Ki mint vet...
A növénytermesztés széleskörű „kiokosítása” egyes szakemberek szerint a víz- és az élelmiszerhiányt is megoldhatná a bolygón.

 

Egyetlen szem mandula megérleléséhez közel négy liter víz kell.  Azt nem tudni, hogyan jutottak a meglepő eredményre a számításokat jegyző holland kutatók, annyi viszont bizonyos, hogy kalkulációikat néhány amerikai farmer sem hagyta figyelmen kívül.  A világ mandulafogyasztásának a négyötödét az USA egyetlen állama, Kalifornia szolgálja ki. A nyugati parti „aranyállam” azonban nem épp a magas csapadékmennyiségéről híres. A mandulaligeteken gazdálkodók egy része éppen ezért újabban páraérzékelőkkel követi nyomon, nem szomjaznak-e a fái. A termőföld nedvességtartalmáról gyűjtött adatokat a műszerek a „felhőbe”, vagyis a világhálón bárhol elérhető adattárolóba továbbítják.

A számítógép-vezérelt rendszer a felhőbe érkező adatsor alapján dönti el, hogy beindítja-e a mandulaliget öntözőrendszerét. Ha szükséges, az okos öntözőrendszer cseppre pontosan annyi – megfelelő időközönként tápoldattal kevert – vizet bocsát ki, amennyire a növénynek szüksége van. A vízpumpák egyedi állíthatósága folytán nincs két egymás melletti fa, amely pontosan ugyanazt a „löketet” kapná. A korábban hetente átlagosan egyszer locsoló gazdák az öntözésre használt víz és tápoldat negyedét-ötödét is meg tudják így spórolni.

 

A mezőgazdaságban is terjed az informatika

 

Szaporodnak a high-tech tanyák az Egyesült Államok középnyugati régiójában is. A hatalmas kiterjedésű földbirtokok egyre inkább óriási gyárakra hasonlítanak, ahol a XXI. századi farmerek a döntéshozatal oroszlánrészét számítógépekre bízzák. Utóbbiak az időjárás-jelentésekből gyűjtött információkat összevetik a földeken kihelyezett szenzorok biztosította adatsorokkal, például a talaj nedvesség- és tápanyagtartalmával, a gyomnövények és a növényeket károsító kórokozók terjedésének az ütemével. Gondosan kiszámolják, a szükséges beavatkozások mennyibe kerülnek, majd aprólékos pontossággal elemzik, a beavatkozások milyen kombinációja biztosítja a legmagasabb hozamot.

Életmentő smart farming

A mezőgazdasági termelékenység növelése a szó szoros értelmében életbe vágó lehet – fejtegette a The Economist brit hetilap szakírója idén júniusban. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése szerint a Föld lakóinak a száma az évszázad közepére a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,7 milliárdra fog nőni. Az egyre növekvő élelmiszer-szükségletet csak a növénytermesztés 70 százalékos gyarapodása tudná fedezni. Van azonban egy bökkenő: manapság már legfeljebb csak a földek hatékonyságát lehet növelni, a növénytermesztésre alkalmas földeken ugyanis ma is gazdálkodnak.

A növénytermesztést az ezrefordulón kezdte „kiokosítani” a világ egyik legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártó vállalata, az amerikai John Deere. Traktorjaikba GPS-érzékelőket szereltek, ami lehetővé tette például azt, hogy a gazdák a földjeiktől távol eső helyekről is ellenőrizhessék, szántás, vetés, vagy aratás közben nem maradt-e ki egy-egy terület, vagy a gépek – tévedésből – nem mentek-e végig egy-egy sávon kétszer is. Ez az újítás akár 30-40 százalékkal is segített csökkenteni az üzemanyagfogyasztást. A tápoldatok, vagy épp a gyomirtó, illetve növényvédő szerek ekképp elérhető egyenletesebb eloszlása révén pedig javította a vetemény általános állapotát, biztosította a bővebb termést.

 

Az amerikai John Deere traktorjaiba GPS-érzékelőket szereltek

 

A traktorokra és a talajba egyre több szenzor került, így a farmerek mára a földek ásványianyag-tartalmától és a talaj porózusságától, a levegő és a talaj páratartalmán át egészen a tápoldatnak betudható szaporulat mennyiségéig szinte bármit képesek lemérni. Az adatok segítségével pedig optimalizálhatják a termelést, meghatározhatják, hogy a földjeik egy-egy területén milyen növényből lehet a legkevesebb ráfordítással a legnagyobb hasznot hajtani.

