Ipari folyamatokról vállalati döntéshozóknak
Mesterséges intelligencia, big data, számítási felhő, IoT - manapság sokat hallható kifejezések az iparban is. Noha a gyártási folyamatoknak megvannak a maguk hagyományai és szigorú előírásai, a korszerű informatikai eszközök nélkülözhetetlen elemei a fejlődésnek. Ezekre mutattak példát a Spark Institute májusi ipar 4.0 rendezvényének előadói.

 

A rendezvényt megnyitó Fazekas Barbara, a Spark Institute at IBS oktatója a közel száz fős, elsősorban informatikai érdeklődésű hallgatóságnak elmondta, hogy az ipar 4.0 egy – 2011-ben Németországból indult – iparfejlesztési stratégia elnevezése. Fókuszában a sztenderdizálás, a horizontális és vertikális integráció, az ipari automatizáció és az adatvezérelt döntési folyamatok állnak. A ma már világszerte negyedik ipari forradalomként emlegetett üzleti és technológiai megoldások fontos jellemzője, hogy az informatika egyre jobban beágyazódik a gyártási folyamatokban. Az így létrejövő okos gyárak olyan lehetőségeket teremtenek, amelyek korábban – a sokéves tapasztalat és szaktudás dacára – nem álltak rendelkezésünkre.

Ipar 4.0 - ez tényleg működik

Arról, hogy mindez hogyan működik a valóságban, elsőként Siszer Tamás, a Festo Automatika Kft. Didactic üzletágának vezetője beszélt. Az 1920-as években Albert Fezer és Gottlieb Stoll alapította vállalat kezdetben fa megmunkáló gépek javításával foglalkozott. Az 1930-as évek elejétől az Egyesült Államokban, majd 1950-től Európában is egy akkor forradalmi technológia, a pneumatika fejlesztése lett a cég fő tevékenysége.

Az 1960-as években alapított, a szakoktatás modernizálását célzó Didactic üzletág mellett, a jelenleg is családi kézben lévő, 170 országban képviselettel rendelkező, mintegy 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalat kutatás-fejlesztési, gyártási és értékesítési tevékenysége napjainkban is ehhez az iparághoz kötődik. Megoldásaik egyre inkább az ipar 4.0 és a digitalizáció filozófiájához kapcsolódnak: a németországi Scharnhausenben működő mintagyáruk középpontjában a kiber-fizikai rendszerek, emberek, gépek és eszközök valós idejű, intelligens összekapcsolása áll.

 

Nem csupán a technológiai ismeretek átadásáról, közös ötletelésről szól a Mintagyár-projekt, hanem a résztvevő szakemberek szemléletformálásáról is

 

Mit is jelent ez a gyakorlatban? A 2017-től magyarországi telephelyén is ipar 4.0 Mintagyárként működő vállalat nem csak az egyes részterületekre, hanem a teljes értéklánc ellátási lánc digitalizációjára építi fejlesztéseit. Siszer Tamás példaként hozta online webshopjukat. A cég közel 32 ezer sztenderd katalógus termékkel foglalkozik, amelynek átlagos rendelési mennyisége három darab. A gyorsított, akár 24 órásAz egyedi igények kielégítése kiszállítás komoly gyártási és logisztikai kihívást jelent, melyet transzparens módon, minél gyorsabban teljesíteni kell.

A már említett online felületen például az óbudai gyárban készülő levegő-előkészítők egyedi konfigurálására van lehetőség a világ bármelyik országában. “A megfelelő konfiguráció összeállítását követően az SAP rendszerünk indítja a gyártást. A gyártási utasítás 2D/3D-ben jelenik meg egyes a szerelőállomáson, a termékeket pedig egy egyedi datamatrix kóddal látjuk el, és a kiszállítást követően okos eszközön beolvasva a kódot minden releváns információ (karbantartási utasítás, tartalékalkatrész jegyzék…) egyszerűen előhívható az adott termékkel kapcsolatban” – ismertette a rendszer működését a Festo szakembere.

