Ipari megrendelésekre is dolgozik a magyar űrlabor
Az űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése egyre több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé, ezért 100 millió forintból tesztlabort épített az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja.

 

A saját forrásból létrehozott új labor és tesztközpont legfontosabb célja, hogy professzionális hátteret biztosítson az MTA EK űrkutatási tevékenységeihez, emellett plusz bevételi forrást jelent, hogy a tesztlaborban a saját fejlesztésű eszközök vizsgálata mellett ipari megrendeléseket is fogadni tudnak – mondta el az új laborról Zábori Balázs, az MTA EK Űrkutatási Laboratórium műszaki felelőse. A tesztlabor egy csaknem pormentes légterű szoba, a tisztatér köré épül, ahol az Európai Űrügynökség által megkövetelt körülmények között vizsgálhatják és szerelhetik a készülő műholdakat. A tisztatér szomszédságában a felbocsátás viszontagságait szimuláló nagy teljesítményű rázópad, valamint az űr körülményeit visszaadó termovákuumkamra és klímaszekrény üzemel.

A termovákuum tesztlaborban az űreszközöket nagy vákuum és szélsőséges hőmérsékleti viszonyok esetére vizsgálják a tesztberendezésekkel. A vibrációs laborban pedig egy nagy teljesítményű rázógép segítségével a felbocsátás során fellépő erőket szimulálják. Hibás működés esetén a vizsgált űreszköz visszavihető a tisztatéri környezetbe, ahol ismét szétszerelhető és a hiba forrása kereshető. Zábori Balázs elmondta, hogy a mikroműholdak világa nagy fejlődésen megy keresztül, nem ritka, hogy egy-egy rakétával több tucat, nagyjából cipősdoboz méretű műholdat állítanak pályára. Ilyen űreszköz volt a Masat-1, Magyarország első műholdja is. Az űrtechnikai eszközöket azonban szigorú tesztelést követően lehet csak az az űrbe küldeni.

 

Rázópadot kezel egy gyakornok a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjában nyílt űripari tesztközpontban (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

 

"Az eddig érvényes űrkutatási irányelvek gyorsan változtak az elmúlt években. Amióta az Európai Űrügynökség tagjai lettünk, nagyon megszigorodtak az előírások, emellett saját projektjeink száma is jelentősen megnövekedett" – indokolta a laboratórium létrehozását a bemutatót követő sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy ezentúl számos űripari partnerük jelezte igényét egy hazai tesztlaboratóriumra. Mivel a műholdak tervezőinek nem éri meg saját tesztrendszereket fenntartani, a különféle teszthelyszínek között kellett oda-vissza szállítani a műholdat, ami jelentősen megnöveli a költségeket és az időt – magyarázta. Az új magyar űrtesztlaborban viszont szinte minden egy helyen megtalálható, egy helyen megvalósítható a tesztelés több fázisa, és a szereléseket is megfelelő körülmények között lehet elvégezni. Emellett új szolgáltatásként az intézetben az űrhajósokra és a technológiára is veszélyes kozmikus sugárzásról komplex sugárzási analízist is tudnak majd készíteni.

Hirn Attila, az MTA EK, Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője megemlékezett arról, hogy az első magyar űreszköz, amely szintén az intézetben készült 1970-ben, a Tánya fóliás mikrometeorit-csapda volt, azóta számtalan magyar vagy magyar közreműködéssel épített műszer jutott el a világűrbe. Az űrhajósok sugárvédelmét szolgáló Pille dózismérő-rendszert például ma is használják az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, a NASA űrhajósai mind a mai napig kiviszik sétára a hordozható mérőműszereket. A többi között megemlítette még, hogy készítettek energia-spektrométereket a VEGA és Rosetta üstökös-szondákra és a Phobos Mars-szondákra. Jelenleg pedig a RADCUBE projekten dolgoznak, amelynek célja a kozmikus sugárzási és űridőjárási környezet valós idejű megfigyelése. A berendezés demonstrációs küldetése várhatóan 2019 végén 2020 elején fog megvalósulni.

A kiberbűnözők kedvencei
Kiberbiztonsági szempontból nehéz éve volt a világnak: a legújabb Microsoft Security Intelligence Report szerint 2017 februárja és 2018 januárja között főleg a botnetek, a kis költségű támadások, illetve a zsarolóvírusok jelentettek fenyegetést a felhasználókra.
DC/DC kapcsolóüzemű feszültségátalakítók működése
A DC/DC konverterek napjaink telepes táplálású elektronikai készülékeinek elengedhetetlen alapelemei, hiszen ezek áramkörei gyakorta különböző tápfeszültséget igényelnek, de helyhiány miatt általában nincs lehetőség többfajta elem használatára.
Ipari kibervédelemben erősít a Siemens
Az idei Hannoveri Vásáron az ipari hálózatokban előforduló rendellenességek észlelésére szolgáló megoldást mutatnak be. Az anomáliát detektáló rendszer mesterséges intelligenciát is használ.
Az alkotás jövője - minden változik
A gépipar jelenleg olyan mértékű átalakulás küszöbén áll, amilyenre az ipari forradalom óta nem volt példa. Az iparág az elmúlt évek során új termékek, folyamatok és alapanyagok széles körével készítette elő a terepet.
Üzleti sikert hoz a szaktudás
A digitális technológiák egyre szélesebb körű térnyerése következtében az általános, minden iparág számára alkalmas megoldások helyett a cégek egyre inkább az egyedi igényeket figyelembe vevő alkalmazásokat és az ehhez szükséges szaktudást keresik.