Meghekkelt robotok a gyárakban
Ha robotokkal kapcsolatos kibertámadásokról van szó, az emberek többsége valószínűleg rögtön valamelyik legfrissebb hollywoodi kasszasikerre asszociál.

 

A valóság azonban az, hogy ma már minden termelési folyamatban kulcsszerepet játszanak az ipari robotrendszerek – a számítógépes chipek, az autók, de még az üveg gyártásában is. Ezek a rendszerek pedig sajnos sok esetben feltörhetők, amint arra a Trend Micro elsőként hívta fel a figyelmet új jelentésében. A Demonstrating Industrial Robot Attacks in Today’s Smart Factories (Ipari robotok támadásainak bemutatása napjaink okosgyáraiban) egyúttal a biztonságosabb útra is rávilágít a negyedik ipari forradalomban.

Támadás alatt az ipar 4.0

A robotok mindenhol ott vannak. A becslések szerint 2018-ra világszerte már 1,3 millió darab dolgozik majd a gyárakban, különféle feladatokat végezve változatos iparágakban, a hegesztéstől és a csomagolástól kezdve az ételfeldolgozáson át a fröccsöntésig. Ezek a robotrendszerek szerves részei az ipar 4.0 nevű folyamatnak, amely az innováció új, automatizálásra és okosgyárakra épülő új hulláma, és amely a 18. század gőzgépeihez hasonlóan változtathatja meg a társadalmat.

Azonban ahogy ezek a rendszerek egyre okosabbá válnak, és egyre több eszközzel állnak kapcsolatban, úgy kínálnak egyre nagyobb támadási felületet a kiberbűnözők számára – amint az a Trend Micro jelentéséből is kiderül. Ma már lehetséges, hogy külső szoftverek, illetve rendszerek webes felületen, vagy API-kon keresztül kommunikáljanak a robotvezérlőkkel, az üzemeltetők pedig akár egy okostelefon-alkalmazásokon keresztül is irányíthatják a robotokat.

 

 

Ezenfelül sok rendszert idejétmúlt szoftver szolgál ki, amely korábbi, sebezhető operációs rendszer verziókra és függvénytárakra épül. Olykor idejétmúlt vagy könnyen feltörhető függvénytáraktól függenek, gyenge hitelesítéssel, alapértelmezett, nem módosítható bejelentkezési adatokkal. Néhány ipari robot ráadásul közvetlenül, a nyilvános internetről is elérhető, hogy távolról is lehessen felügyelni és karbantartani.

A Trend Micro kutatása alapján a legtöbb, az internetes veszélyeknek ilyen módon kitett gép az Egyesült Államokban található. Néhányuk még korlátlan hozzáférést is biztosít, anonim bejelentkezési adatokkal. Nincs ok örömre azonban Magyarországon sem: a felmérés szerint hazánkban 1000 és 10 000 közé tehető azon ipari robotok száma, amelyek valamilyen módon veszélynek vannak kitéve.

Ez a mennyiség kiugróan magasnak számít a régióban: Szlovéniában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában 100 alatti az ilyen jellegű, sebezhető rendszerek száma, és Romániában és Horvátországban is 100 és 1000 közötti ez a szám. A jelentés egy esettanulmányon keresztül mutatja be, pontosan hogyan is történne egy jellegzetes ipari robot (az ABB IRB140) megtámadása.

Mit jelent mindez?

Ahogy a robotok beépülnek a gyártási folyamatokba, úgy válnak potenciális célponttá a profi kiberbűnözői csoportok számára. A jelentés számtalan fenyegetettségi forgatókönyvet részletez, a fizikai rongálástól és szabotázstól a zsarolóprogramokon át a gyári hálózaton tárolt, bizalmas adatok ellopásáig.

„Szakértőink szerint a válasz erre a fenyegetésre egy olyan holisztikus megoldás, amelyhez minden érintett hozzájárulása szükséges, beleértve a kiberbiztonsági szabályok megalkotóit, a szoftverfejlesztőket, a szállítókat és a hálózatok védelmével foglalkozó szakértőket. Ez jócskán túlmutat a beágyazott szoftverek minőségének puszta javításán, azaz minden bizonnyal hosszú út elé nézünk. Mindazonáltal bízunk benne, hogy a hasonló kutatások segítik a folyamatot, és a végeredmény egy biztonságosabb ipar 4.0 lehet” – hangsúlyozta Gömbös Attila, a Trend Micro rendszermérnöke.

Az ipari robotok is áldozattá válhatnak
Egyre több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük a vállalatoknak, beleértve a zsarolóvírusokat, az üzleti e-maileket érintő visszaéléseket és az IoT-eszközöket célzó támadásokat, ráadásul immár a kiberpropagandával is meg kell küzdeniük.
Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.