A Mintagyár program kapcsán azt is elmondta, hogy Magyarországon közel kétszáz beszállítóval, jellemzően kis- és középvállalattal dolgoznak. Ezért fontos számukra, hogy nem csupán a technológiai ismeretek átadásáról, közös ötletelésről szól a projekt, hanem a résztvevő szakemberek szemléletformálásáról is. Az IVSZ  és az IFKA operatív szervezésében megvalósuló kormányzati program kétéves időtartama alatt körülbelül 4-5 ezer kkv-t fogad az öt magyarországi Mintagyár, ez csoportlétszámtól függően évente 50-70 demonstrációt jelent gyáranként. Vagyis meglehetősen tekintélyes számú szakemberrel nyílik lehetőség szót váltani az ipar 4.0 kínálta üzleti és technológiai megoldásokról, valamint a sikeres projektek legfontosabb tényezőjéről, a felkészült szakemberek szerepéről.

IoT - kihasználatlan lehetőségek

Az ipar 4.0 koncepció alapelve, hogy a rendszerek egytől egyig közvetlenül vagy vezeték nélkül rácsatlakoznak az internet világszerte elérhető infrastruktúrájára. Ahogy korábban a mobil és felhőtechnológiák, napjainkban az IoT az a terület, amelyre a legnagyobb figyelem összpontosul.

Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezető igazgatója előadásában egy felmérésre hivatkozva szembesítette a hallgatóságot a hétköznapi valósággal: eszerint a megkérdezettek közel 80 százaléka nem tudja pontosan, hogy mire jó az IoT, illetve nincsen információja arról, hogy vállalatánál milyen konkrét hatása lenne a technológia alkalmazásának, és a válaszadók mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gyakorlatban is már megpróbálkozott valamilyen IoT megoldás bevezetésével.

Az ipari IoT bátortalan terjedésének okait kutatva Bóna Péter három tényezőt említett: a kiberbiztonsághoz kapcsolódó problémákat valamint a sztenderdizálás és a már működő jó gyakorlatok hiányát. Mint mondta, nincsenek kialakult irányok, bevált gyakorlatok, elsősorban a kísérletezgetés a jellemző. Ez érthető is, hiszen az iparban több helyütt 20-30 éves rendszerek működését kellene az új technológiákkal összehangolni.

 

A késleltetés és a hálózati terheltség problémáira ad választ az úgynevezett Fog Computing

 

Alapvető probléma a megfelelő szaktudás hiánya is: akik értenek az adatfelhasználáshoz, nem tudják, hogyan lehet az ipari eszközökből adatokat gyűjteni, és a PLC programozónak is meg kellene érteni a big data szakértő elvárásait. Mielőtt belevágnánk egy ipari IoT projektbe a Com-Forth Kft. ügyvezetője szerint a következő szempontokat érdemes mérlegelni.

Az adatgyűjtés egyszerű és hatékony legyen. Napjainkban egyre több szenzor gyűjt különböző, géphatékonyságra, környezeti feltételekre és egyéb jellemzőkre vonatkozó adatot. Ezeket számos automatikai és informatikai rendszeren keresztül valósítják meg, melyek különböző gyártóktól származnak, ennek megfelelően eltérő módon kommunikálnak. Lényeg, hogy ezek a rendszerek képesek legyenek együttműködni.

Fontos, hogy a megbízható adatgyűjtés mellett folyamatainkat biztonságba tudjuk. Egyszerű M2M kommunikáció esetén ez nem jelent problémát, de amint különböző alrendszereket kell egymáshoz kapcsolni, kiberbiztonsági szempontból is sokkal komplexebb feladatot kell megoldani. Végül olyan adatgyűjtési megoldást kell kiépíteni, amely az informatika és az automatizálás között hidat képezve alkalmas az eltérő rendszerek valós idejű kommunikációjának kezelésére.

Mivel a valós idejű kommunikáció nem mindig lehetséges a hálózat terheltsége, vagy a rossz minőségű kapcsolat miatt, a késleltetés és a hálózati terheltség problémáira ad választ az úgynevezett „Fog Computing”, amely – a felhő kiegészítéseként - a hálózat „szélén” számítási és tárolókapacitást biztosít. Bóna Péter befejezésül felhívta a figyelmet: ha ipari szegmensben gyűjtünk adatokat, nem szabad elfelejteni, hogy rendkívül heterogén rendszerrel kell dolgoznunk, eltérő korú gépek különböz protokollokon keresztül más-más nyelven kommunikálnak. Egy ipari IoT megoldás fejlesztésénél ezekre mindenképpen figyelni kell.

