Lassul az IoT szekere?
Az utóbbi időben végzett kutatások azt mutatják, hogy a nagyvállalatok egyre szélesebb körben alkalmazzák az Internet of Things (IoT) eszközrendszerét.

 

A pozitív várakozást ugyanakkor árnyalja az a vélekedés, hogy az IoT lehetséges hatása nagy mértékben függ az adott szektortól. A transzformatív technológiák és üzleti alkalmazások elterjedésével, egyre több szektorban jellemző az IoT gyors térhódítása. Az Egyesült Királyságban megkérdezett Dell EMC értékesítési partnerek szerint a technológiai (41%), a kiskereskedelmi, a banki és pénzügyi, a gyártói, végül a szolgáltatói szektor (22%) jár az élen. Ugyanakkor az egészségügyi, a biztosítási, a gyógyszeripari és az állami szektor, végül pedig az olaj- és gázszolgáltatók (10%) alkalmazzák a leglassabban az IoT felfogást. A változó adoptálási módszerek viszont kevesebb lehetőséget adnak az IoT gyakorlati alkalmazására – a jelenlegi kereteket figyelembe véve –, illetve arra, hogy az új technológiát már meglévő rendszerekbe integrálják.

Az értékesítési partnerek számára az IoT az üzleti növekedés és terjeszkedés lehetőségét jelenti. A fejlődés motorjai lehetnek olyan szektorokban, ahol lassabban vezetik be az új technológiákat, jellemzően azokban az iparágakban, ahol nagyobb szerepe van a szabályozásnak és a befektetések kimutatható megtérülésének. Ez többnyire olyan ágazatokat jelent, amelyekben az irányítás és a jogi szabályozás hagyományosan összetettebb: például az egészségügyben, az energetikában vagy a szállítmányozásban. A technológiák lassú bevezetése azonban egy öngerjesztő folyamat, hiszen addig nem képesek a piacon bizonyítani, amíg szélesebb körben nem kezdik őket alkalmazni.

A folyamatot ösztönző legfontosabb tényező maga a változás sebessége lesz. Az IoT-forradalom olyan gyorsan zajlik, hogy az informatikai megoldásszállítóknak nem mindig van idejük azon gondolkodni, hogyan értékesíthetnék az újításaikat. Egyszerűbb, ha pusztán reagálnak az IoT-t használni szándékozó ügyfeleik igényeire. A vállalatok bevezetési módszereit látva azonban egyértelmű, hogy 2017-ben szélesebb körben elérhetővé válnak a technológiai újítások.

Növekvő fejlődési és értékesítési lehetőségek

Az IoT iránti igény a fogyasztók körében rendkívüli mértékűvé vált. A nagyvállalati piac azonban lassabban reagál, ami főként a biztonsági kockázatoknak és a meglévő infrastruktúrába való integrálás nehézségeinek köszönhető. Komoly kihívást jelent a stratégiai elkötelezettség és a végrehajtáshoz szükséges erőforrások kiegyensúlyozása, de a végeredmény a fogyasztó és a cég számára is előnyös, a befektetés megtérülése pedig kézzelfogható lesz.

A kutatásból kiderül, hogy a viszonteladók az IoT-megoldásokat kereső nagyvállalati ügyfeleknek köszönhetően jelentősen növelték bevételeiket. A 2017-es, és az azt követő éveket nézve az előrejelzések egyértelműen pozitívak. A viszonteladók mintegy 76 százaléka számolt be az ügyfeleik IoT iránti igényének köszönhető javuló értékesítési tendenciáról: többségüknél akár 30 százalékos bevételnövekedés volt tapasztalható.

Ugyanakkor a szigorúbb szabályozás és az új technológiák bevezetésének összetett jellege nagy valószínűséggel lassítja az IoT-megoldások átvételét. Egyes iparágakban (például vasút, olaj- és gázipar) még most is csak a megfelelő minősítésekkel rendelkező mérnökök végezhetik a technológiák bevezetését. A kutatásban részt vevő szolgáltatók közül többen is úgy vélik, hogy az ilyesfajta összetett szabályozási rendszer jelentősen hátráltatja az IoT bevezetését ezekben az ágazatokban.

Fontos, hogy ezek a szektorok se maradjanak le, ez pedig a rendszerintegrátoroktól a hozzáadott értéket nyújtó viszonteladókon át az informatikai tanácsadó cégekig mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy segítsen ezeknek a vállalatoknak jobban megérteni és megvalósítani a számukra ideális IoT-kompatibilis infrastruktúrát. Végeredményben mindez az ügyfelekről szól, ezért a vállalatoknak fel kell készülniük a jövő technológiai kihívásaira, hogy maximálisan kiszolgálhassák a végfelhasználók igényeit.

Az ipari digitalizáció trendjeiről
Az MTA SZTAKI október 10-én első alkalommal rendezte meg INDIGO elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napját. A rendezvényen közel kétszázan - vállalati, termelési és logisztikai vezetők - kaptak betekintést az ipar 4.0 legfontosabb trendjeibe.
Matematikai eljárások az iparnak
Ipari matematikai tudományos projektet valósít meg csaknem 1,4 milliárd forint költséggel 2020-ig a győri Széchenyi István Egyetem mint konzorciumvezető a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen.
Iparági partnerség az egyedi igények szolgálatában
A kiskőrösi Eckerle Industrie célgép gyártó egység és az egri Aventics Hungary pneumatika üzem sikeres kooperációja számos közös részvételű szakmai rendezvényben, fejlesztésben, egyetemi projektekben, valamint egy évtizednyi eredményes munkában mutatkozik meg.
GNSS vevő egységek az Endrich kínálatában
A globális helymeghatározás egyre megszokottabbá válik a mindennapjainkban a közlekedés területén, az autók gyári GPS vevőkkel rendelhetők, az elektronikai boltok kínálatában pedig számtalan konfigurációban elérhetők ezek az eszközök különféle feladatokra.
Menjek vagy maradjak?
A magyar munkavállalók csaknem 60 százaléka gondolkodik azon, hogy munkahelyet vált a CX-Ray HR technológiai cég felmérése szerint.