Robotok a negyedik ipari forradalomban
Termelékenység vagy precizitás szempontjából az ember nem képes a robotokkal versenyezni, és az is ésszerű döntésnek tűnik, ha például egy veszélyes oldószereket használó, robbanásveszélyes munkahelyet mentesítünk ipar robotok alkalmazásával.

 

Ma még nehéz megmondani, hogy milyen jövőt hoz a negyedik ipari forradalomként emlegetett technológiai átalakulás, de a változás sebességét jól mutatja, hogy a folyamatban fontos szerepet betöltő ipari robotok globális értékesítése 2018-ra évente várhatóan átlagosan 15 százalékkal fog nőni – az eladott egységek száma akár a négyszázezret is elérheti. Az iparág lehetőségeiről kérdeztük Paplógó Zoltánt, az ABB robotikai üzletágának vezetőjét.

– A robotok megjelenését 1961-re datálhatjuk, amikor a General Motors egyik gyárában üzembe állították az első, már ipari robotnak számító termelőberendezést, amely egy présöntőgép kiszolgálását végezte. Alig telt el fél évszázad, és egy újabb technológiai áttörés, az ipar 4.0 koncepció által is leírt ember-robot együttműködés korszaka elé nézünk. Átaludta a robotika az elmúlt ötven évet?

– Talán furcsának tűnik ez az időtáv a napjainkat jellemző technológiai innovációk bejelentésének gyakoriságához képest, de ez nem azt jelenti, hogy a 60-as évek óta nem történt fejlődés a robotika területén. A kezdeti időszakot követően kialakult egy stabil, jellemzően hidraulikus vagy pneumatikus munkahengerek által mozgatott, általánosan elterjedt robotkonstrukció, amely egészen a 70-es évek közepéig szinte változatlan formában működött sok száz gyártósoron. Változást az 1974-ben megjelent, az ABB által fejlesztett tisztán elektromos hajtású robot megjelenése hozott.

Az azóta eltelt évtizedek során az ipari robotok működési elvében, koncepciójában valóban nem történt forradalmi változás, napjainkban is az említett háromféle hajtásmód jellemzi a hagyományos eszközöket. Ennek oka talán az is lehetett, hogy az alkalmazott robotok megbízhatóan végezték feladatukat, nem volt szükség a nagyobb változtatásokra. Az iparágat jellemző technológiai innovációk elsősorban a robotok terhelhetőségének növelésére és a biztonságos működtetésükre irányultak.

 

Paplógó Zoltán: A kollaboratív robotok elterjedése a következő évtizedek meghatározó iránya lesz

 

A kezdeti, néhány kilót mozgatni képes kisméretű kiszolgáló robotok mellett megjelentek a súlyos munkadarabokat egyre nagyobb távolságokra szállítani képes robotok. A méreteket jól jellemzi például az ABB IRB 8700-as robotja, amely jelenleg a legnagyobb, 1000 kg hasznos teher mozgatására képes, 3,5 méter karkinyúlású ilyen eszköz.

A fejlesztések másik irányát a biztonságtechnikai megoldások jelentették: könnyű belátni, hogy minél nagyobb tárgyakat kezdtünk el mozgatni robotokkal, annál veszélyesebb lett a munkafolyamat. Védőkerítéseket építettünk a robotok köré, és azt számoltuk, hogy hány négyzetméter és milyen technológia szükséges a biztonságos működéshez. De az informatika terjedése sem hagyta érintetlenül a robotikát, ma már valójában egy számítógépet programozunk a kívánt feladat elvégzésére. Vagyis nem állíthatjuk azt, hogy nem születtek jelentős innovációs teljestmények a robotika elmúlt évtizedeiben.

– A hagyományos robotok mellett talán az egyik legérdekesebb, a negyedik ipari forradalom irányát jól jellemző terület a kollaboratív robotok fejlesztése, ami az előbb említett megoldásoktól eltérően már nem arról szól, hogy minél nagyobb súlyt emelünk minél biztonságosabban, hanem a robot és az ember szó szerinti együttműködését teszi lehetővé.