Digitalizáció - több mint egy IT projekt

Az elhangzottakat erősítette Gulyás Máté, aki a Data Pao alapítójaként az utóbbi egy-két évben kezdett el foglalkozni ipari üzemek adatgyűjtésével és -elemzésével. Tapasztalata szerint az egyik jellemző probléma az adatforrások minősége: egy cégen belül is a kockás füzettől a SCADA rendszerekig számos eszközzel dolgoznak a vállalatok, vagyis hiányzik a központi adatgyűjtés. Hozzátette: ez nem hazai sajátosság, Németországban, az ipar 4.0 hazájában is hasonló problémákkal szembesültek.

Sokan azt hiszik, hogy az adatelemzés csak egy IT projekt, pedig a valóságban a szervezet egészét érintő feladat. Azt tanácsolta, hogy próbáljunk először kis lépésekben haladni, és a sikeres megoldást követően újabbakba fogni. Persze ahol még Excell táblázatot használnak a termelésirányításra, nem érdemes rögtön prediktív karbantartásban gondolkodni.

 

A vállalatok egyre többet költenek folyamataik hatékonyságának növelésére

 

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó felfokozott érdeklődést indokolatlannak tartva Gulyás Máté szerint még sehol sem tartunk ezen a téren. Terminátorok és egyéb utópisztikus elképzelések helyett a valóságban sokkal egyszerűbb dolgokról van szó annak ellenére, hogy a legtöbb elemzés a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok versenyelőnyéről beszél. A valóságban a mesterséges intelligencia szűk, specifikus megoldásokat jelent, nem pedig mindent megoldó eszközt.

Gulyás Máté gondolatait folytatva Posta Attila, a Cloudberry alapító partnere számos kis- és nagyvállalatnál szerzett tapasztalatai alapján arról beszélt, hogy a termelő vállalatok egyre több erőforrást összpontosítanak tevékenységük digitlizációja és folyamataik transzparenssé tétele érdekében. Gyakorlati példák során ismertett, hogy mire kell koncentrálni a termelés során, ha javítani szeretnénk a kimenő teljesítményünket.

Részletesen szólt a vállalati rendszerekről, a gyártott berendezések optimális termelési körülményeiről, a termelési folyamatokból objektíven kinyerhető adatok felhasználási lehetőségeiről. Mint mondta, a termelés során már nagyon sok adattal rendelkezünk, ezek feldolgozása azonban nem egyszerű feladat. Egy valós termelési példát követve a konferencia résztvevői megismerhették a rendszerépítés folyamatát, és betekintést kaptak azokba a megoldásokba, melyekkel a termelésből származó adatokat tovább bővíthetjük. Posta Attila az előző előadásokhoz hasonlóan hangsúlyozta, csak akkor tudunk bármilyen szolgáltatást építeni, és adatokból optimalizációt végrehajtani, ha a hálózat kibervédelmi szempontból is megbízható.

Kibervédelem az ipari üzemek számára
A Siemens következő generációs tűzfalainak (NGFW) alkalmazásával fokozott védelmet biztosít a számítógépes támadások ellen a gyártó- és feldolgozó szektorban tevékenykedő iparvállalatok számára.
Közzétették az internet térképét
Az Oracle nyilvánosan is elérhetővé tette Internet Intelligence Map nevű alkalmazását, amelynek segítségével a felhasználók egyszerű, grafikus módon követhetik a világháló állapotát és betekintést nyerhetnek olyan események hatásába, mint a természeti katasztrófák vagy az államilag elrendelt beavatkozások.
eSIM - újabb lépés az IoT felé
Az új technológia a belépő a dolgok internetébe (IoT), hiszen megnyitja az utat a hálózatba kötött eszközök előtt, amelyek idővel akár helyettesíthetik is a piacon ma még meghatározó szerepet játszó okostelefonokat.
Összeveszett az EU és a Kaspersky Lab
Felfüggesztette az Europollal folytatott együttműködését a Kaspersky Lab orosz szoftvergyártó vállalat az Európai Parlamentnek (EP) az Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával szembeni kibervédelem megerősítéséről szóló határozata miatt.
Öntanuló munkahely az ember-robot együttműködéshez
Napjainkban nemcsak a gyártóüzemekben nő az automatizáltság: maguk az összetevők is egyre intelligensebbek és egyre több hálózati funkciót kínálnak, hála a szoftveres komponensek fokozódó használatának.