Kapacitásait értékesíti a szegedi lézerközpont
A szegedi ELI lézerközpont a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.

 

Az európai lézerkutatási infrastruktúra létrehozása a szegedi berendezés megépítésével és üzembe helyezésével párhuzamosan az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciummá (ERIC) szervezésével – a prágai és bukaresti berendezésekkel együtt – lesz teljes. Az ELI-ERIC létrejötte után a Konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte esetén a működési költségekhez történő magyar hozzájárulás jelenleg évente 2,4 milliárd forintra becsülhető.

Az ELI-ERIC konzorcium szervezésére, a létrejövő ELI-ERIC lehetséges tagjai felkutatására, továbbá az ELI létesítmények kutatási kapacitásai hazai és nemzetközi hasznosításának elősegítésére, és az ezzel kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke kezdeményezte Fülöp Zsolt, az MTA doktora, az MTA Atommagkutató Intézetének korábbi igazgatója rendkívüli követi kinevezését.

A lézerkutatási infrastruktúrának helyet adó szegedi épületkomplexum használatba vétele 2017 tavaszán várható, ezután a lézeres berendezések összeszerelését és próbaüzemét követően a kutatóközpont várhatóan 2019-től üzemel majd teljes kapacitással. Az ELI-ERIC létrehozásával szolgáltatás-orientált lézerkutatási infrastruktúra jön létre, mely a lézertudomány legújabb technológiáit állítja majd a nemzetközi kutatói közösség szolgálatába. A fejlesztés várhatóan a regionális beruházásokat is ösztönözni fogja az ELI kutatóközpontoknak helyet adó országokban.

Kiemelkedő kutatási lehetőségek

A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt produkált legtöbb és időben legrövidebb impulzusaival. Az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját alkalmazza – különös tekintettel a koherens extrém-ultraibolya (XUV) és röntgensugárzásra, valamint az attoszekundumos impulzusokra.

A létesítmény küldetésének másik fő eleme a 200 PW csúcsintenzitású impulzusok előállításához szükséges tudományos és technológiai fejlesztések elősegítése. Az ELI-ALPS elsősorban a tudományos kutatói alkalmazások területeiről érkező felhasználók számára  biztosítja majd a lézerforrásokat és az általuk keltett másodlagos fény- és részecske-impulzusok egyedülálló kombinációját, legfeljebb öt százalék arányú ipari célú felhasználás mellett.

Az ELI Irányító Testülete 2009. október 1-jén, Prágában döntött úgy, hogy Csehország, Magyarország és Románia közösen valósíthatja meg az ELI elosztott infrastruktúráját. Ez az első alkalom, hogy egy nagy, közös kutatási infrastruktúra új EU-tagországokban épülhet meg. Az attoszekundumos impulzusokkal Szegeden foglalkoznak, a nagy teljesítményű másodlagos forrásból történő, másodpercenként akár tízszer „tüzelő” beamline Csehországban, Prágában épül, Romániában, Bukarestben pedig fotonukleáris kutatóközpont jön létre, a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára.

Új korszak előtt a hálózati iparág
A Cisco előrejelzése szerint a blokklánc-technológia, az autonóm eszközök és a virtuális asszisztensek lesznek az elkövetkezendő évek uralkodó technológiai trendjei az üzleti világban, de a hálózatok és a kiberbiztonság nélkül ezek is csak víziók maradnak.
Nagyobb biztonság a gyártásban
A Rittal IT-szakértői szoros együttműködésben dolgoznak az ipari vállalatokkal azért, hogy megfelelő IT-infrastruktúrát hozzanak létre az ipar 4.0 számára, beleértve az edge computing platformokat is.
Kínában köt üzletet a Kürt
A kínai Szilícium-völgynek számító Shenzhen város befektetés-ösztönző vállalatával, az Invest Shenzhennel kötött együttműködés keretében a Kürt Csoport Big Data alapú megbízás küszöbén áll Kínában.
Okoskijelzők használata
A felhasználókkal kommunikáló elektronikai berendezések tervezésének egyik legfontosabb folyamata az ember-gép interfész (HMI – human-machine interface) kialakítása.
A robotika bionikai megközelítése
Kis könnyű súlyú, pneumatikus meghajtással rendelkező robotok együtt dolgoznak az emberekkel és a polip lábai alapján modellezett fogóval: a Festo Bionic Learning Network mérnökei három jövőbe tekintő koncepciót is bemutattak ebben az évben.