– Úgy gondolom, hogy a kollaboratív robotok egyre nagyobb számú elterjedése az ipari felhasználók körében a következő évtizedek meghatározó iránya lesz. Megszabadulhatunk a végfelhasználók számára jelentős költséget okozó védőkerítésektől, és akár ugyanazon az alkatrészen közösen, együtt dolgozhat ember és gép.

Jó példa erre a már Magyarországon is kapható, YuMi névre keresztelt kétkarú ipari robotunk. A robot fejlesztésének egyik szempontja volt, hogy elsőként a fogyasztói elektronikai ipar igényeinek feleljen meg, így kiemelkedő látási és tapintási képességekkel rendelkezik: két karjának, rugalmas kezeinek, univerzális és kamerán alapuló alkatrész-pozícionálójának, valamint mozgásvezérlő rendszerének köszönhetően jól alkalmazható minden apró alkatrész-összeszerelő környezetben.

– A hagyományos ipari robotok egyik legnagyobb felhasználója az autóipar, ahol egy-egy gyártósoron akár több száz hegesztőrobot is dolgozik. Milyen iparágak jöhetnek szóba a kollaboratív robotok alkalmazása esetén?

– Valóban, az autóipar hagyományosan nagy felhasználó a gyártó robotok területén. Ebben az iparágban a legnagyobbak a gyártási darabszámok, de az élelmiszer vagy gyógyszeripar szintén fontos terület, hiszen ezek az ágazatok is jellemzően nagy mennyiségeket gyártanak egy-egy termékből. A hagyományos robotok alkalmazása tehát ott gazdaságos, ahol – kis túlzással – a programozás után a robot, ha kell évekig végzi ugyanazt a feladatot, ugyanolyan precizitással. Úgy gondoljuk, hogy a kollaboratív robotokat ott lehet eredményesen alkalmazni, ahol nagy koncentrációt és precíz munkavégzést kívánó feladatokat kell megoldani.

 

Ha a gyártás úgy hozza, egy mobiltelefon kameráját kell a készülékbe szerelni a nap 24 órájában, hiba nélkül

 

Legjobb példa erre az elektronikai összeszerelő ipar, ahol, ha a gyártás úgy hozza, egy mobiltelefon kameráját kell a készülékbe szerelni a nap 24 órájában, hiba nélkül. A rövidebb életciklus és a kisebb darabszám miatt persze nem olyan gyors a megtérülési idő, mint a hagyományos robotok esetén, de az aprólékos, nagy precizitást igénylő vagy veszélyes feladatok elvégzése miatt mégis megéri ilyen típusú robotokat alkalmazni.

– Az elmúlt évek nagy autóipari beruházásait követően milyen fejlődési lehetőséget látnak a magyar piacban?

– Tapasztalataink szerint ahol fontos a minőség és a megbízható gyártás, ott igenis invesztálnak a robotokba. Ahogy korábban említettem, a hagyományos robotok esetében egy 40-50 éves technológiai múlttal rendelkező eszközről beszélünk, amit a nem túl látványos, de folyamatos fejlődés jellemez. Alkalmazásukkal nagy példányszámú sorozatgyártott termékeket, a közhiedelemmel ellentétben viszonylag alacsony költségek mellett, minden probléma nélkül tudunk előállítani.

A legtöbb esetben egy hazai kis- vagy középvállalatnak is megéri robotot alkalmazni, mert egy viszonylag könnyen elérhető berendezésről van szó. Szabadon programozható, vagyis ha változik a termék, a robotot némi programmódosítással az új igényeknek megfelelően lehet használni.

Ha az elmúlt tíz év adatait elemezzük, azt láthatjuk, hogy miként a fejlett ipari országokban, Magyarországon is jelentős növekedési pályán van az ipari robotok értékesítés. A 2006-2007. években körülbelül 800 robot üzemelt hazánkban, 2014-re ez a darabszám megötszöröződött.

 

Magyarországon is jelentős növekedési pályán van az ipari robotok értékesítés

 

Ebben persze szerepet játszott az Audi és a Mercedes jelentős beruházása is, de arra számítunk, hogy a hasonló volumenű beruházások elmaradása ellenére marad a lendület: az egyéb gépipari beruházásoknak köszönhetően évi körülbelül 500 robot értékesítésével számolunk. Emellett bizakodásra adhat okot a már említett YuMi kollaboratív robotunk piaci bevezetése is.

