Miért kell tervezni?
Az élet legalapvetőbb cselekménysorait is megtervezzük anélkül, hogy ez tudatosulna bennünk. Pedig amit teszünk, éppen olyan triviális, mint ahogy egy sötét szobába belépve villanyt kapcsolunk.

 

Mindenki tervez: a háziasszony, a kőműves, az orvos, a mérnök. Ki fejben, ki papíron, az élet minden területén. Mégis, az utóbbi évtizedekben pont a legfontosabb területeken a tervezés indokolatlanul és veszélyesen háttérbe szorult (vagy háttérbe szorították), ironikus módon azokra a projekt érdekekre hivatkozva, amelyek aztán a leginkább kárát szenvedik hiányának.

Azon mérnök kollégák, akik nem kizárólag széria berendezések szállításában érdekeltek, hanem ezekből, vagy teljesen egyedi elemekből épülő rendszerekkel dolgoznak, számtalanszor találkoznak a következő helyzettel: az ügyfél ajánlatot kér egy probléma megoldására, azonban amikor felmerül a terv, mint az ajánlat egzakt műszaki alapját képező dokumentum elkészítésének kérdése, a mérnök és a beruházó között elindul egy sok esetben meddő és alapvetően paradox helyzeten alapuló vita.

Meddő, mert a mérnök – a szituációból adódóan – kiszolgáltatott, emiatt általában belemegy az egyébként elveivel szöges ellentétben álló, pontos adatokat nélkülöző állásfoglalásokba, és paradox, mert ezen szituáció az azt "költségoptimalizáció" címén kikényszerítő ügyfél számára legalább ugyanannyira hátrányos, ha nem hátrányosabb a végeredmény szempontjából.

A tervezés haszna

A műszaki ágazatoknak vannak olyan területei, ahol a tervezés mindenki számára evidens. Ha valaki házat épít, nem is gondolkodik arról, hogy építési tervre szükség van, azonban ugyanennek a háznak a villamos- vagy infokommunikációs rendszerének tervezésére már sokszor nem is gondolnak. Sajnos ez a tendencia figyelhető meg az ipari folyamatvezérlő-, adatgyűjtő- és információs hálózatok esetében is, és már az is üdítő kivételnek számít, ha az ügyfél az elkészült rendszer megvalósulási dokumentációjára igényt formál, ad absurdum ennek elkészítését tudatosan beáraztatja.

A korábban divatos, mára egyes területeken szükséges feltételként támasztott minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszerek jól megfogalmazzák azon mérföldköveket, melyek mentén egy mérnök egy adott projekt megvalósítása során halad, azonban ezen rendszerek sokszor téves értelmezése, implementációja, esetleges figyelmen kívül hagyása vagy nem adekvát alkalmazása, az alkalmazáshoz szükséges tudás hiánya, illetve az ezek indukálta mérnöki oldalról tapasztalt merev elzárkózás használhatatlanná teszi őket.

A tervezés technológiai folyamat, méghozzá az egyik legfontosabb, amellyel egy projekt során az abban résztvevők találkoznak. Kiemelten fontos, mert ennek hiánya, vagy nem megfelelő prioritással és szakmai hozzáértéssel történő kezelése jó esetben csak költségesebbé és időigényesebbé teszi, rosszabb esetben pedig eleve kudarcra ítéli a munkát, nem ritkán az eredetileg szükséges idő és/vagy anyagi ráfordítás többszörösével terhelve meg a projektet.

A tervezés rákényszeríti a résztvevőket, hogy mindenki a saját területét figyelembe véve gondolja végig az előtte álló feladatot, fogalmazza meg a teendőit, elképzeléseit, kétségeit, dilemmáit, mutassa be annak aspektusait, érveljen azok megfelelősége mellett. A tervezési folyamat során párbeszéd jön létre a projektben résztvevők között, melynek során összehangolhatóvá válik a vezetés magasabb kihozatalt célzó törekvése, a sori operátor könnyebb kezelhetőség iránti igénye és a mérnökökön keresztül a műszaki háttér ezek kielégítéséhez szükséges kialakítása.