Konyhakertek okosan, szépen

Az ásó, a kapa és a gereblye mellé manapság a hobbikertészek is rendszeresíthetik például az Easy Bloom nevű kütyüt. Utóbbit csak bele kell dugni a talajba, ahová a lelkes konyha-, vagy balkonkertész ültetni szeretne. A kütyü néhány másodperc alatt megméri a beérkező napfény mennyiségét, a föld nedvesség- és tápanyagtartalmát, a hőmérsékletet és a talaj esetleges szennyezettségének a mértékét.

Ezután már csak a számítógéphez kell csatlakoztatni, hogy gyors mérlegelést követően megsúgja, az általa vizsgált területen milyen terményekkel érdemes bíbelődni. A potom 50 dollárt (alig 14 ezer forintot) kóstáló szerkentyű – egy számítógépre, mobiltelefonra telepíthető szoftver segítségével – ezek után természetesen azt is részletezi, hogy kell gondozni a kiválasztott zöldségeket.

Egy ekképp optimalizált konyhakertnek, balkonládának az öntözésével se kell foglalkozni, ha egy vezeték nélküli hálózattal kommunikáló nedvességmérő szenzor is akad a háznál. Szerencsére ebből már viszonylag nagy választék is akad. Ha cserepes növények vízigényének a monitorozására használják, e-mailt, sms-t küld, amikor a növény vizet igényel. A kertben azonban az automatizált öntözőrendszerre is csatlakoztatható. A Plant Link nevű modell ára a 100 dollárt (28 ezer forintot) sem éri el.

További kütyük gondoskodhatnak a hozam növeléséről: a VegiBee afféle robotméh, amelynek segítségével paradicsom, paprika, borsó, bab, padlizsán és eperágyásokat lehet bőtermővé tenni. Az elektromos porzó gyártói szerint a mindössze 50 dolláros kütyü évente 30 százalékkal növeli a veteményesek hozamát.

 

Az ásó, a kapa és a gereblye mellé manapság a hobbikertészek is rendszeresíthetik az automatizálási eszközöket

 

A kompakt megoldások kedvelői idén júliustól a fenti kütyüket egybeépítve – és további funkciókkal kiegészítve – is megrendelhetik egy kaliforniai start-up vállalkozás jóvoltából. A hobbikertészeknek gyártott, számítógép-vezérelt FarmBot szerszámgép – az elindított programtól függően – aprólékosan elemzi a legfeljebb 3 méter hosszú és 1,5 méter széles konyhakerti ágyások termőtalaját.

Ezután centiméterről-centiméterre megtervezi, melyik ponton milyen zöldség teremne meg a leginkább költséghatékonyan. Ezt követően automatikusan el is ülteti a magokat, majd öntözi a palántákat. A kiskertészeknek nincs más dolga, mint leszüretelni az érett zöldségeket.

Az okoskertek megálmodói a garzonlakásokban élőkre is gondoltak. Több cég is gyárt olyan – jóformán filléres – okoskaspókat, amelyekben beépített LED-lámpák biztosítják a növényeknek a napfényt, szenzorok mérik a nedvesség- és tápanyagtartalmat, és rendszeresen üzennek, ha valamit pótolni kell.

Mindehhez még termőtalajra sincs szükség, mivel a legtöbb okoskaspót hidrokultúrás termesztésre tervezték. Mielőtt a talaj felszámolását bárki a XXI. századi fejlődésnek tudná be, Sir Francis Bacon brit filozófus már a XVII. század hajnalán értekezett a vízkultúrás növénytermesztés lehetőségéről.

Új korszak előtt a hálózati iparág
A Cisco előrejelzése szerint a blokklánc-technológia, az autonóm eszközök és a virtuális asszisztensek lesznek az elkövetkezendő évek uralkodó technológiai trendjei az üzleti világban, de a hálózatok és a kiberbiztonság nélkül ezek is csak víziók maradnak.
Nagyobb biztonság a gyártásban
A Rittal IT-szakértői szoros együttműködésben dolgoznak az ipari vállalatokkal azért, hogy megfelelő IT-infrastruktúrát hozzanak létre az ipar 4.0 számára, beleértve az edge computing platformokat is.
Kínában köt üzletet a Kürt
A kínai Szilícium-völgynek számító Shenzhen város befektetés-ösztönző vállalatával, az Invest Shenzhennel kötött együttműködés keretében a Kürt Csoport Big Data alapú megbízás küszöbén áll Kínában.
Okoskijelzők használata
A felhasználókkal kommunikáló elektronikai berendezések tervezésének egyik legfontosabb folyamata az ember-gép interfész (HMI – human-machine interface) kialakítása.
A robotika bionikai megközelítése
Kis könnyű súlyú, pneumatikus meghajtással rendelkező robotok együtt dolgoznak az emberekkel és a polip lábai alapján modellezett fogóval: a Festo Bionic Learning Network mérnökei három jövőbe tekintő koncepciót is bemutattak ebben az évben.