Kapacitásait értékesíti a szegedi lézerközpont
A szegedi ELI lézerközpont a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.

 

Az európai lézerkutatási infrastruktúra létrehozása a szegedi berendezés megépítésével és üzembe helyezésével párhuzamosan az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciummá (ERIC) szervezésével – a prágai és bukaresti berendezésekkel együtt – lesz teljes. Az ELI-ERIC létrejötte után a Konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte esetén a működési költségekhez történő magyar hozzájárulás jelenleg évente 2,4 milliárd forintra becsülhető.

Az ELI-ERIC konzorcium szervezésére, a létrejövő ELI-ERIC lehetséges tagjai felkutatására, továbbá az ELI létesítmények kutatási kapacitásai hazai és nemzetközi hasznosításának elősegítésére, és az ezzel kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke kezdeményezte Fülöp Zsolt, az MTA doktora, az MTA Atommagkutató Intézetének korábbi igazgatója rendkívüli követi kinevezését.

A lézerkutatási infrastruktúrának helyet adó szegedi épületkomplexum használatba vétele 2017 tavaszán várható, ezután a lézeres berendezések összeszerelését és próbaüzemét követően a kutatóközpont várhatóan 2019-től üzemel majd teljes kapacitással. Az ELI-ERIC létrehozásával szolgáltatás-orientált lézerkutatási infrastruktúra jön létre, mely a lézertudomány legújabb technológiáit állítja majd a nemzetközi kutatói közösség szolgálatába. A fejlesztés várhatóan a regionális beruházásokat is ösztönözni fogja az ELI kutatóközpontoknak helyet adó országokban.

Kiemelkedő kutatási lehetőségek

A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt produkált legtöbb és időben legrövidebb impulzusaival. Az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját alkalmazza – különös tekintettel a koherens extrém-ultraibolya (XUV) és röntgensugárzásra, valamint az attoszekundumos impulzusokra.

A létesítmény küldetésének másik fő eleme a 200 PW csúcsintenzitású impulzusok előállításához szükséges tudományos és technológiai fejlesztések elősegítése. Az ELI-ALPS elsősorban a tudományos kutatói alkalmazások területeiről érkező felhasználók számára  biztosítja majd a lézerforrásokat és az általuk keltett másodlagos fény- és részecske-impulzusok egyedülálló kombinációját, legfeljebb öt százalék arányú ipari célú felhasználás mellett.

Az ELI Irányító Testülete 2009. október 1-jén, Prágában döntött úgy, hogy Csehország, Magyarország és Románia közösen valósíthatja meg az ELI elosztott infrastruktúráját. Ez az első alkalom, hogy egy nagy, közös kutatási infrastruktúra új EU-tagországokban épülhet meg. Az attoszekundumos impulzusokkal Szegeden foglalkoznak, a nagy teljesítményű másodlagos forrásból történő, másodpercenként akár tízszer „tüzelő” beamline Csehországban, Prágában épül, Romániában, Bukarestben pedig fotonukleáris kutatóközpont jön létre, a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára.

Az 5G-vel az ipar is jól jár
Várhatóan 2020-ra beindulhatnak az első kereskedelmi 5G hálózatok, az ötödik generációs mobilhálózatok kutatás-fejlesztési, szabványosítási, és kivitelezési folyamata jóval rövidebb időt vesz igénybe, mint a 3G vagy a 4G bevezetése.
Kulcstechnológia a dolgok internetéhez
A Bosch egymilliárd eurós beruházással új, 700 munkatársat foglalkoztató félvezető-gyártó egységet épít Drezdában. Az üzem a Bosch több mint 130 éves történetének legnagyobb önálló beruházása.
Újabb fázisához érkezett a hazai Siemens bővítése
Új típusú gázturbina-lapátok gyártását kezdi meg Magyarországon a Siemens, amelynek érdekében további, legalább 150, magasan képzett szakembert tervez felvenni budapesti Power and Gas üzemébe.
Az okosvárosok biztonságossá tétele
Néhány hónappal ezelőtt a dallasi riasztórendszer felett vették át az uralmat ismeretlen hackerek, és megszólaltatták a 156 vészjelző szirénát, amelyeket elvileg csak vészhelyzetben használnának a lakosság figyelmének felhívására.
Az első kapavágásra készülnek Pakson
Tendereket ír ki idén az ASZE orosz cégcsoport, hogy az építők a terepen a jövő év elején megkezdhessék a Paks II projekt előkészítését - jelentette ki Valerij Limarenko, a paksi erőművet bővítő orosz fővállalkozó cégcsoport elnöke az Atomexpo 2017 nemzetközi fórumon.