyobb tételben saját robotokat is rendelhet.

A projektvezető közölte azt is, hogy a fejlesztésre és a piacra vezetésre a Miskolci Egyetem a partnereivel az European Institute of Innovation and Technology (EIT) keretéből újabb 3 éves támogatáshoz fog jutni. A további fejlesztés stabilizálhatja a technológiát és nagyobb távolságokra is eljuttathatja a szerkezetet optikai kábeles összeköttetés nélkül. Egyes eszközei vagy szoftverrészei pedig később űrkutatási feladatokban vehetnek részt – tette hozzá Zajzon Norbert.

Az Unexmin a Horizont 2020 keretében jöhetett létre. Utóbbi az EU kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, 79 milliárd eurós keretösszegéből kiválósági alapon, nemzetközi versenyben nyerhető támogatás. A sikeres pályázatból versenyképes fejlesztések, értékesíthető termékek és szolgáltatások születhetnek, a Horizont 2020 ezért az innovációs lánc egészére kiterjed a kutatásoktól a piacra juttatásig. A program az egészségügytől és a demográfiától az élelmezésbiztonságon, az energia és erőforrások biztosításán át az éghajlatváltozásig vagy a környezetvédelemig terjedő kihívásokra keresi a megoldásokat. 

Nagy kihívás a magyar cégeknek a kibertámadások kivédése
A magyar informatikai szakemberek 67 százaléka az ügyféladatok védelmét tartja a vállalatok előtt álló legkritikusabb kihívásnak - derül ki a Panda Security felméréséből, amely arra is rámutatott: az elmúlt egy évben a válaszadó cégek 60 százalékát érte eredményes kibertámadás.
Kibervédelem ipari méretekben
A vállalatok több mint 80 százaléka az IIoT-technológiák bevezetésekor nem dolgozott még ki formális intézkedési tervet a kiberbiztonsági helyzetek hatékony kezeléséhez.
Új korszak a gyártásban
A mobilitás kiaknázása az automatizálás következő lépcsőfokát jelenti az ipar 4.0 megoldások terén. Az autonóm módon navigáló robotok gyorsak, pontosak és akár egy repülőgépet is elvisznek a hátukon.
Gyűjtögető kiberbűnözők a gyárban
Az ipari környezetek eredményes védelméhez a vállalatoknak nemcsak saját adataik, hálózatuk és rendszereik, hanem teljes IIoT-ökoszisztémájuk kiberbiztonságáról gondoskodniuk kell.
Hét kérdés 3D nyomtatás előtt - technológia és az alapanyag kiválasztása
Manapság számtalan, különféle 3D nyomtatási technológia és alapanyag közül választhatunk, és az eljárások száma idővel csak nőni fog.