Kultúrafüggő a digitalizáció sikere
Csak a megfelelő vállalati kultúrába épülő informatikai eszközök és megoldások képesek a termelékenység hajtóerejévé válni.

 

Ez a legfontosabb tanulsága annak a nemzetközi kutatásnak, amelyet a Microsoft készített a digitális átmenet és az üzletfejlesztés összefüggéseiről. A felmérés magyar vonatkozású eredménye, hogy hatalmas tartalékok vannak abban, hogyan javítsunk a hatékonyságon fejlett digitális kultúrával. A 21 országban több mint 20 ezer munkavállalót érintő felmérés magyar vonatkozású eredményei elé néhány kontinentális adat kínálkozik: jelenleg csupán az európai alkalmazottak 11,4 százaléka érzi magát kiemelkedően produktívnak a munkájában, és az adatok arra utalnak, hogy az előrelépésnek nem csak technológiai, hanem a vállalati kultúrából eredő korlátai is vannak.

A kutatás konklúziója, hogy a több technológia kizárólag akkor eredményez többletteljesítményt, ha az alkalmazottak lehetőséget és ösztönzést kapnak az új megoldások használatára, hozzáférnek az eszközökhöz és az informatikai megoldásokhoz, maga a vállalat pedig prioritásnak tekinti a műszaki fejlődést. Mint a vizsgálatból kiderült, a termelékenységet olyan kulturális tényezők képesek magasabb fordulatszámra emelni, mint az alkalmazottak bevonása, a szervezeti célok egyértelműsége és a magas színvonalú munkavégzésre történő összpontosítás. Egyértelmű tapasztalat, hogy a szervezeti értelemben is „technológiabarát”, az alkalmazottak autonómiáját és felhatalmazását támogató vállalati kultúrájú cégek sokkal többet profitálnak az informatikai fejlesztésekből.

 

„A Microsoft a munka és a magánélet közötti egyensúly szolgálatába állítja a modern technológiát, mivel hiszünk abban, hogy a megfelelő képességeket és eszközöket egybegyúrva bárhonnan, bármikor kiváló, eredményes munkát lehet végezni” – mondta el a kutatás eredményei kapacsán Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Az összkép árnyalt: Európában a munkavállalók mindössze 16 százaléka dolgozik erős vállalati kultúrával rendelkező vállalkozásban, alig valamivel több (17,1 százaléknyi) dolgozó munkahelyén van jelen kellő erővel a digitális kultúra, és csupán az alkalmazottak egyötöde érzi magát erősen elkötelezettnek a munkájában. Mindez arra utal, hogy a digitális átmenettel párhuzamosan a vállalati kultúrát is érdemes hozzáigazítani az új technológiák követelményeihez.

 

 

Itthonról nézve a kutatás Magyarországot érintő eredményei a legizgalmasabbak. Az adatok azt jelzik, hogy az európai átlaghoz képest is van hova előrelépnünk. Nálunk a fejlett digitális kultúra dolgozók között csupán 4 százalékponttal vannak többen azok, akik kiemelkedően produktívnak tartják magukat, mint ahányan a digitális világgal erősen hadilábon álló cégeknél ítélik meg magukat hasonlóan. Ehhez képest a kontinens egészét tekintve jóval nagyobb, 10 százalékpont az eltérés, miközben általánosságban a magyar ez valamivel magasabb annál, amit a Microsoft kutatói Európában átlagosan mértek.

A magyar munkavállalók 13,1 százaléka tartja kiemelkedően innovatívnak a munkáját (ez az adat szignifikánsan alacsonyabb az európai 16,9 százaléknál), és 17 százalék érez erős felhatalmazást – utóbbi alig marad el a 18,5 százalékos az európai átlagtól. Idehaza a dolgozók 16,2 százaléka érzékel fejlett vállalati kultúrát a munkahelyén, és 17,8 százalék dolgozik erős digitális kultúrával rendelkező vállalkozásban – ezek az értékek szinte pontosan belesimulnak az európai átlagba. Magyarországra hangsúlyosan vonatkozó tapasztalata a felmérésnek ugyanakkor az is, hogy a csak megfelelő vállalati kultúra képes hatékonyan növelni a technológia fejlesztése révén elérhető profitot.

Alanyi jogon járó ösztöndíjat adna a gyáriparosok szövetsége
Új javaslattal állt elő a hazai szakképzés megújítására a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét tekintették irányadónak a több mint két évig tartó munka során.
Tűt a szénakazalban – RTLS megoldással
Az elmúlt években már nélkülözhetetlenné vált a logisztika minden ágában a logisztikai egységek (dobozok, ládák, raklapok stb.) vonalkódos vagy RFID azonosítókkal való ellátása és az azonosítók használatával az ellátási láncban való folyamatos követésük.
Sebezhető adatokból áll emberi énünk
Informatikai biztonságról ma már egyre szélesebb körben beszélünk - egészen a gyermekeinket és a családunkat fenyegető veszélyektől a social media profilunk adataival való visszaélésen át a vállalati információk megóvásáig.
Soha ennyi és ilyen öreg autó nem volt a magyar utakon
A Bosch megbízásából a Medián ismét elkészítette a magyarországi lakosság autóparkját, autóhasználati szokásait feltérképező felmérését.
Kevesen látják vállalkozásukat technológiai úttörőnek
A kis-és középvállalatok üzleti potenciáljának felmérésére országos reprezentatív kutatást készített az UniCredit Bank az Inspira Research segítségével az 51-1500 millió Ft éves árbevétellel rendelkező cégek körében.