Nem a robotok döntenek sorsunkról
Ahhoz, hogy egy vállalat helyt tudjon állni a negyedik ipari forradalomban, elengedhetetlen a gyártás és oktatás hatékony integrációja – mondja Siszer Tamás, a Festo Didactic vezetője.

 

Nem csupán a szaklapokban megjelenő cikkek, hanem a mainstream média írásai is egyre gyakrabban feszegetik azt a kérdést, hogy az ipari robotok, a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térfoglalásának milyen következményei lesznek a munkaerőpiacra. Napjainkban két szélsőséges nézőponttal találkozhatunk a gépekkel és a jövővel kapcsolatban: az egyik a technológia miatti munkanélküliség szorongására épít, a másik pedig arra a talán túlzottan optimista nézetre, hogy a technológia minden társadalmi és környezeti problémánkat orvosolni fogja.

A nemzetközileg is elismert Institute for the Future (IFTF) által végzett kutatás húsz, a világ különböző tájairól származó technológiai, tudományos és üzleti szakemberrel közösen azt vizsgálta, hogy az olyan feltörekvő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a felhőalapú informatika, miként alakítják át életünket és munkánkat az elkövetkezendő évtizedben.

A The Next Era of Human-Machine Partnerships című jelentés ismerteti, hogy miképpen tudnak felkészülni a fogyasztók és a vállalatok egy állandóan alakuló, formálódó társadalomra. A prognózis szerint a feltörekvő technológiák, a szoftverekben, a Big Datában és a számítási teljesítményben végbemenő hatalmas fejlesztéseknek is köszönhetően, teljes mértékben átalakítják az életünket. A társadalom és a gépek kapcsolata új korszakba lép, a digitális átalakulás kíméletlenül átszervezi az iparágakat.

 


Sipos Kristóf Balázs és Takács Zoltán a World Skills 2017 magyar mechatronika csapat tagjai felkészülés közben

 

– Nem kérdés, hogy a napjainkban zajló technológiai fejlődés jelentőségét az elmúlt korok ipari forradalmaihoz hasonlíthatjuk: a gőzgép megjelenése, a tömeggyártás általánossá válása, majd az elektronika és információtechnológia elterjedése után ma a virtuális és fizikai valóság összeolvadásának, vagyis a negyedik ipari forradalomnak vagyunk részesei. A történelmi párhuzamot erősíti, hogy a technológiai fejlődés irányát többnyire ugyanazok az országok határozzák meg, amelyek korábban is élen jártak: a világ egyik felén az Egyesült Államok, Japán, Európában pedig mindenekelőtt Németország cégei azok, amelyek a következő évtizedek technológiai fejlődését formálják, alakítják valamilyen ipar 4.0 platformba szerveződve – mondja Siszer Tamás, a német Festo vállalat magyarországi képzési vezetője.

Az automatizálás, a pneumatikus és elektromos hajtástechnika, valamint a mechatronikai képzések és továbbképzések terén piacvezető német cég megoldásai egyre inkább az ipar 4.0 és a digitalizáció filozófiájához kapcsolódnak: középpontjában a kiberfizikai rendszerek, emberek, gépek és eszközök valós idejű, intelligens összekapcsolása áll. A cég sikere azonban nemcsak a jelentős kutatás-fejlesztési eredményeknek, a modern eszközöknek és az ipar 4.0 szerinti digitalizációt lehetővé tevő technológiáknak köszönhető, hanem azoknak a szakembereknek is, akik szakmai tudásukat folyamatosan fejlesztve hozzájárulnak a Festo eredményeihez.

 

Siszer Tamás:

 

"A jövőt alakító iparvállalatként különösen fontos számunkra,

hogy részt vállaljunk

a hazai közép- és felsőfokú szakképzésben."

 

– Büszkék vagyunk rá, hogy ma már a legtöbb műszaki képzéssel foglalkozó intézményben megtiszteltek bizalmukkal, és megtalálható valamilyen oktatási megoldásunk. Elsősorban a mechatronikával, pneumatikával, hidraulikával, PLC-programozással kapcsolatos duális és egyetemi képzéshez biztosítunk támogatást, amelynek a gyártófüggetlen, teljes körű oktatási eszközök és tananyagok biztosításától kezdve a szakoktatók, műszaki tanárok rendszeres továbbképzéséig számos formája van. Ugyancsak a szakképzést segítjük azzal, hogy – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízása alapján – a Festo szervezi az országos tanulmányi versenyeket automatika- és mechatronikatechnikusi szakmákban, illetve a nemzetközi EuroSkills és WorldSkills versenyekre is mi készítjük fel a mechatronikai versenyzőket – sorolja a cég eredményeit Siszer Tamás.