A legfontosabb lépések

A koncepció terv rendezett keretek között teszi lehetővé a beruházó számára, hogy nagy vonalakban átgondolja, megfogalmazza és összefoglalja igényeit, egyben platformot biztosít a tervező számára, hogy javaslatot tegyen a lehetséges megoldásokra, bemutassa ezek előnyeit, esetleges hátrányait valamint, hogy a nagyságrendi költség- és időráfordítást megbecsülje – beleértve a részletes tervdokumentáció kidolgozásának költségeit is –, így az ügyfélnek módjában áll mérlegelni, az adott beruházás várhatóan milyen pénzügyi és egyéb tehertételekkel, elkötelezettségekkel jár majd, vizsgálhatja azt megtérülési idő szempontjából, ezáltal felelősen dönthet annak szükségességéről.

A kiviteli terv, a műszaki leírás és a költségvetés biztosítja, hogy az adott projekten minden résztvevő pontosan ugyanazt értse, a cégvezetőtől a projektmanageren keresztül a kivitelezésre árajánlatot adó szakkivitelező cégekig. Egységes, direktívákon és számokon alapuló igényt fogalmaz meg, mely az összehasonlítható és versenyeztethető ajánlatadási folyamat alapvető feltétele. A kivitelezés folyamán útmutatóként szolgál, segít a pénzügyi és logisztikai ütemezésben, háttérdokumentum a felek vitás kérdéseinek rendezéséhez.

A megvalósulási terv az a dokumentum, melyet a laikusok „terv”-ként aposztrofálnak. Ideális – a valóságban nem létező – esetben ennek tartalma megegyezik a kiviteli tervével, a gyakorlatban leköveti és összefoglalva tartalmazza azon eltéréseket, melyek a projekt megvalósítása során az eredetileg tervezett állapothoz képest felmerültek. Ilyen eltérés lehet egy megváltozott igény, egy előre nem látható okból módosult kiviteli megoldás vagy akár egyes részek elhagyása, kiváltása. A legfontosabb célja azonban mindenkor a rendszer aktuális állapotának reprezentációja. Dokumentum, amely ugyanúgy alapot szolgáltat egy esetleges hiba diagnosztizálásához és javításához, mint egy későbbi bővítéshez. Dokumentum, amelynek megléte vagy épp hiánya egy krízis szituációban milliókat jelenthet közvetlen vagy közvetett költségként.

Felelős tervezőként, kivitelezőként, mérnökként, szállítóként valljuk, hogy a saját, de mindenek előtt az ügyfeleink rövid- és hosszú távú érdekeit szem előtt tartva minden esetben ragaszkodnunk kell a fent vázolt lépések szerinti tervezéshez, tervdokumentáció készítéshez, melyet több szintű ajánlatadási folyamattal biztosítunk. Tervezni tehát kell! Minden projektjét felelősen kezelő mérnöknek, managernek és cégvezetőnek.

Emberi tudás az ipar 4.0-s siker záloga
Egyre nagyobb kihívással szembesülnek napjainkban a szakemberek, amikor a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődéssel kell lépést tartaniuk. Megoldást jelenthet a célirányos, gyakorlatorientált képzés, amely koncentrált módon biztosítja a friss tudást. Interjú Siszer Tamással, a Festo Kft. Didactic oktatási üzletágának vezetőjével.
Intelligens szenzortechnika IoT-hoz
Az információk előállítása, szállítása és feldolgozása kulcsfontosságú egy Ipar 4.0 környezetben. Az információ alapja pedig az intelligens szenzortechnika, amely biztosítja a szükséges inputokat.
A lányoké a jövő az informatikában?
Becslések szerint Magyarországon 20 ezernél is több informatikust tudna felvenni a munkaerőpiac, de egész Európát tekintve ez a szám akár az 1 milliót is elérheti a következő években.
Az emberek többsége engedelmeskedne robotoknak
Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása szerint a HR vezetők és a munkavállalók készen állnak az AI használatára, azonban a vállalatok mégis sokszor kudarcot vallanak a bevezetés és a munkaerő felkészítése során.
A repülőterekre is becsekkolt a digitalizáció
A digitalizációban élen járó reptereken már robotokat használnak, kiterjesztett valóság segít az utasoknak tájékozódni, vizsgálják a blokklánc alkalmazásának lehetőségeit - hangzott el az SAP szoftvercég nemzetközi reptér konferenciáján Budapesten.