Nem érdemes halogatni a digitális átállást
A digitális transzformáció során nemcsak a munkavégzés alakul át gyökeresen, hanem sok esetben új termékek és szolgáltatások fejlesztése is szükségessé válik a korábban megszerzett piaci előny megtartása érdekében.

 

Ha megkérdezünk egy cégvezetőt arról, mennyire működik digitálisan a vállalata, akkor előbb vagy utóbb kiderül, hogy valahol félúton vannak a digitális átalakulás terén. Jól mutatja ezt a helyzetet a közelmúltban megjelent T-Systems-BellResearche kutatás, amely 779 kis- és középvállalkozás nyilatkozata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a vállalatvezetők a digitalizációt az üzlet- és ügyfélszerzéshez képest sokadrangú kérdésnek tartják, de fontosság tekintetében hátra sorolódik az ügyfélélmény javítása és a termékfejlesztés is. Csak minden negyedik vállalkozás költött az elmúlt egy évben informatikai fejlesztésre, és minden harmadik szerint a felmerülő IT-problémákat elegendő utólag kezelni.

A nem túl biztató összképet némileg árnyalja, hogy az összesített adatok jelentős különbségeket mutatnak szektoronként és a vállalkozások mérete szerint is. Minél nagyobb ugyanis egy cég, annál előrébb tart a digitális átalakulásban. A leginkább lemaradók a kereskedelem és vendéglátás területén tevékenykedő, néhány fős kisvállalkozások. A tíznél több alkalmazottal rendelkező vállalkozások már fejlett IT-rendszerrel rendelkeznek, jelen vannak a neten, sokan a szolgáltatásban, ötödük a mezőgazdaságban tevékenykedik. A top ICT használók zömmel a nagyobb, több mint 20 embert foglalkoztató, az ipar területén tevékenykedő középvállalkozások. Ezek rendkívül fejlett IT-infrastruktúrával rendelkeznek, ügyviteli szoftvereket például közel háromszor nagyobb arányban használnak, mint az átlag, és IT beruházásokra is nagyságrendileg többet költenek, mint a kisvállalkozások.

Minden az üzletről szól

– Szerencsére egyre több cégvezető ismeri fel, hogy a digitális transzformáció nem csak egy informatikai feladat. Ennél egy jóval összetettebb, a vállalati kultúrát érintő átalakításról van szó – mondja Czibók Zoltán, a DXC Technology ügyvezető igazgatója. A hardver- és szoftverfüggetlen technológiai tanácsadással foglalkozó informatikai cég a Computer Sciences Corporation és a Hewlett Packard Enterprise vállalati szolgáltatások üzletágából alakult 2017-ben. A világ szinte valamennyi országban működő 140 ezer fős tőzsdei társaság hazánkban több, mint 10 ezer munkatárssal dolgozik. Elsősorban a nagyvállalatok digitális átalakításához nyújtanak támogatást, hazánkban főként a közlekedési, telekommunikációs és közüzemi szektorban, de például az Audi, a BMW és a Continental informatikai partnereként jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek az autóiparban is.

 

Nem véletlen, hogy a digitális megújulásban, az új technológiák és üzleti modellek bevezetésében meghatározó szerep jut az autóiparipar vezető vállalatainak

 

A cégvezető szerint ez a transzformációs átalakulás minden egyes iparági szereplőnél másként működik. Például a vezető autóipari cégek nagyon tudatosan tervezik a fejlesztéseiket, őket szorosan követik - akár kényszerből, akár jól felfogott érdekből - a beszállítói lánc tagjai, akik sok esetben nem is tudják, hogy éppen digitális transzformációt valósítanak meg. A kisvállalatok vannak talán a legegyszerűbb helyzetben, hiszen nincs pénzük bonyolult rendszereket bevezetni, ezért az olcsóbb, egyszerű megoldásokat keresik. Nem irigylésre méltó a középvállalatok pozíciója sem. Ennél a cégméretnél már nagyon költségigényes lenne minden folyamatot újra tervezni, a működő rendszereket teljesen leállítani, és a korábbiakhoz képest valami alapvetően más megoldásokra áttérni. Itt a legnehezebb az átalakítás, de a kényszer nagy úr, hiszen az árbevételről és az ügyfeleiről senki sem akar lemondani.

– Mert a digitális transzformáció azért alapvetően üzletről szól. Arról, hogy azt a bizonyos ügyfélélményt hogyan tudjuk biztosítani – hangsúlyozza Czibók Zoltán. Rugalmasság az eszközök, termékek rendelésében, a szolgáltatások testreszabhatósága, az ügyfélorientált  panaszkezelés, a fizetési módok megválasztásának lehetősége – majdnem minden esetben ezekkel a vágyakkal és kérdésekkel találkozunk minden iparágban, legyen szó robottelepítéstől a bankkártya használatig.

 


Olyan újszerű igények jönnek, és olyan drámai sebességgel, hogy elengedhetetlen a piaci elvárásokhoz való alkalmazkodás: ezért kell visszahatni a folyamatainkra, a termékgyártásra, a készletgazdálkodásra, vagyis minden apró mozzanatra.


 

A DXC Technology ügyvezetője mindenesetre azt ajánlja, hogy mielőtt nagy változtatásokba kezdenénk, érdemes egy pillanatra megállni, és átgondolni, hogy ha ma indítanánk a vállalkozásunkat, hogyan fognánk hozzá. Nagyobb vállalatok esetén célszerű a digitális transzformációt egy részterület, például a termékfejlesztés átalakításával kezdeni. Jó módszer lehet, hogy a hosszabb időtávú projekteket rövidebb időszakaszokra, mondjuk kéthetes sprintekre bontjuk. Ez azt jelenti, hogy nem határozzuk meg előre, hogy két év múlva pontosan milyen lesz az új termék, de az ügyfél kéthetente kap egy “prototípust”, melyet előzőleg közösen definiáltunk, és amely beleillik a nagy egészbe. Érdemes viszonylag rövidtávú, az új igényeknek megfelelően 1-2 hónapos termékfejlesztéssel kezdeni, hiszen ezek a módszerek lesznek a digitális transzformáció első lépései.

