Robotok helyettesíthetik a logisztikai szolgáltatókat
Az elkövetkező tíz évben több százezer segédmunkás munkahelye szűnik meg a logisztikai robotizáció miatt – figyelmeztet a Roland Berger legújabb tanulmányában.

 

Ha a vállalatok nem készülnek fel megfelelően az átállásra, az eurózóna 1,5 millió munkahelyet veszít el. A legsúlyosabban érintett szektorok várhatóan a kereskedelem és a feldolgozóipar illetve ezek logisztikai szolgáltatói lesznek. „Annak ellenére, hogy a robotizáció elengedhetetlen mikroökonómiai szempontból, a makroökonómiai jelentősége nem egyértelmű. Az elveszített munkahelyek kiegyenlítése a hozzáadott érték növelésével vagy az exporttal nem olyan nyilvánvaló, mint a többi szektorban, például a feldolgozóiparban”– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

A robotmegoldások összköltsége drasztikusan csökken

Köszönhetően a rugalmas és együttműködésre alapuló robot-megoldásoknak, a logisztikai automatizációs beruházások megtérülési ideje három évnél rövidebbre csökkent. A jelenleg használt megoldások, amelyekben az ember és a gép egymást kiegészítve dolgozik, arra ösztönözték a cégeket, hogy felülvizsgálják a korábbi munkaszervezést.  Jelenleg a raklapok mozgatását, fel- és lepakolását és a rendelések kezelését végzik robotok, de nemsokára a berakodás is automatizált lehet. „Az internet óriásainak köszönhetően a logisztikai robotok fejlesztése nagyon gyors ütemben zajlott. Köszönhetően a költségcsökkentésnek és a fejlett megoldásoknak, nemsokára eljutunk oda, hogy a robotok használata a raktárakban széles körben elterjed.” – kommentálta Schannen Frigyes.

 

A robotok árának alakulása (Forrás: Vállalatok, Roland Berger tanulmány)

 

Jelenleg az egy egységre kiépített robotizációs megoldások bekerülési költsége 100 ezer és 110 ezer euró között mozog Nyugat-Európában. Egy robot üzemeltetése körülbelül 18-20 eurót tesz ki óránként, míg az emberi munkaerő költsége nagyjából 14-15 euró/óra.  „Hosszútávon a termelékenység illetve a robotok élettartamának növekedése és a berendezések árának csökkenése lesznek a fő érvek a robotizáció mellett, míg a humán munkaerő költsége továbbra is növekedni fog” – mondta Schannen Frigyes. A Roland Berger tanulmány előrejelzése szerint 2020-ra a piaci költségek 100 ezer euró alá süllyednek, köszönhetően az iparág agilis start-up cégeinek, amelyek költséghatékony megoldásokra törekednek.

A robotizáció növeli a teljesítményt

A gyártók jelentős teljesítmény-növelést ígérnek, hiszen a robotok négyszer-hatszor hatékonyabbak az emberi munkánál, ha folyamatosan működnek. Azonban ennek a teljesítmény-növelésnek csak akkor van értelme, ha az értékesítés gyorsításával is jár.  Valójában még a legmodernebb robotmegoldások sem teljesen automatikusak, az összetett feladatokat vagy ritkán mozdított anyagokat továbbra is humán operátorok kezelik. „Ezekkel a megoldásokkal a visszajelzések azt mutatják, hogy a kezelési költségek 20-40%-kal csökkentek, ám az adatok számos tényezőtől függenek, ilyen például a megrendelések előkészítésének összetettsége, a rendelés komplexitása és többek között a raktár elrendezése is. De általánosságban ez a termelékenység-növekedés már elegendő a beruházás finanszírozásához” – tette hozzá Schannen Frigyes.

 

Hogyan készüljünk a logisztikai robotok tömeges érkezésére?

A tanulmány szerzői szerint az európai országoknak versenyképességük fejlesztésére kell törekedniük és arra, hogy klaszterekbe tömörülve a legvonzóbb logisztikai központokká váljanak. A munkaügyi előírások szigorítása csak gyorsítaná a robotok elterjedését, mert növeli a megtérülési rátát.  A Roland Berger azt tanácsolja a döntéshozóknak, hogy:

• hozzanak létre rugalmas és egyenlően elosztott robotizációs folyamatra épített ökoszisztémát

• egyszerűsítsék a szabályokat, hogy kompenzálni tudják az élő munka költségét

• ösztönözzék a logisztikai szakembereket arra, hogy fokozatosan megújítsák üzleti modelljüket

 

Az ipari digitalizáció trendjeiről
Az MTA SZTAKI október 10-én első alkalommal rendezte meg INDIGO elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napját. A rendezvényen közel kétszázan - vállalati, termelési és logisztikai vezetők - kaptak betekintést az ipar 4.0 legfontosabb trendjeibe.
Matematikai eljárások az iparnak
Ipari matematikai tudományos projektet valósít meg csaknem 1,4 milliárd forint költséggel 2020-ig a győri Széchenyi István Egyetem mint konzorciumvezető a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen.
Iparági partnerség az egyedi igények szolgálatában
A kiskőrösi Eckerle Industrie célgép gyártó egység és az egri Aventics Hungary pneumatika üzem sikeres kooperációja számos közös részvételű szakmai rendezvényben, fejlesztésben, egyetemi projektekben, valamint egy évtizednyi eredményes munkában mutatkozik meg.
GNSS vevő egységek az Endrich kínálatában
A globális helymeghatározás egyre megszokottabbá válik a mindennapjainkban a közlekedés területén, az autók gyári GPS vevőkkel rendelhetők, az elektronikai boltok kínálatában pedig számtalan konfigurációban elérhetők ezek az eszközök különféle feladatokra.
Menjek vagy maradjak?
A magyar munkavállalók csaknem 60 százaléka gondolkodik azon, hogy munkahelyet vált a CX-Ray HR technológiai cég felmérése szerint.