Megmunkálás felsőfokon
A jó késztermékhez nem elég a pontos gép, hanem megfelelő megmunkálási körülmények is szükségesek. Nézzük meg, mik is lehetnek ezek!

 

A középiskolában fizikaórán megtanítják az embert, hogy a fémeknek van egy úgynevezett hőtágulási együtthatója, a legtöbb fém esetben ez 10–5 nagyságrendbe esik. Kis számolgatás után legtöbben tudomásul vettük, hogy a valóságban ez elhanyagolható, a mindennapi életben elég ritkán kell ennek a hatásnak a következményeivel számolnunk. Ám a CNC-sek világában rengeteg selejt munkadarab lett már ennek az effektusnak a következménye. A gépágy ugyanis – amely leggyakrabban öntöttvas – érzékeny a hőmérséklet-különbségekre és -változásokra.

A nem megfelelően klimatizált helyiségekben a géptest a hőtágulás miatt deformálódik, és ez a megmunkálás pontatlanságához vezet. De akkor mégis mit nevezhetünk megfelelő klimatizálásnak? A legtöbb gépgyártó rendelkezésre bocsátja a gép megfelelő és pontos működéséhez szükséges körülményeket. Ezek gépről gépre változnak, de alapjában véve elmondhatók a következő ökölszabályok: a hőmérséklet legyen 20-22 °C körüli, a hőmérséklet-fluktuáció ne legyen nagyobb, mint 0,5 Celsius/óra, a gép oldalai és teteje legyenek szabadon hagyva – a gép méretétől függően 1-2, akár 3 méterrel –, és a klíma ne közvetlenül a gépet hűtse.

Ha a gép hűtése meg van oldva, attól még sajnos foglalkoznunk kell a további hőhatásokkal. A legtöbb megmunkálás során a szerszám – legyen az elektróda, marószerszám, vagy köszörűkorong – hőt termel, így a munkadarab megmunkálás közben is ki van téve a hőtágulásnak, hőterhelésnek. A legjobb, hogyha közvetlenül ezzel a hatással tudunk számolni.

Ez azonban a legtöbb esetben nem lehetséges, vagy csak nagyságrendi közelítéssel saccolhatjuk meg ezt a hibát, ugyanis a szerszám, a munkadarab anyagminősége, a lefogás, a hűtés mind befolyásoló tényezők, így rengeteg változó határozza meg a végeredményt. Az állandóan biztosított megfelelő hűtés mindenesetre javítja a megmunkálás minőségét. Ezt hagyományos megmunkálások esetében emulzióval, szikraforgácsolás esetében dielektrikummal lehet megoldani.

Az alapanyagban levő mechanikai feszültség is gyakran problémát okozhat. Ez elsődlegesen a kontúr torzulását okozhatja, másfelől – például huzalos szikraforgácsolásnál, bélyegvágásnál – a megmunkálási sebességet is csökkentheti. Huzalszikrán a vágások egyre kisebb energiájúak, a vágások számával a szikraköz is csökken. Míg az első vágás szikraköze általában 0,05 mm-nél nagyobb, a simító vágások szikraköze akár 0,01 mm alatti is lehet.

Így hogyha a nagyoló vágás után a munkadarab az anyagban levő mechanikai feszültség miatt elfordul, akkor a simító vágás által leválasztandó anyag mennyisége is változhat (attól függően, hogy az anyag „ráfordult” a kontúrra, vagy „elfordult”), és ez nagyban befolyásolhatja a megmunkálás sebességét, akár mérettorzítást is okozhat.

Figyelmesség nem csak a hétköznapokban

A munkadarab-rögzítés, nullpontfelvétel és szerszámbemérés is központi szerepet játszik a késztermék szempontjából. Talán ezzel is lehetett volna kezdeni, hiszen időrendben ezek jelentik a munkafolyamat kezdetét. Azonban ezek a beállítások a legtöbb esetben kisebb mértékű hibát jelentenek.

A tapintófejes mérőórák a legtöbb esetben 0,01 mm osztásúak, de ahol precíziós munkára van szükség, ott gyakori a 0,002 mm skálaosztás és pontosság is. A nullpontfelvétel, valamint a munkadarab-bemérés pedig már jól bevált érintőciklusokkal és tapintófejekkel történik, így a hiba lehetősége minimális. Megjegyzendő, hogy ezek figyelmességet és időt igényelnek, így sok múlik a gép kezelőjének a gondosságán.

Technikai támogatásnak álcázzák
A Microsoft globális Tech Support Scam kutatása szerint az elmúlt egy évben világszerte öt internethasználóból három már találkozott technikai támogatásnak álcázott kibertámadással (tech scam), közülük legalább egynek pedig a pénze is bánta ezt.
Szintet léphet a magyar autóipar
Az eddigi évek egyik legsikeresebb járműipari kiállításcsokra ért véget október 19-én: az Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás és az Autótechnika-AutoDiga Nemzetközi járműfenntartó-ipari szakkiállításon 255 kiállító vett részt.
Elektromos autókkal suhanunk a jövőbe vezető úton
A Bloomberg 2018-as Electric Vehicle Outlook jelentése szerint 2040-re az újautó-értékesítések 55 százalékát, illetve a teljes járműállomány 33 százalékát elektromos autók adják majd.
Az űrtechnológia szolgálatában
Lampoldshausen a székhelye a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) rakétameghajtással foglalkozó tesztüzemének, ahol számos európai űrtechnológia fejlesztését is végzik.
Digitális platformot fejleszt a Knorr-Bremse
A projekt célja olyan IoT megoldás fejlesztése és üzemeltetése, amelynek segítségével a gyártóvállalatok sikeresen megvalósíthatják folyamataik vertikális és horizontális integrációját.