Pénz nélkül nem lehet kutatni
De a pénz önmagában nem elegendő. Közel kell hozni a tudományos kutatásokat a Magyarországon működő ipari vállalatok és vállalkozások innovációs igényeihez - mondta Pálinkás József, az NKFI elnöke annak kapcsán, hogy a felfedező kutatási felhívások eredményéről beszélt.

 

"Nagyon fontos, hogy a források felhasználása hatékony legyen, a valóban versenyképes fejlesztési és innovációs programok finanszírozását a kiválasztási rendszer útján kell biztosítani. Csak a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan, kiszámítható versenypályázati rendszerben ösztönző finanszírozással érhető el az innovációs teljesítmény fokozatos javulása. Ezért a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) mára olyan pályázati portfoliót alakított ki, amelyből az innovatív vállalkozások és vállalatok mellett a fiatal kutatók, a már jelentős elismertséggel rendelkező tudósok, a kutatóintézetek is nyerhetnek forrásokat az alapkutatásokban, a fejlesztésben és az innováció terén egyaránt és a programok célzottan támogatják a vállalati és kutatói együttműködéseket" – mondta az NKFI elnöke.

Pálinkás József elmondta: az innovációs teljesítményt mérő statisztikai adatok jellemzően több évvel korábbi állapotot rögzítenek, így a jelenlegi forrásbőség és az egyes pályázói csoportokat célzottan támogató konstrukciók hatása a most megjelenő, az innovációs teljesítményt a korábbi évek alapján mérő adatokban még nem érzékelhető. Várhatóan jelentősen meg fogja változtatni a magyarországi kutatási, fejlesztési területet a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző több mint 400 milliárd forintos keretösszegű forrás, amelyről 2015-től 2017 első feléig támogatói döntés született és a következő négy évben kerül felhasználásra. Hozzátette: a 2021-2022-es magyarországi adatokon látszania kell azoknak az eredményeknek, hogy most sokkal többet fordítunk kutatás-fejlesztésre és innovációra, mint tettük ezt 2014 előtt. Ehhez hozzájárulnak a vállalkozások innovációs tevékenységét célzottan ösztönző programok is.

Ipar és tudomány – szorosabb együttműködésben

Az NKFI elnöke úgy vélte, ha jól hasznosulnak a tavaly és idén eddig soha nem látott keretösszegekben meghirdetett kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokban elérhető források, néhány éven belül növekszik az innovációs teljesítmény és jelentősen erősödhet a hazai innovatív vállalkozások nemzetközi versenyképessége, szemben a 2007-2015 közötti időszakkal, amikor jelentősen kisebb mértékű volt a ráfordítás és ez érződik az innovációs teljesítmény 2015-2016-os adatain is. Az NKFI Hivatal most közzétett felfedező kutatásokat ösztönző 2017. évi eredményhirdetéséről szólva kiemelte: 2017-ben 400 kutató és kutatási projekt – a beadott pályázatok mintegy 30 százaléka – nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást az alapkutatásokat ösztönző programokban. A támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

A szervezet 3 milliárd forintos keretösszeggel új kiválósági pályázatot is útjára indított, amelynek keretében olyan vezető kutatók kaphatnak támogatást, akik az elmúlt 10 éves teljesítményük alapján a nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe, a felső 10 százalékba tartoznak. Az Élvonal program nyertes pályázói öt évre maximum 300 millió forintos támogatást kapnak – fűzte hozzá Pálinkás József, aki szerint a pályázat segít ösztönözni a világ élvonalába tartozó magyar tudósokat, hogy Magyarországon hozzanak létre olyan kutatócsoportokat, tudományos műhelyeket, amelyek nemzetközi szinten is versenyképesek lehetnek.

 

Pálinkás József: Várhatóan jelentősen meg fogja változtatni a magyarországi kutatási, fejlesztési területet a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző több mint 400 milliárd forintos keretösszegű forrás

 

Kitért arra is, hogy nyolc ipari-egyetemi konzorciumi partner kap lehetőséget kutatás-fejlesztési projektjeik megvalósítására európai uniós és magyar forrásból. Az uniós Strukturális Alapok 26,8 milliárdos támogatásából jött létre a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, míg az NKFI Alapból három közép-magyarországi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szent István Egyetemen (SZIE) működő konzorcium alapítását támogatták összesen 8 milliárd forinttal.

A centrumoknak az a célja, hogy az ipari igényeket és az egyetemi alkalmazott tudományi és innovációs kutatási programokat közelebb hozzák egymáshoz – emelte ki Pálinkás József, aki szerint nagyon ritka az, hogy egy zseniális kutatói ötletből rövid időn belül új termék szülessen, ennél jóval gyakoribb, amikor az ipari vállalatok keresnek megoldást egy-egy felmerülő problémára. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok abban segítenek, hogy a meglévő és a jövőben beszerzendő kutatási infrastruktúra képes legyen kiszolgálni az ipari vállalatok igényeit a legkisebbektől a legnagyobbakig. A központok ugyanis lehetőséget jelentenek a kis- és közepes vállalkozásoknak is, amelyek egyébként nem tudnának költséges kutatás-fejlesztési tevékenységet végezni.

Túlfeszültség elleni védelem TVS diódával
Az ESD, EFT, surge és elsősorban autóiipari alkalmazásokban a Load Dump jellegű tranziensek olyan potenciális fenyegetést jelentenek az elektronikai eszközök I/O portjai számára, ami elleni védekezésről az áramkör tervezésekor feltétlenül intézkedni kell.
Mobil hálózati technológia drónokhoz
Alacsony légtéri mobil adathálózati lefedettséget biztosító technológiát fejleszt a Huawei a drónok hasznosításában rejlő gazdasági potenciál kiaknázása érdekében - jelentette be a Huawei Wireless X Labs Londonban.
Drónok energia- és közüzemi alkalmazása
Az energia- és közüzemi szektorban a drónalapú megoldások piaca globális szinten évente 9,46 milliárd dollárra becsülhető – derül ki a PwC új tanulmányából, amely azt vizsgálja, hogy a pilóta nélküli légi járművek kreatív használata miként befolyásolja a vállalkozások működését.
Robotok már az irodában is
A GE Hungary budapesti szolgáltató központjában 19 robot támogatja a pénzügyi, HR, jogi és értékesítési területen dolgozók munkáját. Az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamatok egyes elemeinek automatizációjával a hatékonyságot kívánják javítani.
A jövő közúti áruszállítása
A különféle vezetéstámogató rendszerek és az automatizálás kombinációja biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszi majd a teherautókat – csaknem annyira, mintha sínen közlekednének.