Technológia és tudás is kell

Természetesen a digitális transzformáció elképzelhetetlen a korszerű IT-technológiák – mesterséges intelligencia, felhőszolgáltatások, big data, IoT – alkalmazása nélkül, hiszen a ma még papíron dokumentált folyamatok mögött is digitális alkalmazások futnak. Tóth Mária, a DXC Technology szoftverfejlesztési igazgatója szerint a digitális átalakulás következtében változnak a korábban jól bevált munkaszervezési folyamatok is: a projektszemléletet fokozatosan felváltja a termékalapú gondolkodás. Különösen jól látszik ez az informatikai termékek fejlesztése esetén: például egy mobileszközre telepített alkalmazás a folyamatos frissítéseknek, új funkciókkal történő bővítéseknek köszönhetően egyre jobb termék lesz. A nagy szolgáltatók – Amazon, Google, Facebook – termékei valójában IT-alkalmazások, mégis, a technológiai lehetőségek következtében szinte percenként jöhetnek újabb változatok, akár az iparban, amikor sorozatgyártásról beszélünk.

 

A digitális transzformáció nem csupán IT feladat

 

A DXC Technology filozófiája szerint a digitális transzformáció alapja a technológia, ennek adottnak kell lennie, hogy elindulhasson a folyamat, de innentől kezdve számos terület feladatot kap a digitális átalakulásban. Hiszen kell hozzá módszertan, hogy miként építjük be a folyamatokba, együttműködés a digitális átalakulásban érintett kollégák részéről, akik ezután nem projekteken, hanem termékeken dolgoznak szoros kooperációban, valamint megfelelő szakértelem, hogy az egyre gyorsabb termékfejlesztéshez megfelelő tudás álljon rendelkezésre. Mindezekhez elengedhetetlen a vállalati menedzsment támogatása. Ha megértik, hogy a digitális transzformáció nem kizárólag az IT dolga, hanem a vállalat egészét érintő folyamat, nyert ügyünk van – hívja fel a figyelmet Tóth Mária.

A szoftverfejlesztési igazgató úgy véli, a digitális átállás arra is alkalmas lehet, hogy a munkaerőpiacon leginkább keresett Z és Y generáció tagjait hatékonyan bevonja a fejlesztési feladatokba. Noha az egyetemek a szakiránynak megfelelő alapos képzést biztosítanak, a valódi tudást lényegében a vállalatoknál szerzik meg a fiatalok. Ráadásul az Y generáció egészen másfajta ismeretek elsajátítására törekszik, és ahhoz, hogy ne menjenek el a cégtől három hónap után, meg is kell adni nekik azt, amire vágynak. Az az oktatási forma, ami az X generációnál működött – egy egyetem, egy képesítés – ma már kevésnek bizonyul. Az idősebb korosztály tudása idővel elavul, amit frissíteni kell. Fontos, hogy rávegyük őket erre a feladatra. Az X-ek vertikális tudásigényével szemben az Y-ok inkább horizontális rálátást szereznek több témában, szélesebb az a paletta, ahová nyúlhatnak, ha egy-egy téma érdekli őket.

Ha a Z és Y generációnak megadja egy cég a lehetőséget a horizontális tudásépítésre, azaz például az egyik teamben fejleszthet, a másikban migrálhat, akkor nem kell azzal számolnunk, hogy pár hónap alatt ráun a munkájára. Folyton újat tanulhatnak, nem érzik, hogy ugyanazt a kódot "kapálják" egész nap 8 órában. Éppen ezért az egyes szakterületek nem válnak el egymástól élesen, hanem egyre inkább összeérnek. A korábbi mérnök–tesztelő–elemző hármas munkakör ma már egy személyben is megvalósulhat. De bármelyik szakterületet nézzük, elképesztő sebességgel fejlődnek, és aki nem képzi magát folyamatosan, nem foglalkozik az új technológiákkal, rendkívül rövid idő alatt lemarad – mondja Czibók Zoltán.

Egyre fontosabb a vállalati kiberbiztonság
A digitalizáció terjedésével párhuzamosan a működés biztonságának garantálása érdekében stratégiai szintre kell emelni az informatikai szakemberek szerepét a vállalati döntéshozatalban.
Kábelenként tíz másodperccel gyorsabb
A sok kábellel dolgozó és a kábelek azonosítását és követhetőségét igénylő iparágak a Brady Corp. teljes és automatizált kábelazonosítási megoldásaival növelhetik a termelés hatékonyságát.
Felhőben újjászületett informatika
A felhőinformatika Kelet-Európában és hazánkban is egyre elterjedtebb, a hozzá kapcsolódó technológiai innovációk is folyamatosan tudnak újat mutatni a szakembereknek.
Menő az informatikus és a mérnök
Keresett, jól fizető szakmának tartják a középiskolások a mérnöki hivatást, és minden negyedik megkérdezett közülük el is tudja képzelni magát ezen a területen.
Kilencmilliárd eurót hozhat a digitalizáció Magyarországnak
Miközben a digitális transzformáció komoly esély a gazdasági növekedés felpörgetésére, sokat kell tenni ennek érdekében. Elsősorban az oktatás-képzés, valamint a digitális megoldások használatának terjedése terén.