Megfejtették a pisai ferde torony titkát
Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt - derítették ki olasz és brit mérnökök.

 

A világhírű műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta – emlékeztetett a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A mérnököket régóta foglakoztatja a kérdés, miért élhette túl az erős földrengéseket a pisai ferde torony.

Az építmény sebezhetősége miatt a szakemberek úgy vélték, hogy már egy mérsékelt földrengésnek súlyos károkat kellene okoznia az épületben, sőt akár romba is dönthetné azt. A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében. A talaj és a szerkezet kölcsönhatása egy érintkezési probléma a talaj felszíne és a szerkezeti elemek között.

A kutatócsoport tanulmányozta a rendelkezésre álló szeizmológiai, geotechnikai és szerkezeti információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait oly módon, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa – olvasható a Bristoli Egyetem közleményében.

"Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható az, hogy a pisai ferde torony túlélte a földrengéseket, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem a ferde torony összeomlását idézte elő – közölte George Mylonakis, a Bristoli Egyetem professzor, a talaj-szerkezet kölcsönhatás szaktekintélye.

Mégsem olyan jó megoldás az elektromos autó
Az elektromos járművekre átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint.
Magyarország háromdimenzióban
A HERE Technologies áprilistól térképezi fel Magyarország egy részét, hogy a világ legfejlettebb térképét biztosítsa. A helyalapú felhőszolgáltatásokat kínáló cég utcaszinten gyűjti össze a panorámaképeket.
A mesterséges intelligencia éhen hal adatok nélkül
A Dmlab üzleti reggelijén olyan logisztikai vezetők mutatták be legtanulságosabb tapasztalataikat, akik már adatalapú döntésekkel optimalizálják cégük működését.
Telt házas rendezvényt zárt az Electrosub
Az elektronikai ipar legjelentősebb hazai üzleti és szakmai eseményén 97 kiállító vett részt 12 országból, 1300 négyzetméteren. Az eseményt kísérő konferencián 42 előadás hangzott el, a neves hazai és külföldi előadásokat illetve a kiállítást közel 1500 látogató tekintette meg.
Szimulációt minden mérnök asztalára!
Az ANSYS 2018 tavaszán piacra bocsátott Discovery tervezői szoftvercsalád egy éves pályafutása alatt már eddig is falakat döntött le, és ez a folyamat nem látszik lassulni.