Ki mint vet...
A növénytermesztés széleskörű „kiokosítása” egyes szakemberek szerint a víz- és az élelmiszerhiányt is megoldhatná a bolygón.

 

Egyetlen szem mandula megérleléséhez közel négy liter víz kell.  Azt nem tudni, hogyan jutottak a meglepő eredményre a számításokat jegyző holland kutatók, annyi viszont bizonyos, hogy kalkulációikat néhány amerikai farmer sem hagyta figyelmen kívül.  A világ mandulafogyasztásának a négyötödét az USA egyetlen állama, Kalifornia szolgálja ki. A nyugati parti „aranyállam” azonban nem épp a magas csapadékmennyiségéről híres. A mandulaligeteken gazdálkodók egy része éppen ezért újabban páraérzékelőkkel követi nyomon, nem szomjaznak-e a fái. A termőföld nedvességtartalmáról gyűjtött adatokat a műszerek a „felhőbe”, vagyis a világhálón bárhol elérhető adattárolóba továbbítják.

A számítógép-vezérelt rendszer a felhőbe érkező adatsor alapján dönti el, hogy beindítja-e a mandulaliget öntözőrendszerét. Ha szükséges, az okos öntözőrendszer cseppre pontosan annyi – megfelelő időközönként tápoldattal kevert – vizet bocsát ki, amennyire a növénynek szüksége van. A vízpumpák egyedi állíthatósága folytán nincs két egymás melletti fa, amely pontosan ugyanazt a „löketet” kapná. A korábban hetente átlagosan egyszer locsoló gazdák az öntözésre használt víz és tápoldat negyedét-ötödét is meg tudják így spórolni.

 

A mezőgazdaságban is terjed az informatika

 

Szaporodnak a high-tech tanyák az Egyesült Államok középnyugati régiójában is. A hatalmas kiterjedésű földbirtokok egyre inkább óriási gyárakra hasonlítanak, ahol a XXI. századi farmerek a döntéshozatal oroszlánrészét számítógépekre bízzák. Utóbbiak az időjárás-jelentésekből gyűjtött információkat összevetik a földeken kihelyezett szenzorok biztosította adatsorokkal, például a talaj nedvesség- és tápanyagtartalmával, a gyomnövények és a növényeket károsító kórokozók terjedésének az ütemével. Gondosan kiszámolják, a szükséges beavatkozások mennyibe kerülnek, majd aprólékos pontossággal elemzik, a beavatkozások milyen kombinációja biztosítja a legmagasabb hozamot.

Életmentő smart farming

A mezőgazdasági termelékenység növelése a szó szoros értelmében életbe vágó lehet – fejtegette a The Economist brit hetilap szakírója idén júniusban. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése szerint a Föld lakóinak a száma az évszázad közepére a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,7 milliárdra fog nőni. Az egyre növekvő élelmiszer-szükségletet csak a növénytermesztés 70 százalékos gyarapodása tudná fedezni. Van azonban egy bökkenő: manapság már legfeljebb csak a földek hatékonyságát lehet növelni, a növénytermesztésre alkalmas földeken ugyanis ma is gazdálkodnak.

A növénytermesztést az ezrefordulón kezdte „kiokosítani” a világ egyik legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártó vállalata, az amerikai John Deere. Traktorjaikba GPS-érzékelőket szereltek, ami lehetővé tette például azt, hogy a gazdák a földjeiktől távol eső helyekről is ellenőrizhessék, szántás, vetés, vagy aratás közben nem maradt-e ki egy-egy terület, vagy a gépek – tévedésből – nem mentek-e végig egy-egy sávon kétszer is. Ez az újítás akár 30-40 százalékkal is segített csökkenteni az üzemanyagfogyasztást. A tápoldatok, vagy épp a gyomirtó, illetve növényvédő szerek ekképp elérhető egyenletesebb eloszlása révén pedig javította a vetemény általános állapotát, biztosította a bővebb termést.

 

Az amerikai John Deere traktorjaiba GPS-érzékelőket szereltek

 

A traktorokra és a talajba egyre több szenzor került, így a farmerek mára a földek ásványianyag-tartalmától és a talaj porózusságától, a levegő és a talaj páratartalmán át egészen a tápoldatnak betudható szaporulat mennyiségéig szinte bármit képesek lemérni. Az adatok segítségével pedig optimalizálhatják a termelést, meghatározhatják, hogy a földjeik egy-egy területén milyen növényből lehet a legkevesebb ráfordítással a legnagyobb hasznot hajtani.