Annak érzékeltetésére, hogy ez a bizonyos 500 darab robot értékesítése nemzetközi összehasonlításban mit jelent, és robotizáció tekintetében hol állunk, van egy úgynevezett robotsűrűségi mutató, amelyet a tízezer alkalmazottra jutó robotok számával szoktak jelölni. Jelenleg a világátlag 66, vagyis tízezer dolgozóra 66 robot jut a világon. Ebben a számban nyilván a legfejlettebbek és a legkevésbé fejlettek is benne vannak.

Magyarországon ez a szám 50, ami európai összehasonlításban nem számít rossz eredménynek. Hogy néhány példát is említsek: Horvátország vagy Románia 10 alatt vannak, Lengyelország valamivel 20 fölötti. Úgy gondolom, hogy ebből a szempontból jól állunk, bár kétségtelen, hogy néhány nagyberuházás sokat lendített ezen a számon.

– A robotizáció terjedésének azért számos ellenzője is van. Sokan úgy vélik, hogy a további nagyfokú automatizálás vagy a robotizáció még nagyobb térnyerése már-már világméretű munkanélküliséggel fenyeget.  Kell-e félnünk attól, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját?

– Ezzel a fenntartással mi szinte naponta szembesülünk, amikor az ügyfelek azt kérdezik, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek a munkáját átveszik a robotok. Ez a történet azonban teljesen másról szól. Termelékenység vagy precizitás szempontjából az ember nem képes a robotokkal versenyezni, és az is ésszerű döntésnek tűnik, ha például egy veszélyes oldószereket használó, robbanásveszélyes munkahelyet mentesítünk ipar robotok alkalmazásával.

A Metra Martech külön tanulmányban vizsgálta a német autóipar példáján a robotok elterjedésének hatását a munkahelyekre. Eszerint 2010. és 2013. között az ágazat foglalkoztatottsága több mint 7 százalékkal nőtt, miközben a 10 ezer alkalmazottra jutó 1100 robot az adott iparágban valaha regisztrált legmagasabb adat volt. A tanulmány adatokkal alátámasztott fontos következtetése volt, hogy a jelenleg működő 1 millió ipari robotnak közvetlenül köszönhető csaknem 3 millió munkahely létrejötte.

A robotok nemcsak több, de jobb munkahelyet is teremtenek. Az Egyesült Királyság cukrásziparában az egészségügyi és biztonsági felügyelet (HSE) megtiltotta, hogy az emberek nehéz dobozokat emeljenek, és ezt a munkát most robotcellák végzik, miközben az embereket fizikailag kevésbé megterhelő feladatokra osztották be. Tény, hogy a digitalizáció a nagyvállalatokat már a legtöbb iparágban elérte, és a negyedik ipari forradalom szele a kis- és középvállalatokat is megérintette.

A technológia mentheti meg a kiskereskedőket
Öt év alatt közel 20 ezerrel csökkent a hazai kiskereskedelmi üzletek száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A sarki boltok megszűnésével járó folyamatot lelassíthatja a Schneider Electric és a Scale Computing új, közös megoldása.
Megjósolni a jövőt
Az elmúlt évtized az okostelefonok globális elterjedéséről, a mesterséges intelligencia fejlődéséről, valamint a felhő, az alkalmazások és a közösségi média térnyeréséről szólt, de vajon mi jön ezután?
BTC14 ipari dobozos vékony kliens
A Pepperl+Fuchs ipari dobozos vékony kliensei megbízható és robusztus IT-megoldást jelentenek a folyamatadatok megjelenítéséhez.
Premier a győri Audinál
Az Audi Hungaria megkezdte a mild-hibrid (MHEV, Mild Hybrid Electric Vehicles) hajtásláncú Q3 és Q3 Sportback modellek sorozatgyártását.
Mi kell az Y és Z generációnak
A teljesítmény alapú honoráriumnál vonzóbb a fix, kiszámítható alapbér, és meghatározó a közvetlen felettes vezetői stílusa is a 16-28 éves korosztály számára.