“Ma már fontos ajtók nyílnak meg előttünk”
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban Magyarországon 1291 vállalkozás folytatott ipari kutatás-fejlesztést. Ezek jelentős része a külföldi vagy részben külföldi kutatóhelyekre koncentrálódtak, és súlyuk az elmúlt évekhez képest tovább emelkedett.

 

A nehezített pályán versenyző, szakember- és forráshiánnyal küzdő magyar tulajdonú kis- és középvállalatok lehetőségeiről, a sikerhez szükséges feltételekről beszélgettünk Kiglics Gáborral, az eCon Engineering Kft. ügyvezetőjével.

– A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tavaly 83,3 milliárd forintot – az előző évinél 300 millió forinttal többet – fizetett ki a KFI Alapból vállalkozásoknak innovációs együttműködésekre, kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésre. A támogatás több mint 40 százaléka, 34,2 milliárd forint hazai mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönözte. Vagyis a számok alapján elégedettek lehetnének az ipari kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek.

– Az eCon Engineering Kft. független mérnökiroda 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy a mérnöki szolgáltatásokat és a cégportfólióba tartozó végeselemes szoftvereket a régiónkban a legmagasabb szakmai szinten képviseljük. E folyamat eredményeként az elmúlt években három – ebből kettő jelenleg is futó – olyan kutatás-fejlesztési projektben veszünk részt, amelyek közül az egyikben hazai konzorciumi keretek között (szerk.: NVKP_16-1-2016-0046, a konzorciumi tagok: evopro Kft., BME PT Tanszék, MTA TTK és eCon Engineering Kft.) kompozitok fejlesztésével foglalkozunk.

Ez egy viszonylag nagy forrásigényű, 1,8 milliárd forintos, három éves futamidejű kutatás-fejlesztési pályázat. A projekt célja polimer kompozit termékek előállítása rövid ciklusidejű, automatizált gyártástechnológia segítségével, gépjárműipari alkalmazásokra. A kompozit alkatrészek legfőbb előnye, hogy könnyűek, merevek és átgondolt, adott terhelésre történő tervezés esetén szilárdságuk is kielégítő, azonban jelenleg a magas előállítási költségük miatt csak igen szűk ipari szegmensben alkalmazhatók. A mi feladatunk, hogy végeselemes módszerrel elemezzük a kompozitok fizikai viselkedését, majd ennek eredményeként a kompozitok tervezését és méretezését segítő numerikus eljárást fejlesszünk. Reményeink szerint a projekt eredményeként a szálerősítéses műanyagok az ipar számára sokkal elérhetőbbek lesznek. Jelenleg a projekt felénél tartunk, és sikerült olyan numerikus megoldásokat fejleszteni, melyek nagyon pozitív nemzetközi visszajelzéseket is kaptak.

 

 

A másik projektünk szintén a járműiparhoz kapcsolódik. Tavaly októbertől egy uniós H2020 pályázat keretében (szerk.: GV-05-2017; Grant agreement No.: 769826) német és osztrák cégek meghívására a Honda FIT EV elektromos kisautó termikus szigeteléssel és tömegcsökkentéssel kapcsolatos fejlesztéseinek témavezetője az eCon Engineering. Részt veszünk a jármű fő elemeinek – ajtók, motorháztető, csomagtérajtó – energiahatékonysági fejlesztésében. Ez egy nagyon összetett feladat annak ellenére, hogy korábban már végeztünk hasonló fejlesztési projekteket. Három év alatt a nulláról kell eljutnunk a prototípusig, demonstrálva és vezetve a munkafolyamatot. Bizonyítva ezzel, hogy a konzorciumnak meghatározó tagja vagyunk, és képesek arra, hogy hazai környezetben a Honda által meghatározott pl. újrahasznosított karbon anyagokat is alkalmazva komplex alkatrészeket állítsunk elő.

 A fejlesztések során létrejött eredményeket további projektek során is fel tudják majd használni?

– Cégünk az ANSYS és a Moldex3D végeselemes rendszerek hazai forgalmazója. Alapvető célunk, hogy a pályázatok során olyan műszaki megoldások, alkalmazások és programok születhessenek, melyeket integrálni tudjuk a már kialakult és világszerte elismert szoftver portfólióba. Az uniós pályázat esetében ilyen típusú alkalmazásfejlesztésre a termék különlegessége miatt nincs lehetőség, de a konzorciumi tagságunknak más szempontból igen komoly, ha úgy tetszik számszerűsíthető hozadéka van. Az eCon Engineering az elmúlt 17 évben folyamatosan jelen van az európai piacon. Számos olyan projekt részesei lehettünk, ahol bonyolult feladatok során tudtuk megmutatni, hogy mire képes egy független magyar mérnökiroda. A H2020-as konzorciumi tagságunknak köszönhetően nem csupán fontos ajtók nyílnak meg előttünk, hanem olykor már kopogni sem kell. Ez felbecsülhetetlen előnyt jelent.

 Mi az alapvető különbség a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek között?

