Meghatározták a legfontosabb innovációs irányokat
Az Európai Unió és tagállamai versenyképessége szempontjából a mesterséges intelligencia terén is az ipari vállalati innovációra érdemes összpontosítani a közös erőfeszítéseket.

 

Ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondta az uniós tagállamok versenyképességért felelős minisztereinek informális találkozóján Bécsben. A miniszterek a plenáris ülésen az európai ipar megerősítéséről, a mesterséges intelligencia (MI) európai megközelítéséről folytattak irányadó vitát. Az MI témája magyar szempontból kiemelt fontosságú, mivel többféle lehetőséget kínál arra, hogy a kutatóintézetek és –csoportok, egyetemek bekapcsolódjanak a nagyléptékű, közvetlen európai K+F és innovációs programokba.

A kormányzati szakpolitika így tevékeny, kezdeményező szerepet kíván vállalni a programokat előkészítő uniós stratégiák és akciótervek végrehajtásában. Az MI technológiák gyors, szektorokon átívelő terjedésével gyökeresen megváltozik a nagy feldolgozóipari ágazatok vállalatainak működési módja, segítségükkel a gyárakban bevált intelligens robotika megoldások átültethetők a mindennapi életbe. Ennek hatására egy második hullámú üzleti startup mozgalom bontakozik ki, amelynek sikeres kezelésétől is függ az európai gazdaság jövője.

Globális versenyben kell sikereket elérni

Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy az MI nem maga a cél, hanem egy eszköz a társadalmi-gazdasági céljaink megvalósításához. Az előrelépéshez európai szinten azonosítani kell azokat a területeket, melyekben versenyképesek lehetünk (pl. vezető nélküli közlekedés), a jogalkotást pedig fel kell gyorsítani, hogy legalább ne hátráltassa a technológiai fejlődést. Hozzátette még, hogy a széles körű együttműködési lehetőségek megteremtéséhez – pl. az ipari és kutatási, oktatási szféra között – méretre szabható megoldásokat kell ajánlani, elősegítve a kisebb cégek részvételét. Európának komoly erőssége a kutatói bázis kiterjedtsége és az élenjáró robotika, amelyekre a továbbiakban is fokozott figyelmet kell fordítania, hogy a technológiai versenyben az élvonalban tudjon maradni.

A magyar tárcavezető az újraiparosításról és a következő többéves pénzügyi keretről szóló eszmecsere során a magyar álláspontot ismertetve kifejtette: a legjelentősebb fókuszterületek az ipari robottechnika, az e-mobilitásra való átállás, az intelligens járműfejlesztési technológiák és a gyógyászati, orvostechnológiai alkalmazások. Az új üzleti modellek létrejöttéhez fontosak az adatok megosztására, azokból új értékek létrehozására szerveződő céges hálózatok, ehhez azonban elodázhatatlan a szabványosítás megvalósítása és a digitális átalakuláshoz illeszkedő jogszabályi háttér biztosítása.

Palkovics László az Európai Bizottság több tagjával is egyeztetett a találkozó során. Andrus Ansip digitális egységes piacért felelős alelnökkel a júniusban közzétett Digitális Európa Program (DEP) javaslatot tekintették át. A miniszter üdvözölte a kezdeményezést, és jelezte, egyetért annak célkitűzéseivel, hiszen az európai polgárok jóléte alapvetően a digitális átállás sikerén múlik. A Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésről szóló rendelettervezetében rögzítette az első DEP létrehozásának igényét.

A Program keretében a testület 9,2 milliárd eurót fordítana a digitális kihívások kezelésére, szuperszámítógépekre, mesterséges intelligenciára, kiberbiztonságra, a digitális készségek fejlesztésére, a digitális technológiák széles körű használatának biztosítására a gazdaságban és a társadalomban. A támogatott tevékenységek végrehajtása, finanszírozása a tervezet szerint közvetlen bizottsági irányítással történne.

A miniszter úgy vélekedett: minden erénye mellett a DEP önmagában nem alkalmas arra, hogy tartsuk az ütemet a globális versenytársakkal, ehhez más programokra és további forrásokra is szükség lesz. A tagállamoknak a digitális fejlesztési igényeikhez igazítva maguknak kell meghatározniuk intézkedéseiket, természetesen összhangban az uniós célokkal. Palkovics László tárgyalópartnerei figyelmébe ajánlotta az 5G mobil adatátviteli technológiával kapcsolatos magyar terveket, az autonóm és elektromos járművek fejlesztését támogató zalaegerszegi járműipari tesztpályát.

Mégsem olyan jó megoldás az elektromos autó
Az elektromos járművekre átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint.
Magyarország háromdimenzióban
A HERE Technologies áprilistól térképezi fel Magyarország egy részét, hogy a világ legfejlettebb térképét biztosítsa. A helyalapú felhőszolgáltatásokat kínáló cég utcaszinten gyűjti össze a panorámaképeket.
A mesterséges intelligencia éhen hal adatok nélkül
A Dmlab üzleti reggelijén olyan logisztikai vezetők mutatták be legtanulságosabb tapasztalataikat, akik már adatalapú döntésekkel optimalizálják cégük működését.
Telt házas rendezvényt zárt az Electrosub
Az elektronikai ipar legjelentősebb hazai üzleti és szakmai eseményén 97 kiállító vett részt 12 országból, 1300 négyzetméteren. Az eseményt kísérő konferencián 42 előadás hangzott el, a neves hazai és külföldi előadásokat illetve a kiállítást közel 1500 látogató tekintette meg.
Szimulációt minden mérnök asztalára!
Az ANSYS 2018 tavaszán piacra bocsátott Discovery tervezői szoftvercsalád egy éves pályafutása alatt már eddig is falakat döntött le, és ez a folyamat nem látszik lassulni.