PET-hulladékok ipari felhasználása
Az ásványvizek, üdítők üres műanyag palackjait néhány éve szelektíven gyűjtjük, de keveset tudunk arról, hogy mi lesz ezekkel a flakonokkal.

 

Az NKFI Alapból támogatott projekt résztvevői olyan módszert dolgoztak ki, amelyet ma már az ipar is használ: a hulladék műanyag egyes tulajdonságait módosítják, így azok számtalan, eddig ismeretlen formában kelhetnek új életre. Magyarországon évente körülbelül százezer tonna PET-alapanyagot (PET: polietilén-tereftalát) használnak fel palackgyártásra. Ezek a palackok nagyon gyorsan hulladékká válnak: már a gyártás évében jóformán a teljes mennyiség a kukákban végzi.

Korábban külföldre, elsősorban a Távol-Keletre exportálták a hulladékot, ahol a textiliparban használták fel poliészter gyártására. Ma már egyre több PET-hulladékot dolgoznak fel itthon is. Általában élelmiszeripari csomagolóanyagokat gyártanak belőle, de ez csak a „víztiszta” és a kék flakonokból lehetséges. Pedig a színes flakonok tulajdonságai ugyanolyan jók, mint az átlátszókéi, ezért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszékének munkatársai azzal az ötlettel álltak elő, hogy a vegyes hulladékot feketére színezik, és akkor műszaki termékeket is gyárthatnak belőle.

Fejlesztés ipari körülmények között

Előbb persze érdemes módosítani egyik-másik tulajdonságát, például növelni a mechanikai szilárdságot vagy gátolni az éghetőséget. Az NKFI Alapból támogatott kutatás fő célkitűzése tehát olyan összetett anyagok fejlesztése PET-alapanyagból, melyek értéke a javított tulajdonságaik (mint pl. növelt mechanikai tulajdonságok, égésgátoltság) miatt magasabb, alkalmazási területük ezáltal szélesebb, előállításuk pedig gazdaságosabb. A projekt elsődleges célja az volt, hogy az elektronikai vagy az autóiparban keressenek új felhasználási lehetőségeket.

– A PET a többi műanyaghoz képest eleve nem ég könnyen, ez jó kiindulási alap volt. Azt tartottuk szem előtt, hogy minél kevesebb égésgátló adalékkal minél jobb minőségű termékhez jussunk el. Ha nagyon sok égésgátló van egy anyagban, romlanak a mechanikai tulajdonságai – egyszerre nem lehet mindent javítani. Mi különböző szinergikus nanoadalékokkal javítottuk az égésgátlókat, így 6-8 százalékra sikerült leszorítani az adalékolási arányt. Ez már az ipart is érdekli – mondta Ronkay Ferenc, a projekt vezetője.

– Az ipari megvalósulás annyira a szívügyem, hogy úgy döntöttem: a projekttel együtt magam is ipari területen folytatom a munkát, és ma már az egyik legnagyobb műanyagfeldolgozó cégnél, a Jász-Plasztik Kft.-nél dolgozom. A vállalat épített egy fejlesztőlaboratóriumot, ott próbálom megvalósítani a projekt eredményeit. Ahhoz, hogy a fejlesztések elérjék a céljukat, elengedhetetlen az ipari tapasztalat – hangsúlyozta a szakember.

A kidobott PET-palackok feldolgozási folyamatában a flakonokat összegyűjtik, bálákba kötik. A gyárban a bálákat szétszedik, majd a palackokat ledarálják. A felaprított anyagot megmossák, de szét is kell választani a nem PET-alapú hulladéktól, például a kupaktól. A projekt munkatársai erre egy szeparáló berendezést fejlesztettek ki, amelynek a lelke egy centrifuga. Az anyagok szétválasztására régóta használnak centrifugát, de arra még nem volt példa, hogy műanyagömledéket is szétválasszanak vele. Erre készült egy prototípus: a műanyagmasszát felfűtik, megolvasztják, aztán megpörgetik a centrifugában. Az eltérő sűrűségű műanyagok külön rétegekbe gyűlnek. Így tudják hatékonyan szétválasztani a hulladékot.

Műanyag flakonból plazmatévé, tojástartó

A Jász-Plasztik Kft. a megmosott PET-ből például átlátszó tojástartót gyárt, de fölmerült, hogy habosított tartót is előállítana (ez ma még polisztirolból készül). Laboratóriumi körülmények között már sikerült lemezt habosítaniuk, az ipari bevezetésén még dolgoznak. Korábban kísérleteztek gázokat fejlesztő adalékokkal és szuperkritikus szén-dioxiddal is. A szén-dioxid megfelelően nagy nyomáson és hőmérsékleten folyadékszerű állapotba kerül, ezt kell eloszlatni a műanyagömledékben. Amikor az ömledék kilép a feldolgozó berendezésbe, a szén-dioxid ismét gáz halmazállapotú lesz, mert csökken a nyomás, és a gáz buborékcellákba záródik az anyag belsejében.

– Az égésgátolt, újrahasznosított PET bevezetésével jól haladunk. A nagyobb elektronikai alkatrészekre, például a tv-hátlapokra komoly éghetőségi előírások vonatkoznak. A termékek gyakran polikarbonátokból (PC) és ennek további keverékeiből készülnek, de ezekbe 2-3-szor több égésgátló adalékot tesznek, mint mi a PET-be, ami jelentősen megemeli az előállítási költségeket.

A PET tehát kiváló alapanyag lenne ennek a kiváltására, főleg a hulladékból visszanyert PET: szép, fényes feketére lehet színezni, a mechanikai tulajdonságai nagyon jók, tartós, és sikerült olyan receptúrát kidolgoznunk, hogy az éghetőségi paraméterekben is felveszi a versenyt a többi ilyen célú műanyaggal. A vegyes színű PET-hulladék olcsó, mert kevesen dolgozzák fel, és mivel az égésgátló adalék mennyiségét is csökkentettük, valóban piacképes termékhez jutottunk – foglalta össze az eredményeket Ronkay Ferenc.

Mindenkinek van vesztenivalója
A kisvállalkozások mintegy 36%-a esett adatsérülés áldozatául 2019-ben a Kaspersky legújabb felmérése szerint. Ennek ellenére sokszor nem elégségesek a megelőzésük érdekében hozott biztonsági intézkedések.
Digitalizációról felsőfokon
A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég egy tavalyi elemzése szerint a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is növelheti a hazai GDP-t, amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált.
Innovatív újdonságok – gyakorlati, high-tech megoldások – autóipari trendek
A PERFORMA 2019 szakmai konferencián az innovációk, technológiai újdonságok bemutatása és testközelbe hozása kerül a középpontba. Olyan trendekről, megoldásokról értekeznek a jelenlevők, amelyek nagyban hozzájárulnak a magyar piac modernizációjához és fejlődéséhez.
Itt a vezeték nélküli kapcsolatok új korszaka
Húsz éve indult világhódító útjára a Wi-Fi, amit joggal nevezhetünk az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb technológiájának. Éppúgy az életünk része lett, mint a mobiltelefónia és a mobil internet.
Ipari adatgyűjtés – akár egyetlen mobiltelefonnal
Egy magyar startup, az OXO Labs 60 milliós tőkebefektetésével olyan felhasználóbarát és költségkímélő mobilalkalmazást fejlesztett, amely bármilyen profillal és gépparkkal rendelkező termelő cégnél alkalmazható adatgyűjtésre. Dr. Pfeiffer Andrással és Perecz Péterrel, a Haris Digital alapítóival beszélgettünk.