Mesterséges intelligencia segíti a melanóma korai felismerését
A bőrrák a leggyakoribb, emberekben előforduló, rosszindulatú daganatos megbetegedés, ráadásul egyre gyakoribb. A bőrrákok általános kategóriáján belül a melanóma a fő halálozási ok.

 

A legfrissebb statisztikák szerint a bőrmelanóma jelenleg a hatodik leggyakoribb ráktípus Európában, 2018-ban több mint 144 ezer új esetet diagnosztizáltak. Az Európai Unió iToBoS innovációs és kutatási projektjének célja egy olyan, új diagnosztikai eszköz létrehozása a melanóma korai felismerésére, amely a betegről rendelkezésre álló összes információt hasznosítja. Ennek az úgynevezett holisztikus értékelőeszköznek minden egyes beteg sajátos jellemzőit meg kell értenie, ezzel megnyílik az út a melanóma személyre szabott, korai felismerése előtt.

Szerencsére a melanóma gyógyítható, ha korai stádiumban kezelik. A halálozás esélye a daganat növekedésével együtt nő. Ha korán kezelik, a melanómás betegek több mint 90 százaléka még 5 év múlva is életben van. Ha a rákos sejtek terjedése megtörtént (áttétes melanóma), az 5 év után életben lévő betegek aránya 23 százalék, vagy még ennél is alacsonyabb. Ezért a gyors diagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezelésre még a helyi és áttétes terjedés előtt sor kerüljön.

Új hardverrel és mesterséges intelligenciával a bőrrák ellen

Az iToBoS projekt célja egy olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszer létrehozása, amely képes a különböző forrásokból származó információk integrálására, a dermoszkópiás képektől kezdve a teljes orvosi nyilvántartáson át a genomikai adatokig. Az iToBoS projektben új diagnosztikai eszközt fejlesztenek, emellett elkészül egy MI-t használó kognitív asszisztens is. Ezekkel –a várakozások szerint– az egészségügyi szakemberek képesek lehetnek a bőrrák átfogó, betegre szabott diagnózisára, illetve nagyobb arányban felismerhető lesz a melanóma.

Az új diagnosztikai eszközben a mesterséges intelligencia kutatások legújabb eredményeit is felhasználják, hogy ezzel megkönnyítsék a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal (dermoszkópiás felvételek) már kinyert adatok, illetve az iToBoS-ban javasolt új hardverrel szerzett információk felhasználását. Az alapul szolgáló algoritmusok integrálni fogják a különböző forrásokból származó további beteginformációkat (ilyen például a beteg kórtörténete, genomika, minden anyajegy elhelyezkedése, életkor, nem stb.) azért, hogy figyelembe véve az egyes betegek sajátosságait, átfogó, holisztikus értékelést adjanak az egyes anyajegyekről.

A páciens szisztematikus, rendszeres vizsgálatával a rendszer képes lesz az egyes anyajegyekben bekövetkező változások meghatározására is. Ez pedig az egyik leginformatívabbnak tartott jellemző a bőrrák felismerésében. A javasolt új megközelítéssel az orvosok a bőrbetegségeket korábban és nagyobb pontossággal diagnosztizálhatják, ezáltal növelve a személyre szabott klinikai döntéshozatal hatékonyságát és eredményességét. A 19 partnerszervezetet tömörítő konzorciumot a Gironai Egyetem (Spanyolország) vezeti, Magyarországról a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet – SZTAKI vesz részt a programban.

Ismét nagyszabású beruházásba kezd a Schaeffler Szombathelyen
A Magyarországon 3 gyárat üzemeltető és közel 5000 főt foglalkoztató globális autóipari és ipari beszállító cég kevesebb mint két hónappal azután, hogy átadtak egy tisztán e-mobility gyárat Szombathelyen, máris újabb, több mint 5 milliárd forint értékű beruházást indít a városban.
A digitális átállás a villamos hálózatokat is elérte
Világszerte 167 millió háztartás, 23 millió vállalkozás lehet képes 2050-ig arra, hogy saját maga is tiszta energiát termeljen.
Hidrogéntechnológia a hazai vasúti közlekedésben
Az Alstom és a MOL szándéknyilatkozatot írt alá a technológia alkalmazásának vizsgálatára. Az együttműködés Magyarország vasúti közlekedésének egy új korszakát, a nettó zéró kibocsátás megvalósulását jelentheti.
Mit hoz 2022 a vállalkozások számára?
Az év vége közeledtével az üzleti életben is megkezdődik a 2022-re kitűzött célok megfogalmazása és a stratégiai tervezés. A folytonos bizonytalanság miatt még a legnagyobb piaci szereplők is fenntartásokkal tekintenek a jövőbe, miközben a kis- és középvállalkozások számára gyakran valóban a lét a tét.
Hazai fejlesztésű sugárzásmérő védi az űrhajósokat
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) által vezetett nemzetközi konzorcium fejleszti a Gateway Hold körüli űrállomás sugárzásmérő rendszerének kísérleti egységét.