Kezdődhetnek a röntgenlézeres kísérletek
Előállította az első felvillanásokat a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szintű szerkezeteket és folyamatokat akarnak lefényképezni.

 

Az első napon másodpercenként egy-egy villanást produkáltak, a létesítmény szeptemberi hivatalos felavatásáig azonban másodpercenként 27 ezerre akarják növelni a felvillanások számát. A felvillanó lézerfény mindössze 0,8 nanométer hullámhosszú volt, ami 500-szor rövidebb a látható fény hullámhosszánál. "A kutatás új korszaka veszi kezdetét Európában az első lézerfénnyel, amelyet ma a világ legmodernebb és a legnagyobb teljesítményű lineáris gyorsítójával előállítottunk" – idézte a dpa és az AP a németországi kutatóintézet közleményét.

A schenefeldi berendezés 2,1 kilométer hosszú földalatti elektrongyorsítójában 98 darab, 1,7 kilométer távon egymás után kapcsolt rezonátor gyorsítja az elektronokat egyelőre 12 GeV (12 milliárd elektronvolt) energiára; ezt az energiát a következő hónapokban fokozatosan 17,5 GeV-re fogják emelni. A rezonátorok nióbium fémből készültek és az abszolút nulla fok közelében, -271 Celsius-fokos hőmérsékleten működnek, ahol a nióbium szupravezetővé válik, vagyis teljesen elveszíti elektromos ellenállását – olvasható az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont honlapján.

A felgyorsított elektronokat mágnesek különleges elrendezésű, mintegy 200 méter hosszú sorozatába, úgynevezett un­du­lá­to­rok­ba vezetik, amelyekben másodpercenként 27 000 igen rövid, a lézerfényhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező, a hagyományos röntgenforrásokénál egy milliárdszor erősebb röntgenfelvillanás keletkezik. A kutatók ezeket a 10 keV körüli energiájú, vagyis a keményröntgen-tartományba eső fotonokból álló felvillanásokat fogják használni az összesen 3,4 kilométer hosszúságú röntgenlézer végén kiépülő mérőállomásokon kísérletek végzésére. Ezekben atomi felbontással térképezik fel vírusok szerkezetét, sejtek molekuláris összetételét fejtik meg, háromdimenziós "fényképeket" készítenek a na­no­vi­lág­ról, gyors kémiai reakciókat "filmeznek le"  vagy éppen olyan folyamatokat tanulmányoznak, amilyenek a bolygók belsejében zajlanak.

Az egyik legnagyobb európai kutatási infrastruktúra, a European XFEL tervezése 20 éve kezdődött, az építése hét évig tart. A röntgenlézer létrehozását 11 ország (Dánia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Svédország és Szlovákia) vállalta, a 2005-ös árakon számolt 1,22 milliárd euró teljes költségből Németországra 58 százalék, Oroszországra 27 százalék jut. Magyarország teljes jogú tagként a költségek 1 százalékát állja.

Magyar kutatók a nyolcvanas évek óta használnak analitikai és anyagvizsgálati célból részecskegyorsítókon alapuló röntgenforrásokat, ilyen tapasztalatokat elsősorban a legnagyobb európai szinkrotronnál, a grenoble-i ESRF-nél szereztek. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jelenleg két kutatócsoport készül arra, hogy a hamburgi létesítmény egyik első használója legyen. A Schenefeldben tervezett hat kísérleti műszer közül az első kettővel ősszel kezdődhetnek az első felhasználói kísérletek.

Az ipari digitalizáció trendjeiről
Az MTA SZTAKI október 10-én első alkalommal rendezte meg INDIGO elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napját. A rendezvényen közel kétszázan - vállalati, termelési és logisztikai vezetők - kaptak betekintést az ipar 4.0 legfontosabb trendjeibe.
Matematikai eljárások az iparnak
Ipari matematikai tudományos projektet valósít meg csaknem 1,4 milliárd forint költséggel 2020-ig a győri Széchenyi István Egyetem mint konzorciumvezető a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen.
Iparági partnerség az egyedi igények szolgálatában
A kiskőrösi Eckerle Industrie célgép gyártó egység és az egri Aventics Hungary pneumatika üzem sikeres kooperációja számos közös részvételű szakmai rendezvényben, fejlesztésben, egyetemi projektekben, valamint egy évtizednyi eredményes munkában mutatkozik meg.
GNSS vevő egységek az Endrich kínálatában
A globális helymeghatározás egyre megszokottabbá válik a mindennapjainkban a közlekedés területén, az autók gyári GPS vevőkkel rendelhetők, az elektronikai boltok kínálatában pedig számtalan konfigurációban elérhetők ezek az eszközök különféle feladatokra.
Menjek vagy maradjak?
A magyar munkavállalók csaknem 60 százaléka gondolkodik azon, hogy munkahelyet vált a CX-Ray HR technológiai cég felmérése szerint.