– A hazai pályázati rendszer rendkívül sok adminisztrációt ró a cégekre. A nemzetközi kutatás-fejlesztési projektek is részletes dokumentálást kívánnak, de az a szőrszálhasogatás, ami a hazai pályázatokat jellemzi, nem tapasztalható. Ez a vaskalapos bürokráciánk komoly gátja, hogy még több magyar vállalat kapcsolódjon be az ipari kutatás-fejlesztésbe az összeszerelő tevékenység helyett. Például napi és heti bontásban részletezni kell, hogy a projekt tagjai mivel foglalkoznak. Erre vajon mi szükség van egy adott év márciusában beadott, majd jó esetben az év végén elbírált pályázatban?

 

 

 

Kiglics Gábor:

 

"A legrosszabb, hogy

a fejlesztési, alkotó

projekt során

nincs lehetőség szabadon

gondolkodni, hanem

egy előre

meghatározott ösvényen kell haladni."

 

Ráadásul a pályázatban szereplő ajánlati lista szerint kell dolgozni, ami a legtöbb esetben legalább egy évvel korábban készül. Lehet, hogy az abban szereplő eszközök már nem kaphatók, nincs szerviz, megváltozott az ára és még hosszan sorolhatnánk. A legrosszabb, hogy a fejlesztési, alkotó projekt során nincs lehetőség szabadon gondolkodni, hanem egy előre meghatározott ösvényen kell haladni. Nem mondhatjuk azt menet közben, hogy valamit rosszul mértünk fel és változtatni szeretnénk.

Tovább hátráltatja az iparvállalatok kutatás-fejlesztési hajlandóságát az a tény is, hogy a magyar cégek jelentős része forráshiányos. Egy fennmaradásáért küzdő cég vajon honnan tudná előteremteni a pályázathoz szükséges önrészt, bármilyen jó és piacképes az ötlete? Nem mellesleg a pályázat lezárását követően két-három évig be kell bizonyítani, hogy az általuk fejlesztett termék vagy eljárás piacképes.

Ezt csak tőkeerős vállalatok merik vállalni úgy, hogy a pályázat két-három éves időtartamán túl még vár rájuk egy hasonlóan hosszú fenntartási időszak. Pesszimista felállás esetén a céget legalább hat évig működtetni kell. Miközben jöhet egy gazdasági válság mint 2008-2009-ben, és elsöpri a magyar kis- és középvállalatok felét. Természetesen az uniós projektek is előírnak adminisztrációs kötelezettségeket: két-három naponta video- vagy telefonkonferenciát tartunk, folyamatos a kapcsolattartás. A nemzetközi együttműködés fontos jellemzője, hogy céltudatos és értelmes emberek dolgoznak egy közös célért, és nem kérdőjelezik meg egymás szaktudását. A cél az, hogy mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért.

 Idén januárban több mint 1 milliárd forintos pályázati keretet hirdettek meg iparvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységére. Vagyis pénz van, de akkor mi hiányzik a sikerhez?

– Ma egy cégnek könnyű hitelhez jutni, a bankok tárt karokkal várják a vállalkozókat, adóparadicsom vagyunk Európa közepén. Látványosan fejlődik az ország, évi 4 százalékos a gazdasági növekedés, szabadon lehet közlekedni Európában. Magyarország mégis elvesztegetett több mint húsz évet, például az oktatásban. Komoly fenntartásaim vannak amiatt, hogy a Magyarországon működő kb. 14 műszaki felsőoktatási intézmény nagy hányadában hiányoznak az ipar igényeihez szorosabban illeszthető, gyakorlatorientált képzés feltételei.

Ezek az intézmények minden évben jelentős létszámú friss diplomást adnak az iparnak, ami remek dolog, de a fenntartható fejlődést kizárólag alkalmazható tudás birtokában leszünk képesek hosszú távon fenntartani. Az egyetemről kikerülő hallgatókkal még legalább egy évet kell foglalkozni, hogy piacképes tudással rendelkezzenek, mert hiányzik a napi kapcsolat az iparvállalatok és az egyetemek között. Ezen csak akkor tudunk változtatni, ha mindkét fél jelentős energiákat és nem kevés pénzt fordít ennek javítására. És ha már a befizetett adóból taníttatjuk a gyerekeinket, felvetődik a kérdés: miért megy ki 30 százalékuk külföldre, és miért jönnek haza egyre kevesebben? Ha most nem foglalkozunk az oktatással, akkor felejtsük el a kutatás-fejlesztést és a tudásalapú magyar ipart.

 

 

Az eCon Engineering 2002-es indulásakor nem gondoltam, hogy 2018. elejére nagyjából hetven szakembert foglalkoztató, és a BMW-nek közvetlenül beszállító cégcsoporttá fejlődünk. De azt tisztán láttam, hogy ha nincsenek hosszú távú céljaink, nem vagyunk elég kitartók és nem képezzük folyamatosan magunkat, akkor ugyanazt a pályát futjuk be, mint számos magyar cég: állandó forráshiánnyal küzdve a fennmaradásért dolgozunk. Mi nem visszük ki a cégből a pénzt, hanem visszaforgatva építjük a társaságot. Fontos felismerés volt, hogy egyedül, együttműködés nélkül nem tudunk fejlődni.

