Különleges vegyi anyagok szén-dioxidból és öko-elektromosságból
Az Evonik és a Siemens azt tervezi, hogy megújuló forrásokból származó elektromos energia és baktériumok felhasználásával különleges vegyi anyagokat állít elő szén-dioxidból.

 

A két vállalat a Rheticus elnevezésű, közös kutatási projekt keretében foglalkozik az ehhez szükséges elektrolízissel és fermentációs folyamatokkal. A projektet 2018. január 18-án indították, és a tervek szerint két évig tart. Az ütemterv szerint az első kísérleti üzem 2021-ben kezd működni az Evonik cég Németországban, Marl városában található létesítményében. Itt olyan vegyi anyagokat állítanak elő, mint például a butanol és a hexanol; mindkettő a speciális műanyagok és táplálékkiegészítők nyersanyaga. A következő fázisban készül el az az üzem, ahol akár évi 20 ezer tonna is lehet a gyártókapacitás. Lehetőség van egyéb különleges vegyszerek vagy tüzelőanyagok előállítására is.

"Olyan platformot alakítunk ki, ahol a jelenleginél sokkal költséghatékonyabban és környezetbarát módon állíthatjuk elő a vegyi termékeket" – magyarázta Dr. Günter Schmid, a Siemens Corporate Technology műszaki projekt felelőse. "A mi platformunkat használva az üzemeltetők ezután a saját igényeikhez tudják méretezni a gyártó létesítményt." Az új technológia számos előnnyel jár. Így nem csupán a vegyszerek állíthatók elő fenntartható módon, hanem energiatárolásra is szolgál a technológia, reagálni tud az energiaszint ingadozásaira, és segíti a hálózat stabilizálását. A Rheticus kapcsolódik a "Kopernikusz Kezdeményezéshez", melynek célja az energiaváltás elősegítése Németországban; a program keretében új megoldásokat keresnek az energiarendszer átstrukturálására.

"A Rheticus platform révén azt kívánjuk szemléltetni, hogy a mesterséges fotoszintézis megvalósítható" – tette hozzá Dr. Thomas Haas, aki a Creavis – az Evonik cég stratégiai kutatási részlege – részéről felel a projektért. A mesterséges fotoszintézis az a folyamat, ahol a CO2 és a víz vegyi anyagokká alakul át kémiai és biológiai eljárások során. A folyamat hasonlít ahhoz, ahogy a levelek klorofill és enzimek felhasználásával glükózt szintetizálnak.

Az együttműködés során a Siemens biztosítja az elektrolízis technológiát – ezt alkalmazzák azon folyamat első lépésében, ahol elektromos energia felhasználásával a szén-dioxidot és vizet hidrogénné és szén-monoxiddá (CO) alakítják át –, az Evonik a fermentációs eljárást teszi hozzá a közös munkához. Ennek során a szén-monoxidot tartalmazó gázokból hasznos termékeket állítanak elő metabolikus eljárásokkal, speciális mikroorganizmusok segítségével. A Rheticus projekt keretében ezt a két lépést – az elektrolízist és a fermentációt – laboratóriumi méretekből felnagyítják, és egy műszaki vizsgálati létesítményben kombinálják.

"Ez a kutatási projekt mutatja, hogyan alkalmazzuk a Power-to-X (a megújuló forrásokból származó energia hasznosítása más területen) elgondolást" – mondta Dr. Karl Eugen Hutmacher, a BMBF képviselője. Az elektromos energia felhasználása vegyi anyagok előállítására a Power-to-X koncepcióból vett ötlet. A Kopernikusz Kezdeményezés négy alappillérének egyikeként az elgondolás a megújuló forrásból származó elektromos energia hatékony átalakítására és tárolására vonatkozik. Ugyanakkor a Rheticus platform hozzájárul a légkör szén-dioxid szintjének csökkentéséhez is, mivel nyersanyagként CO2-t használ. A platform egyszerűbbé teszi majd az üzemek kívánt méretre történő alakítását, így a vegyipar rugalmasan a helyi viszonyokhoz illesztheti az adott létesítményt. A jövőben ezek a létesítmények bárhol telepíthetők, ahol CO2 forrás található – például erőművek hulladék-gáza vagy biogáz.

Emberi tudás az ipar 4.0-s siker záloga
Egyre nagyobb kihívással szembesülnek napjainkban a szakemberek, amikor a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődéssel kell lépést tartaniuk. Megoldást jelenthet a célirányos, gyakorlatorientált képzés, amely koncentrált módon biztosítja a friss tudást. Interjú Siszer Tamással, a Festo Kft. Didactic oktatási üzletágának vezetőjével.
Intelligens szenzortechnika IoT-hoz
Az információk előállítása, szállítása és feldolgozása kulcsfontosságú egy Ipar 4.0 környezetben. Az információ alapja pedig az intelligens szenzortechnika, amely biztosítja a szükséges inputokat.
A lányoké a jövő az informatikában?
Becslések szerint Magyarországon 20 ezernél is több informatikust tudna felvenni a munkaerőpiac, de egész Európát tekintve ez a szám akár az 1 milliót is elérheti a következő években.
Az emberek többsége engedelmeskedne robotoknak
Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása szerint a HR vezetők és a munkavállalók készen állnak az AI használatára, azonban a vállalatok mégis sokszor kudarcot vallanak a bevezetés és a munkaerő felkészítése során.
A repülőterekre is becsekkolt a digitalizáció
A digitalizációban élen járó reptereken már robotokat használnak, kiterjesztett valóság segít az utasoknak tájékozódni, vizsgálják a blokklánc alkalmazásának lehetőségeit - hangzott el az SAP szoftvercég nemzetközi reptér konferenciáján Budapesten.