Megmunkálás felsőfokon
A jó késztermékhez nem elég a pontos gép, hanem megfelelő megmunkálási körülmények is szükségesek. Nézzük meg, mik is lehetnek ezek!

 

A középiskolában fizikaórán megtanítják az embert, hogy a fémeknek van egy úgynevezett hőtágulási együtthatója, a legtöbb fém esetben ez 10–5 nagyságrendbe esik. Kis számolgatás után legtöbben tudomásul vettük, hogy a valóságban ez elhanyagolható, a mindennapi életben elég ritkán kell ennek a hatásnak a következményeivel számolnunk. Ám a CNC-sek világában rengeteg selejt munkadarab lett már ennek az effektusnak a következménye. A gépágy ugyanis – amely leggyakrabban öntöttvas – érzékeny a hőmérséklet-különbségekre és -változásokra.

A nem megfelelően klimatizált helyiségekben a géptest a hőtágulás miatt deformálódik, és ez a megmunkálás pontatlanságához vezet. De akkor mégis mit nevezhetünk megfelelő klimatizálásnak? A legtöbb gépgyártó rendelkezésre bocsátja a gép megfelelő és pontos működéséhez szükséges körülményeket. Ezek gépről gépre változnak, de alapjában véve elmondhatók a következő ökölszabályok: a hőmérséklet legyen 20-22 °C körüli, a hőmérséklet-fluktuáció ne legyen nagyobb, mint 0,5 Celsius/óra, a gép oldalai és teteje legyenek szabadon hagyva – a gép méretétől függően 1-2, akár 3 méterrel –, és a klíma ne közvetlenül a gépet hűtse.

Ha a gép hűtése meg van oldva, attól még sajnos foglalkoznunk kell a további hőhatásokkal. A legtöbb megmunkálás során a szerszám – legyen az elektróda, marószerszám, vagy köszörűkorong – hőt termel, így a munkadarab megmunkálás közben is ki van téve a hőtágulásnak, hőterhelésnek. A legjobb, hogyha közvetlenül ezzel a hatással tudunk számolni.

Ez azonban a legtöbb esetben nem lehetséges, vagy csak nagyságrendi közelítéssel saccolhatjuk meg ezt a hibát, ugyanis a szerszám, a munkadarab anyagminősége, a lefogás, a hűtés mind befolyásoló tényezők, így rengeteg változó határozza meg a végeredményt. Az állandóan biztosított megfelelő hűtés mindenesetre javítja a megmunkálás minőségét. Ezt hagyományos megmunkálások esetében emulzióval, szikraforgácsolás esetében dielektrikummal lehet megoldani.

Az alapanyagban levő mechanikai feszültség is gyakran problémát okozhat. Ez elsődlegesen a kontúr torzulását okozhatja, másfelől – például huzalos szikraforgácsolásnál, bélyegvágásnál – a megmunkálási sebességet is csökkentheti. Huzalszikrán a vágások egyre kisebb energiájúak, a vágások számával a szikraköz is csökken. Míg az első vágás szikraköze általában 0,05 mm-nél nagyobb, a simító vágások szikraköze akár 0,01 mm alatti is lehet.

Így hogyha a nagyoló vágás után a munkadarab az anyagban levő mechanikai feszültség miatt elfordul, akkor a simító vágás által leválasztandó anyag mennyisége is változhat (attól függően, hogy az anyag „ráfordult” a kontúrra, vagy „elfordult”), és ez nagyban befolyásolhatja a megmunkálás sebességét, akár mérettorzítást is okozhat.

Figyelmesség nem csak a hétköznapokban

A munkadarab-rögzítés, nullpontfelvétel és szerszámbemérés is központi szerepet játszik a késztermék szempontjából. Talán ezzel is lehetett volna kezdeni, hiszen időrendben ezek jelentik a munkafolyamat kezdetét. Azonban ezek a beállítások a legtöbb esetben kisebb mértékű hibát jelentenek.

A tapintófejes mérőórák a legtöbb esetben 0,01 mm osztásúak, de ahol precíziós munkára van szükség, ott gyakori a 0,002 mm skálaosztás és pontosság is. A nullpontfelvétel, valamint a munkadarab-bemérés pedig már jól bevált érintőciklusokkal és tapintófejekkel történik, így a hiba lehetősége minimális. Megjegyzendő, hogy ezek figyelmességet és időt igényelnek, így sok múlik a gép kezelőjének a gondosságán.

Zöld, fenntartható és ilyet még nem láttál
A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület 2018-as Gran Prize Interdiszciplináris Innovatív díját a hulladékvizek halogénmentesítésére fejlesztett technológia és egy páratlan tetőhűtési megoldás kapta.
Sok az adat, kevés az ember
Az IBM kutatása szerint naponta összesen 2,5 trillió byte adatot generálunk. Az IoT eszközök térnyerésének köszönhetően ez a szám folyamatosan növekszik, amire elsősorban az információtömeget kezelő adatközpontoknak kell felkészülniük.
A robotika jövője
Az embereket megosztja a kérdés, milyen lesz a jövő, ha a robotok megjelennek a mindennapi életben. Míg egyesek a robotokra humanoid lényekként tekintenek, amik majd elveszik tőlünk a munkahelyeket, sokakat lenyűgöznek, és a jövőt a robotokkal képzelik el.
Mobil robotok minden iparágban
Előbb-utóbb szinte minden iparágban megjelennek a mobil, illetve az együttműködő robotok, amelyek már nem csupán a versenyképesség növelésének eszközei, hanem a túlélés zálogai.
Egy kártevő különös története
Korábban már sok szó esett a WannaCryptor kártevőről, azonban sokan azóta is lebecsülik az ezzel kapcsolatos veszélyeket, és nem tettek meg mindent a hatékony megelőzés érdekeben.