És kezdettől megvolt a bátorságunk és merészségünk, hogy elvállaljunk olyan feladatokat is, amikről a feladat indításakor azt gondoltuk, hogy komoly szellemi kapacitás és együttműködési készségek árán, de meg tudjuk oldani azt. Ilyen mérföldkő volt az első német projekt, melynek hatása egyből a duplájára növelte a céget, és olyan üzleti partnereket hozott, akikkel a mai napig folyamatos az együttműködés. A két pályázat során természetesen mi is kaptunk pénzt a fejlesztésekhez, de nem az a célunk, hogy ilyen forrásokból növekedjünk, hanem a cég képességeit emeljük arra a szintre, ami jelentős nemzetközi projektekhez és együttműködésekhez segíti hozzá vállalkozásunkat.

 A Jobsgarden tanácsadó cég egy tavalyi felmérése szerint a mérnökök többsége keresi a külföldi munkavégzés lehetőségét, de a megkérdezettek 91 százaléka 5 évnél kevesebb időt töltött kint. Van annyi érdekes feladat egy független magyar mérnökirodánál, hogy ne a külföldi vagy Magyarországon működő multi legyen a szakmai kiteljesedés terepe?

– Jelenleg is kapacitáshiánnyal küzdünk, azonnal alkalmazni tudnánk 4-5 fejlesztőmérnököt végeselemes és géptervezői pozícióra. Folyamatosan keresünk a magasan képzett szakembereket, megtalálni és megtartani őket komoly kihívás a mai viszonyok között. A multinacionális vállalatok HR szakemberei is folyamatosan ostromolják munkatársainkat, de bízom benne, hogy az a magas színvonalú és folyamatos kihívásokat kínáló szakmai portfólió, amit biztosítani tudunk, versenyképes. Arra is büszkék vagyunk, hogy sikerült több, korábban külföldön dolgozó szakembert hazahozni, akik jelentős németországi és angliai cégeket hagytak ott.

 

 

Úgy gondolom, hogy számos olyan érdekes projekt fut a cégnél, amely lehetőséget ad arra, hogy a feladattal együtt fejlődjenek munkatársaink. Első lépésben a végeselemes projektek egy alacsonyabb szintjén kell megmutatnunk azt, hogy képesek vagyunk a feladatot elvégezni, és fel lehet fejlődni arra a szintre, amit jónéhány partnernél már elértünk. Fontos, hogy teljes értékű fejlesztési partnerként és hatékony csapatként gondolnak ránk.

Nekem is volt lehetőségem megtapasztalni a multinacionális cégek világát itthon és külföldön is. Kétségtelen, hogy jól mutat az ilyesmi a szakmai önéletrajzban és vonzó lehet az a kényelmes pozíció, ami ilyen környezetben elérhető, de közvetlen tapasztalatom, hogy ha valaki hosszabb időt egy multinál eltöltött, nem tud olyan széles spektrumon gondolkozni, ami egy független mérnökirodánál napi szinten adott. Mi egy-egy projekt befejeztével láthatjuk a munkánk eredményét, a megrendelő odaviszi az embereinket és megmutatja, hogy tessék, ezt csináltad. Egy multinacionális vállalatnál, nem valószínű, hogy ilyen közvetlen kapcsolatba kerülnek a végtermékkel. Nagyszerű feladatok vannak a multiknál is, de a fejlesztési irányelveket és eljárásokat nem biztos, hogy kizárólag Magyarországon írják.

Az eCon Engineering komoly brandépítést folytat a régióban. Szeretnénk, ha még inkább ismert és elismert márkává fejlődnénk jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink körében, és egy olyan független, szabad gondolkodású mérnökirodaként tekintenének ránk, aki megbízható, rugalmas partner, és ekként kezeli ügyfeleit is. Izgalmas feladatokat hoz a jövő, ebben biztos vagyok!

IoT abroncsfigyelő a biztonságos közlekedésért
A Continental és a Vodafone alkalmazása az IoT technológia segítségével kapcsolja rá a kereskedelmi célú járműflottákat a digitális abroncsfigyelő felületre, ezzel javítva a közlekedés biztonságát és a járművek hatékonyságát.
PET-hulladékok ipari felhasználása
Az ásványvizek, üdítők üres műanyag palackjait néhány éve szelektíven gyűjtjük, de keveset tudunk arról, hogy mi lesz ezekkel a flakonokkal.
Robotalapú automatizálás a szerelőcsarnokban
Az Európában piac- és technológiavezető Neue Halberg-Guss GmbH 2250 dolgozója a cég saarbrückeni és lipcsei telephelyein forgattyústengely-házakat, és hengerfejeket gyárt öntöttvasból készített ipari motorokhoz és öntött forgattyús tengelyekhez.
Indulhat a duális képzés reformja
Négy évre szóló partnerségi megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Siemens. A megállapodás célja a hazai gépipari duális szakképzés minőségi reformja.
A felnőttképzésben már készülnek az őszi rohamra
A hazai oktatási piacon az ősz a legmozgalmasabb időszak. A nyári vakáció meghozza a tanulási kedvet a harminc és negyven esztendő feletti felnőttek körében is.