Egyedül nem megy

A Festo képzési vezetője szerint azt is látni kell, hogy az iparvállalatok szerepvállalása csak egy átgondolt, a munkaerőpiaci folyamatokra reflektáló állami oktatással karöltve lehet igazán hatékony. A duális képzésben részt vevő vállalatok – a nemzetközi innovációs ökoszisztémában betöltött pozíciójuknak megfelelően – sok esetben európai szintű ismeretek átadására képesek. Az oktatás területén a gyártás digitalizációja rengeteg kihívást állít a vállalatok és az oktatási intézmények elé. A hazai körülmények között jelentős forrással ellátott K+F tevékenység mellett lehetőséget kell biztosítani a szakképzés eszközellátottságának és infrastruktúrájának fejlesztésére, gyakorlatorientált elméleti műszaki képzések esetén.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy kevéssé vonzó a műszaki tanári pálya, így a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok pótlása már rövid időn belül gondot fog okozni. Másik jelentős kihívás a különböző szakterületek – gépész, villamos, informatika – kooperációja, melynek megoldása szükséges a szakképzés és a felsőoktatás területén. Siszer Tamás véleménye szerint a jövő gyárában olyan szakemberekre lesz szükség, akik

 


képesek átlátni egy komplex rendszer működését – akár MES-t kezelni, Big Data alapján riportolni és döntéseket előkészíteni és hozni, az üzleti intelligencia lehetőségeit kihasználni –, és nem csak egy szűk szakterület specialistái.


 

– Természetesen ez utóbbiakra is szükség lesz, de a jövő termelési mérnökének a mainál lényegesen magasabb szintű tudásra és szélesebb látásmódra lesz szüksége. Arról se feledkezzünk meg, hogy az állami képzések mellett új oktatási formák is megjelentek az elmúlt években. Különösen hatékonyak a Festo gyakorlatában is alkalmazott hálózatos oktatási formák, melyek gyakorlatorientált tematikájuknak köszönhetően szinte azonnal használható tudást adnak. Ennek során olyan alkalmazásokat – elektronikus tananyag, mobil eszközökkel elvégezhető gyakorlatok – biztosítunk, melyekkel az otthoni tanulást követően az iskolában ellenőrizhetővé válik az elsajátított szakismeret. Emögött teljes képzési keretrendszer működik, így az oktató házi feladatot, tananyagot és jegyzetet adhat a diáknak – teszi hozzá az oktatási szakember.

Ezek a követelmények nem is a távoli jövőt jelentik, hiszen például a Festo budapesti üzemében a karbantartások során mobil eszközöket használva a kiterjesztett valóság lehetőségeit is igénybe veszik. Ha meghibásodik egy gép, a mobil eszközön valós időben elérhetőek a műszaki paraméterek a szerelési útmutatókkal együtt. Hálózatba van kötve a vállalatirányítási rendszer karbantartási moduljával, és folyamatosan érkeznek az információk az elvégzendő feladatokról. 

– Persze nem sokat ér akár a legkorszerűbb technológia alkalmazása átgondolt digitális stratégia felépítése nélkül. Ahhoz, hogy egy vállalat helyt tudjon állni a negyedik ipari forradalomban, elengedhetetlen a gyártás és oktatás hatékony integrációja. Előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás, és az alkalmazottak technikai-műszaki felkészültsége mellett a kooperációt, a folyamatos változást elfogadó személyiségjegyek fejlesztése is. Egyebek mellett ezek alapján lehet jövőképet meghatározni, és egy, a vállalati sikert megalapozó képzési, fejlesztési politikát összeállítani – hangsúlyozza Siszer Tamás.

Új módszerek ipari adatok feldolgozásához
A Project Scio ad hoc analitikákat biztosít és összetett elemzéseket végez azokból a strukturált és strukturálatlan adatokból, amelyeket gyakorlatilag a vállalatban rendelkezésre álló bármelyik forrásból le tud kérdezni.
Biztonságos erőművet ígér a Roszatom
Bizonyos munkákban, például az építő-szerelő bázis létesítése során vagy az energetikai gépgyártás terén a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházás megvalósításában.
A legjobbak közé kerülhetnek
A vállalatok az egyre szorosabb verseny miatt igyekeznek rövidíteni a termékek piacra jutási folyamatát, miközben egyre fontosabb, hogy mindezt költséghatékony módon lehessen elérni. Ehhez nyújt hatékony támogatást például a végeselem-analízis.
Túlfeszültség elleni védelem TVS diódával
Az ESD, EFT, surge és elsősorban autóiipari alkalmazásokban a Load Dump jellegű tranziensek olyan potenciális fenyegetést jelentenek az elektronikai eszközök I/O portjai számára, ami elleni védekezésről az áramkör tervezésekor feltétlenül intézkedni kell.
Mobil hálózati technológia drónokhoz
Alacsony légtéri mobil adathálózati lefedettséget biztosító technológiát fejleszt a Huawei a drónok hasznosításában rejlő gazdasági potenciál kiaknázása érdekében - jelentette be a Huawei Wireless X Labs Londonban.