Konyhakertek okosan, szépen

Az ásó, a kapa és a gereblye mellé manapság a hobbikertészek is rendszeresíthetik például az Easy Bloom nevű kütyüt. Utóbbit csak bele kell dugni a talajba, ahová a lelkes konyha-, vagy balkonkertész ültetni szeretne. A kütyü néhány másodperc alatt megméri a beérkező napfény mennyiségét, a föld nedvesség- és tápanyagtartalmát, a hőmérsékletet és a talaj esetleges szennyezettségének a mértékét.

Ezután már csak a számítógéphez kell csatlakoztatni, hogy gyors mérlegelést követően megsúgja, az általa vizsgált területen milyen terményekkel érdemes bíbelődni. A potom 50 dollárt (alig 14 ezer forintot) kóstáló szerkentyű – egy számítógépre, mobiltelefonra telepíthető szoftver segítségével – ezek után természetesen azt is részletezi, hogy kell gondozni a kiválasztott zöldségeket.

Egy ekképp optimalizált konyhakertnek, balkonládának az öntözésével se kell foglalkozni, ha egy vezeték nélküli hálózattal kommunikáló nedvességmérő szenzor is akad a háznál. Szerencsére ebből már viszonylag nagy választék is akad. Ha cserepes növények vízigényének a monitorozására használják, e-mailt, sms-t küld, amikor a növény vizet igényel. A kertben azonban az automatizált öntözőrendszerre is csatlakoztatható. A Plant Link nevű modell ára a 100 dollárt (28 ezer forintot) sem éri el.

További kütyük gondoskodhatnak a hozam növeléséről: a VegiBee afféle robotméh, amelynek segítségével paradicsom, paprika, borsó, bab, padlizsán és eperágyásokat lehet bőtermővé tenni. Az elektromos porzó gyártói szerint a mindössze 50 dolláros kütyü évente 30 százalékkal növeli a veteményesek hozamát.

 

Az ásó, a kapa és a gereblye mellé manapság a hobbikertészek is rendszeresíthetik az automatizálási eszközöket

 

A kompakt megoldások kedvelői idén júliustól a fenti kütyüket egybeépítve – és további funkciókkal kiegészítve – is megrendelhetik egy kaliforniai start-up vállalkozás jóvoltából. A hobbikertészeknek gyártott, számítógép-vezérelt FarmBot szerszámgép – az elindított programtól függően – aprólékosan elemzi a legfeljebb 3 méter hosszú és 1,5 méter széles konyhakerti ágyások termőtalaját.

Ezután centiméterről-centiméterre megtervezi, melyik ponton milyen zöldség teremne meg a leginkább költséghatékonyan. Ezt követően automatikusan el is ülteti a magokat, majd öntözi a palántákat. A kiskertészeknek nincs más dolga, mint leszüretelni az érett zöldségeket.

Az okoskertek megálmodói a garzonlakásokban élőkre is gondoltak. Több cég is gyárt olyan – jóformán filléres – okoskaspókat, amelyekben beépített LED-lámpák biztosítják a növényeknek a napfényt, szenzorok mérik a nedvesség- és tápanyagtartalmat, és rendszeresen üzennek, ha valamit pótolni kell.

Mindehhez még termőtalajra sincs szükség, mivel a legtöbb okoskaspót hidrokultúrás termesztésre tervezték. Mielőtt a talaj felszámolását bárki a XXI. századi fejlődésnek tudná be, Sir Francis Bacon brit filozófus már a XVII. század hajnalán értekezett a vízkultúrás növénytermesztés lehetőségéről.

Vegye kézbe cége tervezési adatainak kezelését!
Spóroljon a Solidworks PDMtoGo-ajánlatával! Úgy gondolja egy PDM rendszer bevezetése hosszadalmas, drága és szükségtelen? Akkor sosem szembesült ezekkel a problémákkal.
Többrétegű védelem kibertámadás ellen
Abban a korban, amikor minden csatlakozik az internethez, gyakorlatilag bármit fel lehet törni, aminek van IP-címe. Ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz annak belátása, hogy adataikat hatékony védelmi módszerekkel kell megóvni az illetéktelen behatolóktól.
Versenyzőket is vár az Electrosub
Az elektronikai ipar egyik legrangosabb nemzetközi szervezete, az IPC (Association Connecting Electronics Industries), az Electrosub elektronikai és elektrotechnikai konferencia és szakkiállítás szponzorálását tervezi.
Semmilyen berendezés nincs biztonságban
A brit pénzügyminiszter szerint az integrált online rendszerek világában semmilyen berendezés, még a konyhai vízforralók és a hűtőszekrények sincsenek biztonságban a kibertámadásokkal szemben.
Kopott a szerszám?
Az ideális megoldás a májusi Mach-Tech szakkiállításon várja Önt! A Sisma 300 W-os mobil lézerhegesztő készülékét főleg a szerszám- és formagyártásban használják az apró varratoktól egészen a nagy teljesítményt igénylő felrakásokig.